A világon minden atomokból áll.

Igen, minden.

A belélegzett levegő, a víz is, amit iszunk,

még a mobiltelefonunk alkatrészei is.

De mik is azok az atomok?

Mikből állnak az atomok?

Mitől válik atommá az atom?

Az atomok icipici részecskék,
az anyag elemi egységei,

akár az építőkockák.

Ám maguk az atomok is

kisebb, elemi részecskékből állnak,

protonokból, neutronokból
és elektronokból.

Lássuk ezt az egyszerűsített ábrát,

hogy megismerjük az elemi részecskéket

és az atom felépítését!

Az atom központjában van az atommag,

amely protonokból és neutronokból áll.

Az atommagot elektronfelhő veszi körül.

Az elektronok leginkább
itt fordulnak elő.

Az atommagot a valós méreténél
sokkal nagyobbra rajzoltam.

Az atom elektronfelhője

akár 100 ezerszer is nagyobb lehet,
mint az atommag.

Tehát az elektronfelhő alkotja

az atom térfogatának legnagyobb részét.

A protonok, neutronok és elektronok

töltése és tömege eltérő.

Nézzük először a töltésüket!

A protonok egyszeres pozitív
relatív töltéssel rendelkeznek,

az elektronok relatív töltése pedig
egyszeresen negatív.

Ezek a töltések egyenlő nagyságúak,
és ellentétes előjelűek,

ezért az atomokban,
ahol a számuk megegyezik,

a töltéseik kiegyenlítik egymást.

A neutronoknak nincsen töltése,
azaz semlegesek.

Mi a helyzet a tömeggel?

Az elemi részecskék tömegét

atomi tömegegységben (ate) adjuk meg

amit (az angolban) U betű jelöl.

A protonok és neutronok tömege
közel azonos, 1 egységnyi.

Ehhez képest az elektronok tömege

elhanyagolható,

azaz kb. 2000-szer kisebb a tömegük,

mint a protonoké vagy a neutronoké.

Így az atom szinte teljes tömegét

az atommag teszi ki

és nem az elektronfelhő.

A világon minden atomokból áll.

A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,

és a mobiltelefonunk is.

Bár ezek nagyon különböznek,

az őket alkotó atomokat egyaránt az elemi részecskék a

protonok, neutronok és elektronok építik fel.