A világon minden atomokból áll.
Igen, minden.
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,
még a mobiltelefonunk alkatrészei is.
De mi azok az atomok?
Mi van az atomokban?
Mitől válik atommá az atom?
Az atomok icipici részecskék,
az anyag elemi egységei,
akárcsak a téglák a falban.
Ám az atomok maguk is
kisebb részekből állnak,
protonokból, neutronokból és elektronokból.
Lássuk ezt az egyszerűsített ábrát,
hogy megismerjük e szubatomi résecskéket
és az atom szerkezetét.
Az atom központjában van az atommag,
amely protonokból és neutronokból áll.
Az atommagot elektronfelhő veszi körül,
az atomnak az a része,
ahol az elektronok leginkább megtalálhatók.
Az atommagot a valós méreténél
sokkal nagyobbra rajzoltam.
Az elektronfelhő
akár 100 ezerszer is nagyobb lehet,
mint az atommag.
Tehát az elektronfelhő alkotja
az atom térfogatának fő részét.
A protonok, neutronok és elektronok
töltése és tömege eltérő.
Nézzük először a töltésüket!
A protonok egyszeres pozitív
töltéssel rendelkeznek,
Az elektronok töltése pedig
egyszeresen negatív.
Ezek a töltések egyenlő nagyságúak,
és ellentétes előjelűek,
ezért az atomokban,
ahol a számuk megegyezik,
a töltéseik kiegyenlítik egymást.
A neutronoknak nincsen töltése,
azaz semlegesek.
Mi a helyzet a tömeggel?
A szubatomi részecskék tömegét
atomi tömegegységben adjuk meg
amit (angolban) U betű jelül.
A protonok és neutronok tömege
nagyjából hasonló, 1 egység.
Ehhez képest az elektronok tömege
mindössze 0,0005 egység,
azaz kb. 2000-szer kisebb a tömegük,
mint a protonoké vagy a neutronoké.
Ezért az atom szinte teljes tömege
az atommagban található,
és nem az elektronfelhőben.
A világon minden atomokból áll.
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,
és a mobiltelefonunk is.
Bár ezek nagyon különböznek,
de az őket alkotó atomokat egyaránt
protonok, neutronok és elektronok építik fel.