¿Hablas español? Parlez-vous français?
你会说中文吗?
Ha azt válaszoltad, hogy "sí," "oui,"
vagy "是的" és ezt angolul nézed,
akkor valószínű, hogy a világ kétnyelvű
és többnyelvű többségéhez tartozol.
Azonkívül, hogy az utazás könnyebb
vagy hogy felirat nélkül nézhetsz filmet
ha kettő vagy több nyelven tudsz
akkor az agyad
máshogy nézhet ki és működhet
mint az egynyelvű barátaidé.
Tehát mit is jelent az,
hogy nyelvet tudni?
A nyelvi készség általában két aktív
részben mérhető, beszédben és írásban,
és két passzív részben,
hallás- és olvasás utáni értésben.
Amíg egy kiegyensúlyozott kétnyelvű közel
hasonló készségekkel rendelkezik
mindkét nyelvben,
a világon a legtöbb kétnyelvű
változó mértékben ismeri
és használja a nyelveit.
A helyzettől és a nyelvek
elsajátítási módjától függően
három általános típusba kategorizálhatók.
Vegyük például Gabriellát,
akinek a perui családja bevándorol
az USA-ba amikor ő még csak kétéves.
Mint egy összetett kétnyelvű,
Gabriella két nyelvi kódot fejleszt ki
egyszerre,
azonos koncepcióval,
sajátítja el az angolt és a spanyolt
miközben kezdi a körülötte lévő
világot megismerni.
Ugyanakkor tizenéves bátyja
mellérendelt kétnyelvű lehet,
két külön koncepcióval,
angolul tanul az iskolában,
miközben spanyolul beszél otthon
és a barátaival.
És végül, Gabriella szülei valószínűleg
alárendelt kétnyelvűek lehetnek,
akik egy másodlagos nyelvet
az elsődleges nyelvük
segítségével sajátítanak el.
Mivel minden típusú kétnyelvű
teljesen elsajátíthat egy nyelvet,
akcentustól és kiejtéstől eltekintve,
az eltérések lehet, hogy nem
egyértelműek az átlagmegfigyelőnek
De a modern agyi képalkotás
fejlődésével
a neurológusok betekintést nyertek abba,
hogy a nyelvtanulás bizonyos szempontokból
milyen hatással van a kétnyelvűek agyára.
Jól ismert tény, hogy a bal agyfélteke
dominánsabb és analitikusabb
logikai folyamatokban,
míg a jobb agyfélteke érzelmi és
társaságiakban aktívabb,
de ez mértéktől függ és
nem teljesen elkülöníthetők.
Az a tény, hogy a nyelveknél
mindkét működési forma szükséges,
míg a lateralizáció
a kor előre haladtával
fokozatosan alakul ki,
a kritikus periódus fogalmához vezetett.
Ezen elmélet szerint,
a gyerekek könnyebben tanulnak nyelveket
mivel fejlődő agyuk képlékenységének
köszönhetően
mindkét agyféltekéjüket használni tudják
a nyelvelsajátításnál,
míg a legtöbb felnőttnél a nyelvek
az egyik agyféltekében tárolódnak,
általában a balban.
Ha ez igaz, akkor egy
nyelv gyermekkori elsajátítása
egy jobb betekintést adhat annak
társadalmi és érzelmi összefüggéseibe.
Viszont a legújabb kutatások kimutatták,
azoknál, akik felnőttként tanultak
meg egy második nyelvet,
sokkal kevesebb érzelmi elfogultság és
egy racionálisabb megközelítés figyelhető
meg, amikor az idegen nyelvben
szembesülnek problémákkal,
mint az anyanyelvük esetében.
De függetlenül attól, hogy
mikor tanulsz meg egy nyelvet
a többnyelvűség jelentős előnyöket
ad az agyadnak.
Ezekből néhány még látható is,
például a nagyobb sűrűségű szürkeállomány,
ami az agyad legtöbb neuronját
és szinapszisát tartalmazza,
és több aktivitást az agy bizonyos részein
egy idegen nyelv használata közben.
A magasabb szintű igénybevétel,
aminek az agy ki van téve egy életen át,
akár öt évvel is késleltetheti
olyan betegségek kialakulását,
mint az Alzheimer és a demencia.
A kétnyelvűség jelentős kognitív
előnyeinek gondolata
most intuitívnak tűnhetnek,
de ez korábban meglepte volna
a szakértőket.
Az 1960-es évek előtt a kétnyelvűséget
hátránynak tekintették,
ami a gyermek fejlődését lelassította
mivel túl sok energiát fordítottak
a nyelvek megkülönböztetésére.
Ez egy téves adatokra alapozott nézet.
Bár újabb tanulmányok kimutatták,
hogy a reakcióidő és a hibák száma nő
a kétnyelvű diákok
többnyelvű tesztjeinél,
azt is kimutatta, hogy a váltáshoz
szükséges erőfeszítés
és figyelem több aktivitást idézett elő,
és többnyire megerősítette
a dorzolaterális prefrontális kérget.
Az agynak ez az a része,
amely fontos szerepet tölt be
a végrehajtó funkciókban,
problémamegoldásban,
feladatok közti váltásban és a
lényegtelen információk kiszűrésében.
Tehát míg a kétnyelvűségtől
nem feltétlenül leszel okosabb,
de az agyad egészségesebb,
összetettebb és aktívabb lesz tőle.
Még akkor is, ha nem volt
túl sok szerencséd
egy idegen nyelv megtanulásával
gyerekkorodban,
sosem késő önmagadnak
egy szívességet tenni
és a "Hello"-ról
továbblépni
"Hola"-ra, "Bonjour"-ra vagy "您好"-ra,
mert ha az agyunkról van szó, akkor
egy kis gyakorlással messzire juthatunk.