¿Hablas español? Parlez-vous français? 你会说中文吗？ Ha azt válaszoltad, hogy "sí," "oui," vagy "是的" és ezt angolul nézed, akkor valószínű, hogy a világ kétnyelvű és többnyelvű többségéhez tartozol. Azonkívül, hogy az utazás könnyebb vagy hogy felirat nélkül nézhetsz filmet ha kettő vagy több nyelven tudsz akkor az agyad máshogy nézhet ki és működhet mint az egynyelvű barátaidé. Tehát mit is jelent az, hogy nyelvet tudni? A nyelvi készség általában két aktív részben mérhető, beszédben és írásban, és két passzív részben, hallás- és olvasás utáni értésben. Amíg egy kiegyensúlyozott kétnyelvű közel hasonló készségekkel rendelkezik mindkét nyelvben, a világon a legtöbb kétnyelvű változó mértékben ismeri és használja a nyelveit. A helyzettől és a nyelvek elsajátítási módjától függően három általános típusba kategorizálhatók. Vegyük például Gabriellát, akinek a perui családja bevándorol az USA-ba amikor ő még csak kétéves. Mint egy összetett kétnyelvű, Gabriella két nyelvi kódot fejleszt ki egyszerre, azonos koncepcióval, sajátítja el az angolt és a spanyolt miközben kezdi a körülötte lévő világot megismerni. Ugyanakkor tizenéves bátyja mellérendelt kétnyelvű lehet, két külön koncepcióval, angolul tanul az iskolában, miközben spanyolul beszél otthon és a barátaival. És végül, Gabriella szülei valószínűleg alárendelt kétnyelvűek lehetnek, akik egy másodlagos nyelvet az elsődleges nyelvük segítségével sajátítanak el. Mivel minden típusú kétnyelvű teljesen elsajátíthat egy nyelvet, akcentustól és kiejtéstől eltekintve, az eltérések lehet, hogy nem egyértelműek az átlagmegfigyelőnek De a modern agyi képalkotás fejlődésével a neurológusok betekintést nyertek abba, hogy a nyelvtanulás bizonyos szempontokból milyen hatással van a kétnyelvűek agyára. Jól ismert tény, hogy a bal agyfélteke dominánsabb és analitikusabb logikai folyamatokban, míg a jobb agyfélteke érzelmi és társaságiakban aktívabb, de ez mértéktől függ és nem teljesen elkülöníthetők. Az a tény, hogy a nyelveknél mindkét működési forma szükséges, míg a lateralizáció a kor előre haladtával fokozatosan alakul ki, a kritikus periódus fogalmához vezetett. Ezen elmélet szerint, a gyerekek könnyebben tanulnak nyelveket mivel fejlődő agyuk képlékenységének köszönhetően mindkét agyféltekéjüket használni tudják a nyelvelsajátításnál, míg a legtöbb felnőttnél a nyelvek az egyik agyféltekében tárolódnak, általában a balban. Ha ez igaz, akkor egy nyelv gyermekkori elsajátítása egy jobb betekintést adhat annak társadalmi és érzelmi összefüggéseibe. Viszont a legújabb kutatások kimutatták, azoknál, akik felnőttként tanultak meg egy második nyelvet, sokkal kevesebb érzelmi elfogultság és egy racionálisabb megközelítés figyelhető meg, amikor az idegen nyelvben szembesülnek problémákkal, mint az anyanyelvük esetében. De függetlenül attól, hogy mikor tanulsz meg egy nyelvet a többnyelvűség jelentős előnyöket ad az agyadnak. Ezekből néhány még látható is, például a nagyobb sűrűségű szürkeállomány, ami az agyad legtöbb neuronját és szinapszisát tartalmazza, és több aktivitást az agy bizonyos részein egy idegen nyelv használata közben. A magasabb szintű igénybevétel, aminek az agy ki van téve egy életen át, akár öt évvel is késleltetheti olyan betegségek kialakulását, mint az Alzheimer és a demencia. A kétnyelvűség jelentős kognitív előnyeinek gondolata most intuitívnak tűnhetnek, de ez korábban meglepte volna a szakértőket. Az 1960-es évek előtt a kétnyelvűséget hátránynak tekintették, ami a gyermek fejlődését lelassította mivel túl sok energiát fordítottak a nyelvek megkülönböztetésére. Ez egy téves adatokra alapozott nézet. Bár újabb tanulmányok kimutatták, hogy a reakcióidő és a hibák száma nő a kétnyelvű diákok többnyelvű tesztjeinél, azt is kimutatta, hogy a váltáshoz szükséges erőfeszítés és figyelem több aktivitást idézett elő, és többnyire megerősítette a dorzolaterális prefrontális kérget. Az agynak ez az a része, amely fontos szerepet tölt be a végrehajtó funkciókban, problémamegoldásban, feladatok közti váltásban és a lényegtelen információk kiszűrésében. Tehát míg a kétnyelvűségtől nem feltétlenül leszel okosabb, de az agyad egészségesebb, összetettebb és aktívabb lesz tőle. Még akkor is, ha nem volt túl sok szerencséd egy idegen nyelv megtanulásával gyerekkorodban, sosem késő önmagadnak egy szívességet tenni és a "Hello"-ról továbblépni "Hola"-ra, "Bonjour"-ra vagy "您好"-ra, mert ha az agyunkról van szó, akkor egy kis gyakorlással messzire juthatunk.