A Nyugati civilizáció hajnala és az írásos nyelv előtt a tudomány és spiritualitás nem volt két külön választott dolog. Az ősi civilizációk tanításaiban a tudás külső kutatása egyensúlyban volt az állandó változás belső érzetével és a változás spiráljának intuitív megértésével. Ahogy a tudományos gondolkodás egyre nagyobb teret kapott a tudás rendszerünkben törések keletkeztek. A specializálódás növekedése azt jelentette, hogy kevesebb ember volt képes átlátni a nagyobb képet. elveszett a rendszer egységben történő érzése, érzékelése. Senki sem tette fel a kérdést: "Jó nekünk ez a sok gondolkodás?" Az ősi tudás azonban itt van köztünk, elrejtve, leleplezetlenül. De túlzottan el vagyunk foglalva a gondolatainkkal, hogy felismerjük. Ez az elfeledt bölcsesség a megoldás a külső és belső egyensúlyának helyreállítására. Yin és Yang. a változás spirálja és a lényegünk csendje között. (Harmadik rész: a kígyó és a lótusz) A görög mitológiában, Aszklépiosz volt Apollónak, a Gyógyítás Istenének fia. Bölcsessége és gyógyító képessége felülmúlhatatlan volt és azt tartják róla, hogy felfedezte az élet és halál titkát. Az ókori Görögországban az Aszklépioszi gyógyító templomok felismerték a történelem előtti spirál erejét melyet Aszklépiosz botja szimbolizál. Hippokratészről, az orvoslás atyjáról kinek esküje még mindig létezik az orvosi esküként azt tartják, hogy Aszklépioszi templomban tanult. Evolúciós energiánk szimbóluma a mai napig látható az Amerikai Orvosi Egyesület és más orvosi szervezetek logójában világszerte. Az egyiptomi hierogrifákban a kígyó és a madár szimbolizálja az emberi természet dualitását és polaritását. A kígyó, lefelé haladó mozgása spirális formában történik, ez a világ evolúciós energiája. A madár felfelé halad, felfelé tör, a naphoz vagy az éber, egypontban lévő tudatossághoz; az Akasa ürességéhez. A fáraókat és Isteneket ezzel a tudatukra ébredt energiával ábrázolták. minél fogva a Kundalini kígyó felkúszik a gerinc mentén és átszúrja az "Ajna csakrát" a 2 szem között. Ezt hívják Hórusz szemnek. A hindu tradícióban a bindi szintén a harmadik szemet képviseli, mely isteni kapcsolódás a lélekkel. Tutanhamon fáraó maszkja klasszikus példája annak, hogy mind a kígyó, mind a madár motívum jelen van. A maja és azték tradíciók összekapcsolják a kígyó és madár motívumokat egy Istenségbe: Quetzalcoatl vagy Kukulkán. A tollas kígyó isten szimbolizálja a tudatára ébredt evolúciós tudatosságot vagy a felébredt Kundalinit. Az a személy, aki képes felébreszteni Quetzalcoatl-t önmagában élő megjelenése az Isteninek. Azt tartják, hogy Quetzalcoatl, vagy a kígyó energia az idők végeztével vissza fog térni. A kígyó és madár szimbólumokat a kereszténységben is megtaláljuk. Igaz jelentésük talán jobban el van rejtve de mégis ugyanúgy ott van, mint más ősi tradíciókban. A Kereszténységben a madár, vagy a galamb gyakran látható Krisztus feje felett a Szent Lélek vagy a Kundalini Shakti megjelenítéseként ahogy felemelkedik a hatos csakrához és fölé. A Keresztény misztikum a Kundalinit másként nevezi: Szent Lélekként utal rá. Mint János evangéliuma mondja (3:12) " És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie." Jézus és Mózes felébresztették a Kundalini energiájukat így ébredtek tudatukra és felismerték, hogy a hüllő ösztönök vezetik az embert a vágyakozásba. Jézusról azt tartják, hogy 40 napot és 40 éjjelt töltött a sivatagban, miközben megkísértette a Sátán. Hasonlóan, Buddhát "Mara" kísértette meg, mikor leült a bóddhi fa, vagy bölcsesség fa alá, hogy megvilágosodjon. Mind Krisztusnak és Buddhának el kellett fordulnia az érzéki örömöktől és világi kapzsiságtól. Mindegyik történetben megjelenik a Démon, mint saját kötődéseink megszemélyesítője. Ha elolvassuk Ádám és Éva történetét a Véda és egyiptomi tradíciókban láthatjuk, hogy a kígyó, mely az élet fáját őrzi, a Kundalini. Az alma szimbolizálja a csábítást, a külső érzéki világ csábítását mely elvonja a figyelmünket a belső világ tudásáról, mely a tudás fájában van. A fa egyszerűen a nadik, vagy energetikai meridiánok hálózata, mely bennünk van és ez valójában is fa-alakzatú szerkezetben járja át az egész testet. A külső világ okozta kielégülés iránti egós vágyainkban levágtuk magunkat a belső világ tudásáról, megszakadt az Akasával, a bölcsesség forrásával a kapcsolatunk. Számtalan történelmi mítosz szól világszerte sárkányokról melyekre tekinthetünk azon kultúrák belső energiáinak metafóráiként melyekbe beágyazódtak. Kínában a sárkány a mai napig szent szimbólum, mely a boldogságot képviseli. Mint az egyiptomi fáraóknál, a tudatukra ébredt ókori kínai uralkodóknál is a szárnyas kígyó, vagy sárkány szimbolizálja az evolúciós energiákat. A Jáde Császár vagy Mennyei uralkodó királyi toteme mutatja az egyensúlyt, mely hasonló, mint az Ida és Pingala. A taoista yin és yang, felébreszti a toboz alakú középpontot amit a Taoizmusban úgy neveznek, hogy Felső Dan Tien. A természet tele van különféle fény felismerő, és alkalmazkodó szerkezettel. Például, a tengeri sün ténylegesen lát a tüskés testével mely olyan mint egyetlen nagy szem. A sün úgy ismeri fel a fényt, hogy csap a tüskéivel és összehasonlítja a sugarak intenzitását, így tudja felmérni a környezetét. A zöld leguánoknak és más hüllőknek van egy koponyafalcsonti szemük vagy tobormirigyük a fejük tetején, mellyek ki tudják szúrni ha felülről predátorok érkeznek. Az emberi tobozmirigy egy apró belső elválasztású mirigy mely segít az ébredés és alvás szabályozásában. Annak ellenére, hogy mélyen rejtőzik a fej belsejében, a tobozmirigy érzékeny a fényre. Descartes, a filozófus, felismerte, hogy a tobozmirigy területe vagy más néven a harmadik szem a határ a tudat és az anyag között. Szinte minden szimmetrikus az emberi testben. Két szem, két fül, két orrlyuk, még az agynak is két fele van. De van az agyban egyetlen terület, ami nem tükrözött. Ez a tobozmirigy és az azt körülvevő energetikai központ. Fizikai szinten a tobozmirigy olyan egyedi molekulákat termel, mint a DMT. DMT a születés percében és a halál pillanatábam is termelődik természetes módon. azaz úgy viselkedik, mint egy egyedi híd az élők és a holtak világa között. DMT termelődhet természetes módon mély meditatív állapotban, vagy Szamadi állapotban is, vagy ontogenetikus eszközökkel. Például, az Ayahuasca arra használatos a sámán tradíciókban Dél-Amerikában, hogy eltüntessék a belső és külső világ közti fátylat. A toboz szó szerepel a fenyőtoboz nevében is mivel a tobozmirigy hasonló spirális phyllotaxis mintázatot követ. Ez a mintázat úgy is ismert, mint az élet virága, és gyakori az ősi művészetekben megvilágosodott vagy tudatára ébredt lények ábrázolásánál. Ha megjelenik a fenyőtoboz alakzat egy szent műben az az éber harmadik szemet; az egypontban lévő tudatosságot jelzi mely irányítha az evolúciós energiát. A fenyőtoboz szimbolizálja a felsőbb csakrák virágzását melyek akkor aktiválódnak, mikor Sushumna felemelkedik az Ajna csakrához, és fölé. A görög mitológiában Dionüszosz imádói türszuszt, vagy egy jókora botot vittek, melyre spirálisan szőlőinda volt tekerve, tetején egy fenyőtobozzal. Megintcsak, Dionüszoszt vagy a Kundalin Shaktit képviselvén ezzel, ahogy kúszik felfelé a gerinc mentén a tobozmirigyhez, a 6. csakrához. A Vatikán szívében egy nagy Jézus vagy Szűz Mária szobrot várnánk el, ehelyett egy hatalmas fenyőtoboz szobor áll ott. mutatván, hogy a Keresztény történelemben is meg lehetett ez a tudás a csakrákról és Kundaliniről, csak valamilyen okból kifolyólag visszafogták a tömegektől. Az egyház hivatalos magyarázata az, hogy a fenyőtoboz szimbolizálja a regenerálóást, az jeleníti meg az új életet Krisztusban. Meister Eckhart, a XIII. századi filozófus azt mondta: "A szem, mellyel Istent látom és a szem, mellyel Isten engem lát egy és ugyanaz." Jakab Király Bibliájában Jézus azt mondta: " A test lámpása a szem. Ezért tehét ha szemed tiszta, egész tested fénnyé lesz." Buddha azt mondta " a test egy szem": A Szamadi állapotban az egyén egyként az aki lát, és az, aki látva vagyon. Mi vagyunk az univerzum, mely tudatában van önmagának. Amikor a Kindalini aktiválódik, stimulálja a 6. csakrát és a tobozmirigy központot és ez a terület el kezdi visszanyerni evolúciós funkcióit. A sötétség meditációt már évezredekkel ezelőtt használták arra, hogy aktiválják a 6. csakrát a tobozmirigy területén. Ennek a központnak az aktiválása leetővé teszi, hogy az egyén meglássa önnön belső fényét. Legyen az egy jógi, vagy sámán, aki elvonul a barlangjába, vagy egy taoista, maja beavatott, vagy tibeti szerzetes, az összes tradíció rendelkezik olyan résszel, amikor az egyén elvonul a sötétségbe. A tobozmirigy a kapu, hogy megtapasztalható lehessen a finom energia közvetlenül. Nietzche, a filozófus azt mondta: "Ha elég sokáig bámulsz a mélységbe, egy idő után a mélység visszafog bámulni rád." A dolmenek, vagy ősi ajtónyílással rendelkező sírok a Földön legrégibb fenmaradt struktúrák közé tartoznak. A legtöbb a Kőkorszakoz tartozik ie.3000-4000-ből és néhány Nyugat Európai darab 7000 éves. A dolment arra használták, hogy folytonos meditációban legyenek, egy mód volt arra, hogy az ember hídként összekapcsolja a belső és külső világot. Ahogy az egyén teljes sötétségben meditál el kezdi felismerni a belső energiáját, vagy fényét, ahogy a harmadik szem el kezd aktiválódni. A 24 órás ritmus, melyet a nap és a hold ad nem irányítja többé a test funkcióit és egy új ritmus alakul ki. A 7.csakrát többbezer éve az "OM" jel szimbolizálja. Ez a szimbólum szankszrit jelekből áll és az elemeket képviseli. Amikor a Kundalini felemelkedik a 6. csakra fölé, egy fénygyűrű kezd megjelenni. Fénygyűrű gyakran jelenik meg vallásos tárgyú festményeken különféle tradíciókban a világ különböző részein. A fénygyűrű, vagy az energiasáv a tudatára ébredt egyén körül gyakori minden vallásban a világ minden részén. A csakrák fejlődése nem csak egy csoporthoz, vagy valláshoz tartozik, születéstől fogva joga minden egyes emberi lénynek. A koronacsakra a kapcsolat az istenihez; ahhoz, ki túlmutat a dualitáson. Túlmutat neven és formán. Ehnaton fáraó volt, az ő felesége volt Nefertiti. Úgy utalnak rá, mint a Nap Fia. Ő újra felfedezte "Aten"-t, vagy az Istent önmagában, egyesítve a Kundalinit és a tudatosságot. Az egyipopmi hierogrifákban, megintcsak, a tudatára ébredt tudatosságot napkorong ábrázolja az istenek, vagy a tudatukra ébredt lények feje felett. A hindu és jóga tradícióban a fénygyűrűt úgy hívják "Sahasrara". vagy ezerszirmú lótusz. Buddhát összekapcsolják a lotusz szimbólummal. a phyllotaxis mintázat UGYANAZ mely a virágzó lótuszban látható. EZ az élet virága minta. Az élet magja. Ez az alap mintázat, melybe minden forma beleillik. Ez az űrnek magának a formája vagy az Akasa elválaszthatatlan minősége. A történelem egy időszakában az élet virága szimbólum elterjedt volt a Földön. Élet virágát találunk oroszlánok védelmében, Kína legszentebb helyének bejáratánál és Ázsia más részein is. Az I Ching 64 hexagramját gyakran veszik körül yinyang szimbólumok amely szintén az élet virágát szimbolizálja. Az élet virágában egy geometriai alakzat van, melyben benne van az összes plátói téridom ami szükséges lehet bármely létező formához. Az ősi élet virága a Dávid csillag geometriájával kezdődik melyben feléfelé és lefelé nézó háromszögek vannak. Vagy ha térbe tennénk, ezek lennének a tetraéder szerkezetek. Ez a szimbólum a yantra, egyfajta program mely az univerzumban létezik, a gépezet, mely a fraktális világot generálja. Yantrákat használtak eszközként a tudatosság felébresztésére több ezer éven át. A yantra vizuális formája egy külső megnyilvánulása a spirituális kibontakozás belső folyamatának. Az univerzum rejtett zenéje válik láthatóvá, összesűrítve egymást keresztező geometrikai formákba és egymásra ható mintákra. Minden csakra egy lótusz, egy yantra és egy pszicho-fizikai központ melyen keresztül a világot meg tudjuk tapasztalni. A tradícionális yantra, amilyennel a tibeti tradícióban is találkozunk, jelentésekben gazdag rétegekkel van felruházva, mely néha egy egész világegyetem metafizikáját magában foglalja. A Yantra egy folyton fejlődő mintázat mely ismétlődéseken, vagy ismétlődő ciklusokon keresztül működik. A Yantra ereje a mai világ számára elveszett, mivel csakis a külső világban keresünk jelentéseket és nem kapcsoljuk össze a belső energiákkal a szádékon keresztül. Jó oka van annak, hogy a papok, szerzetesek és jógik tradíciónál fogva cölibátust fogadtak. Mára alig páran tudják, miért gyakorolják a cölibátust, mert az igazi célja mára elveszett. Egészen egyszerűen, ha az energiánk arra használódik, hogy spermiumot termeljen, akkor nem marad üzemanyag ahhoz, hogy emelkedni tudjon a Kundalini és aktiválni tudja a felsőbb csakrákat. A Kundalini az életenergia, mely egyúttal szexuális energia is. Amikor az éber tudat nem az állati ösztönökre összpontosít, hanem magasabb célok felé, melyek a magasabb csakrák visszatükröződése, az energia elkezd áramlani felfelé a gerinc mentén ezekhez a csakrákhoz. A tantra gyakorlatok közül számtalan bemutatja, hogyan lehet mesteri fokra hozni a szexuális energiát, hogy magasabb spirituális fejlődéshez lehessen felhasználni. A tudatosságod állapota teremti meg a megfelelő körülményt az energiád számára, hogy az emelkedjen. A tudatosság állapotába belépni nem kerül időbe. Ahogy Eckhart Tolle mondja: "a tudatosság és a jelen minding a MOST-ban történi." Ha szeretnénk, hogy történjen valami, akkor ellenállunk annak, ami épp van. Ha az összes ellenállást megszüntetjük, akkor engedjük, hogy az evolúciós energia kibontakozhasson. A ősi jóga tradícióban, jóga gyakorlatokat használtak arra, hogy a testet előkészítsék a meditációhoz. A Hatha jóga sohasem hivatott kizárólagosan tornagyakorlatokat bemutatni, hanem arra volt mód, hogy az egyén összekapcsolja a belső és külső világát. A Szankszrit "hatha" szó jelentése: "ha" nap, "tha" hold. Az eredeti Patanjali jóga szutra célja a jóga 8 ága ugyanaz, mint Buddhánál a nyolcrétű ösvény; mely célja megszabadulni a szenvedéstől. Amikor a duális világ polaritásai egyensúlyban vannak, egy harmadik dolog születik meg. Megtaláljuk ezt a rejtélyes Arany kulcsot, mely megnyitja a természet evolúciós erőit. A nap és a hold csatornák összevetése a mi evolúciós energiánk. Mivel az emberi lények mára szinte csakis a gondolataikkal, a külső világgal azonosítják magukat, ritka ha valaki egyensúlyt ér el, a belső és külső erők között, mely lehetővé tenné a Kundalininek, hogy természetes úton ébredjen fel. Azok számára, akik az illúziókkal azonosulnak, a Kundalini mindig is csak egy metafóra marad, egy gondolat, nem pedig az egyén energiájának és tudatosságának tapasztalata.