WEBVTT 00:00:00.000 --> 00:00:04.860 Tudjuk, hogy a világegyetemben minden anyag atomokból áll, 00:00:04.860 --> 00:00:08.340 de az atomok nem egyformák. 00:00:08.340 --> 00:00:11.880 Sok fajtájuk van, melyeket elemeknek hívunk, 00:00:11.880 --> 00:00:16.050 és mindnek megvannak az egyedi fizikai és kémiai tulajdonságai. 00:00:16.050 --> 00:00:18.900 Sok elem már ismerős lehet számodra is. 00:00:18.900 --> 00:00:25.170 Például az elemek közé tartozik az oxigén, a szén és az arany. 00:00:25.170 --> 00:00:27.150 Mások talán kevésbé ismerősek, 00:00:27.150 --> 00:00:32.340 például a bizmut, a xenon és az ozmium. 00:00:32.340 --> 00:00:36.750 Egy elemet az atomjaiban található protonok száma határoz meg. 00:00:36.750 --> 00:00:40.080 Az atom magjában lévő protonok számát 00:00:40.080 --> 00:00:45.000 rendszámnak nevezzük, és Z-vel jelöljük. 00:00:45.000 --> 00:00:49.050 Például a hélium rendszáma 2. 00:00:49.050 --> 00:00:53.520 Ez azt jelenti, hogy minden héliumatomban két proton található. 00:00:53.520 --> 00:00:56.940 Egy másik példa a vas, 00:00:56.940 --> 00:00:59.250 melynek rendszáma 26, 00:00:59.250 --> 00:01:03.930 azaz minden vasatomban 26 proton van. 00:01:03.930 --> 00:01:06.480 Egy elem rendszáma ezen kívül elárulja 00:01:06.480 --> 00:01:10.200 az elem semleges atomjaiban levő elektronok számát is. 00:01:10.200 --> 00:01:14.430 Ne feledd, az egyenlő nagyságú ellentétes töltések kioltják egymást, 00:01:14.430 --> 00:01:16.200 tehát ahhoz, hogy semleges legyen, 00:01:16.200 --> 00:01:21.210 egy atomban ugyanannyi +1-es töltésű protonnak kell lennie, 00:01:21.210 --> 00:01:24.570 mint -1-es töltésű elektronnak. 00:01:24.570 --> 00:01:27.900 Ebből következik, hogy a héliumatomban két elektronnak kell lennie, 00:01:27.900 --> 00:01:33.210 míg a vasatomban 26-nak. 00:01:33.210 --> 00:01:35.710 Az összes ismert elemet a rendszám alapján 00:01:35.710 --> 00:01:39.660 sorbatéve mutatja be a periódusos rendszer. 00:01:39.660 --> 00:01:42.240 A periódusos rendszerben az elemek 00:01:42.240 --> 00:01:44.460 növekvő rendszám szerint vannak sorban, 00:01:44.460 --> 00:01:48.630 ahogy haladunk balról jobbra, illetve fentről lefelé. 00:01:48.630 --> 00:01:51.570 Az elemek oszlopokba vannak rendezve 00:01:51.570 --> 00:01:53.340 a tulajdonságaik alapján. 00:01:53.340 --> 00:01:54.960 Az egy oszlopban levő elemeknek 00:01:54.960 --> 00:01:59.370 általában hasonlóak a fizikai és kémiai tulajdonságaik. 00:01:59.370 --> 00:02:03.150 Minden elemnek van vegyjele, 00:02:03.150 --> 00:02:05.790 ami egy egyedi, 1 vagy 2 betűs rövidítés, 00:02:05.790 --> 00:02:08.310 mely a periódusos rendszerben 00:02:08.310 --> 00:02:10.200 az elem rendszáma alatt szokott lenni. 00:02:10.200 --> 00:02:14.100 Sok vegyjel az elemek angol(ban is használt) nevéből származik. 00:02:14.100 --> 00:02:17.130 Például a hidrogén vegyjele H, 00:02:17.130 --> 00:02:20.250 az alumíniumé Al. 00:02:20.250 --> 00:02:21.930 Néhány vegyjel azonban az elem 00:02:21.930 --> 00:02:24.660 latin nevén alapul. 00:02:24.660 --> 00:02:32.100 Például az ólom vegyjele Pb, ami a latin plumbum névből ered. 00:02:32.100 --> 00:02:36.330 Figyeld meg, hogy ha a vegyjel kétbetűs, 00:02:36.330 --> 00:02:40.140 akkor a másodikat kisbetűvel írjuk! 00:02:40.140 --> 00:02:42.360 Ezek az információk a periódusos rendszerben 00:02:42.360 --> 00:02:45.930 az elem rubrikájában találhatók meg. 00:02:45.930 --> 00:02:49.620 Példaként itt van a nitrogéné. 00:02:49.620 --> 00:02:54.480 Felül látható a nitrogén rendszáma, 7. 00:02:54.480 --> 00:02:57.510 Ne feledd, ez a nitrogénatomban található 00:02:57.510 --> 00:03:02.460 protonok száma, és egyúttal az elektronoké is. 00:03:02.460 --> 00:03:05.940 Alatta a nitrogén vegyjele látható, N, 00:03:05.940 --> 00:03:07.920 majd a neve. 00:03:07.920 --> 00:03:10.020 Sokszor még egy számot láthatunk 00:03:10.020 --> 00:03:12.360 az elem rubrikájának alján, 00:03:12.360 --> 00:03:15.120 ami az atomtömeget mutatja meg. 00:03:15.120 --> 00:03:18.600 Erről egy másik videóban fogunk részletesen beszélni. 00:03:18.600 --> 00:03:21.127 Azért jó ezeket az információkat 00:03:21.127 --> 00:03:22.230 egy helyen látni, 00:03:22.230 --> 00:03:25.740 mert így ha egyvalamit tudunk egy elemről, 00:03:25.740 --> 00:03:29.700 akár a rendszámát, akár a vegyjelét, akár a nevét, 00:03:29.700 --> 00:03:34.230 a periódusos rendszer segítségével megtudhatjuk a többi adatot. 00:03:34.230 --> 00:03:36.720 Nézzünk meg pár példát! 00:03:36.720 --> 00:03:39.660 Ha az elem a foszfor, 00:03:39.660 --> 00:03:44.070 mi a rendszáma és a vegyjele? 00:03:44.070 --> 00:03:45.960 A periódusos rendszert átnézve 00:03:45.960 --> 00:03:47.460 megtaláljuk a foszfort, 00:03:47.460 --> 00:03:53.640 és látjuk, hogy a rendszáma 15, a vegyjele P. 00:03:53.640 --> 00:03:55.650 Vegyünk még egy példát! 00:03:55.650 --> 00:03:59.160 Ha tudjuk, hogy a vegyjel Hg, 00:03:59.160 --> 00:04:04.320 mi a neve az elemnek, és hány protont tartalmaznak az atomjai? 00:04:04.320 --> 00:04:07.680 Itt van a periódusos rendszerben a Hg jel. 00:04:07.680 --> 00:04:11.040 A neve higany, a rendszáma 80, 00:04:11.040 --> 00:04:14.790 tehát 80 protonja van. 00:04:14.790 --> 00:04:16.230 Összefoglalva: 00:04:16.230 --> 00:04:18.947 A világegyetemet különböző atomok, 00:04:18.947 --> 00:04:20.430 avagy elemek építik fel, 00:04:20.430 --> 00:04:23.256 és ezek az elemek a periódusos rendszerben 00:04:23.256 --> 00:04:25.410 a rendszámuk szerint sorban foglalnak helyet. 00:04:25.410 --> 00:04:29.250 Ha legközelebb felnézel a csillagos égre, 00:04:29.250 --> 00:04:34.000 tudni fogod, hogy minden, ami ott van, elemekből épül fel.