Tudjuk, hogy a világegyetemben minden anyag atomokból áll, de az atomok nem egyformák. Sok fajtájuk van, melyeket elemeknek hívunk, és mindnek megvannak az egyedi fizikai és kémiai tulajdonságai. Sok elem már ismerős lehet számodra is. Például az elemek közé tartozik az oxigén, a szén és az arany. Mások talán kevésbé ismerősek, például a bizmut, a xenon és az ozmium. Egy elemet az atomjaiban található protonok száma határoz meg. Az atom magjában lévő protonok számát rendszámnak nevezzük, és Z-vel jelöljük. Például a hélium rendszáma 2. Ez azt jelenti, hogy minden héliumatomban két proton található. Egy másik példa a vas, melynek rendszáma 26, azaz minden vasatomban 26 proton van. Egy elem rendszáma ezen kívül elárulja az elem semleges atomjaiban levő elektronok számát is. Ne feledd, az egyenlő nagyságú ellentétes töltések kioltják egymást, tehát ahhoz, hogy semleges legyen, egy atomban ugyanannyi +1-es töltésű protonnak kell lennie, mint -1-es töltésű elektronnak. Ebből következik, hogy a héliumatomban két elektronnak kell lennie, míg a vasatomban 26-nak. Az összes ismert elemet a rendszám alapján sorbatéve mutatja be a periódusos rendszer. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint vannak sorban, ahogy haladunk balról jobbra, illetve fentről lefelé. Az elemek oszlopokba vannak rendezve a tulajdonságaik alapján. Az egy oszlopban levő elemeknek általában hasonlóak a fizikai és kémiai tulajdonságaik. Minden elemnek van vegyjele, ami egy egyedi, 1 vagy 2 betűs rövidítés, mely a periódusos rendszerben az elem rendszáma alatt szokott lenni. Sok vegyjel az elemek angol(ban is használt) nevéből származik. Például a hidrogén vegyjele H, az alumíniumé Al. Néhány vegyjel azonban az elem latin nevén alapul. Például az ólom vegyjele Pb, ami a latin plumbum névből ered. Figyeld meg, hogy ha a vegyjel kétbetűs, akkor a másodikat kisbetűvel írjuk! Ezek az információk a periódusos rendszerben az elem rubrikájában találhatók meg. Példaként itt van a nitrogéné. Felül látható a nitrogén rendszáma, 7. Ne feledd, ez a nitrogénatomban található protonok száma, és egyúttal az elektronoké is. Alatta a nitrogén vegyjele látható, N, majd a neve. Sokszor még egy számot láthatunk az elem rubrikájának alján, ami az atomtömeget mutatja meg. Erről egy másik videóban fogunk részletesen beszélni. Azért jó ezeket az információkat egy helyen látni, mert így ha egyvalamit tudunk egy elemről, akár a rendszámát, akár a vegyjelét, akár a nevét, a periódusos rendszer segítségével megtudhatjuk a többi adatot. Nézzünk meg pár példát! Ha az elem a foszfor, mi a rendszáma és a vegyjele? A periódusos rendszert átnézve megtaláljuk a foszfort, és látjuk, hogy a rendszáma 15, a vegyjele P. Vegyünk még egy példát! Ha tudjuk, hogy a vegyjel Hg, mi a neve az elemnek, és hány protont tartalmaznak az atomjai? Itt van a periódusos rendszerben a Hg jel. A neve higany, a rendszáma 80, tehát 80 protonja van. Összefoglalva: A világegyetemet különböző atomok, avagy elemek építik fel, és ezek az elemek a periódusos rendszerben a rendszámuk szerint sorban foglalnak helyet. Ha legközelebb felnézel a csillagos égre, tudni fogod, hogy minden, ami ott van, elemekből épül fel.