Sorban állunk az élelmiszerboltban,
amikor, valaki ránk tüsszent.
A hideg vírust belélegezzük a tüdőnkbe,
ami ott megtapad
a légútjaink belsejének egy sejtjén.
A Föld minden élőlénye sejtekből épül fel,
a legkisebb egysejtű baktériumtól kezdve
az óriási kék bálnáig, és mi is. ---
Testünk minden sejtjét
sejthártya veszi körül.
Ez egy zsírokból és fehérjékből álló,
vastag, rugalmas réteg,
amely körülveszi és megvédi
a belső részeket.
Féligáteresztő, ami azt jelenti,
hogy néhány dolgot enged ki és be járni
míg másokat gátol.
A sejthártya felületén
apró nyúlványok vannak, melyeknek
funkciójuk van, mint hogy
segítenek a sejtnek a szomszédokhoz
kapcsolódni, vagy a szükséges
tápanyagot magához kötni.
Az állati és növényi sejteket
membrán veszi körül.
Egyedül a növényi sejteknek van
merev cellulózból álló sejtfaluk,
ami a növénynek tartást biztosít.
A tüdőbe belélegzett vírus alattomos.
Barátként viselkedik,
a sejtmembrán
egy nyúlványához kapcsolódik,
és a sejt a membránján
keresztül beengedi.
Amikor a vírus bejut,
a sejt rájön, hibázott.
Egy ellenség van bent!
Speciális enzimek érkeznek a helyszínre,
és felvágják a vírust darabokra.
Majd egy darabot
a sejtmembránon keresztül visszaküldenek,
ezt a sejt bemutatva figyelmezteti
a szomszédos sejteket a behatolóra.
Egy közeli sejt meglátja
a figyelmeztetést, és azonnal akcióba lép.
Antitestek, fehérjék termelésére
van szükség, amelyek megtámadják
és elpusztítják a behatoló vírust.
Ez a folyamat a sejtmagban kezdődik.
A sejtmag tartalmazza DNS-ünket,
a lenyomatot, ami irányítja sejtjeinket,
hogyan állítsanak elő mindent,
ami testünk működéséhez kell.
A DNS meghatározott része
tartalmazza az utasításokat,
hogyan állítsanak elő sejtjeink
antitesteket.
A sejtmagban található enzimek
megtalálják a DNS megfelelő részét,
és elkészítik az utasítások másolatát,
amit messenger RNS-nek nevezzük.
A messenger RNS elhagyja a sejtmagot
és kiviszi a parancsokat.
A messenger RNS a riboszómához jut.
Akár 10 millió riboszóma is lehet
egy emberi sejtben.
Ezek egy szalag szerű szerkezet mentén,
az endoplazmatikus membránban
találhatók elszórtan.
Ez a riboszóma olvassa el
a sejtmagból jövő utasításokat.
Aminosavakat kapcsol össze egyenként,
így készít egy antitestet, amely
felveszi majd a harcot a vírussal.
Ám mielőtt ezt megtudná tenni,
az antitestnek el kell hagynia a sejtet.
Az antitest a Golgi-készülék
felé veszi az irányt.
Itt becsomagolják
a sejten kívüli szállításhoz,
egy sejtmembránnal megegyező
anyagból készült buborékba.
A Golgi-készülék az irányt is
megmutatja az antitestnek,
megmondja hogyan jut el a sejt széléhez.
Amint oda kerül,
az antitestet körülvevő buborék
összeolvad a sejtmembránnal.
A sejt kilöveli az antitestet,
ami a vírus nyomába ered.
A buborék maradékát a sejt lizoszómái
bontják le darabokra,
és felhasználják részeit újra és újra.
Honnan származik
a sejt energiája mindehhez?
Ez a mitokondriumok feladata. Az energia
előállításához, a mitokondrium
oxigént használ.
ez az egyetlen ok, amiért belélegezzük.
Majd a táplálékunkból származó
elektronok hozzáadásával
vizet állít elő belőle.
Ebben a folyamatban
magas energiatartalmú molekula,
ATP is keletkezik, amit a sejt
a többi részének működtetésére használ.
A növényi sejtek más módon
állítanak elő energiát.
Kloroplasztiszaikkal
a szén-dioxidból és vízből,
a napfény energiáját felhasználva,
állítanak elő oxigént és cukrot,
egy fajta kémiai energiaforrást.
A sejt minden részének
együtt kell dolgoznia
a sejt megfelelő működése érdekében.
Testünk minden sejtjének
együtt kell dolgoznia,
megfelelő működésünk érdekében.
Ez nagyon sok sejt.
Tudósok szerint 37 ezer milliárd van belőlük.