1
00:00:00,586 --> 00:00:02,649
A stratégiáról, és a stratégiának

2
00:00:02,649 --> 00:00:06,823
a technológiával való kapcsolatáról 
fogok beszélni.

3
00:00:06,823 --> 00:00:09,718
Hajlamosak az üzleti stratégiára,

4
00:00:09,718 --> 00:00:11,681
mint egy alapvetően gazdasági jellegű

5
00:00:11,681 --> 00:00:13,396
meglehetősen időtlen,

6
00:00:13,396 --> 00:00:15,026
elvont dologra gondolni.

7
00:00:15,026 --> 00:00:16,966
Az én véleményem szerint viszont

8
00:00:16,966 --> 00:00:19,521
az üzleti stratégiát mindig is

9
00:00:19,521 --> 00:00:21,940
a technológiára vonatkozó feltevések
határozták meg,

10
00:00:21,940 --> 00:00:23,913
és hogy ezek a feltevések változnak,

11
00:00:23,913 --> 00:00:26,630
drámai sebességgel változnak,

12
00:00:26,630 --> 00:00:29,702
és mindez el fog vezetni bennünket oda,

13
00:00:29,702 --> 00:00:32,605
hogy újraértékeljük mindazt, amit jelenleg

14
00:00:32,605 --> 00:00:35,043
az üzleti stratégiáról gondolunk.

15
00:00:35,043 --> 00:00:36,524
Ha megengedik,

16
00:00:36,524 --> 00:00:39,294
egy kis történelemmel kezdeném.

17
00:00:39,294 --> 00:00:41,038
Az üzleti stratégia gondolata

18
00:00:41,038 --> 00:00:44,338
két szellemi óriástól eredeztethető:

19
00:00:44,338 --> 00:00:46,472
az egyik Bruce Henderson, a BCG alapítója,

20
00:00:46,472 --> 00:00:50,244
a másik pedig Michael Porter, 
a Harvard Business School professzora.

21
00:00:50,244 --> 00:00:53,076
Henderson alapgondolatát talán

22
00:00:53,076 --> 00:00:56,067
Napóleonnak a mindent legyőző, koncentrált

23
00:00:56,067 --> 00:00:58,936
tömegek gondolatához lehetne hasonlítani.

24
00:00:58,936 --> 00:01:00,729
Henderson azt ismerte fel,

25
00:01:00,729 --> 00:01:02,125
hogy az üzleti világban

26
00:01:02,125 --> 00:01:04,780
számos jelenséget jellemez 
a közgazdászol által

27
00:01:04,780 --> 00:01:06,815
növekvő hozamnak nevezett dolog --

28
00:01:06,815 --> 00:01:08,178
a volumen és a tapasztalat. 
Minél többet

29
00:01:08,178 --> 00:01:10,052
foglalkozunk egy adott dologgal,

30
00:01:10,052 --> 00:01:12,449
ugrásszerűen egyre jobbak leszünk benne.

31
00:01:12,449 --> 00:01:15,412
Ő tehát úgy találta, hogy érdemes

32
00:01:15,412 --> 00:01:18,154
az effajta mindent legyőző tömegbe 
fektetni

33
00:01:18,154 --> 00:01:20,707
a versenyelőny érdekében.

34
00:01:20,707 --> 00:01:22,775
Ez volt az első átültetése a stratégia

35
00:01:22,775 --> 00:01:25,439
eredetileg katonai koncepciójának

36
00:01:25,439 --> 00:01:28,421
az üzleti világba.

37
00:01:28,421 --> 00:01:31,156
Porter egyetértett ezzel a gondolattal,

38
00:01:31,156 --> 00:01:32,707
és elkezdte tovább finomítani.

39
00:01:32,707 --> 00:01:35,696
Rámutatott - helyesen, - hogy mindez igaz,

40
00:01:35,696 --> 00:01:39,571
de a vállalkozások több lépésben 
tudják elérni.

41
00:01:39,571 --> 00:01:41,144
Ezek különböző részekből állnak,

42
00:01:41,144 --> 00:01:43,676
és meglehet, hogy ezeket a részeket

43
00:01:43,676 --> 00:01:45,461
különböző stratégiák mozgatják.

44
00:01:45,461 --> 00:01:47,789
Egy vállalkozás egyes tevékenységei szerint

45
00:01:47,789 --> 00:01:51,267
előnyben, mások szerint viszont 
hátrányban lehet.

46
00:01:51,267 --> 00:01:53,368
Megalkotta az értéklánc fogalmát,

47
00:01:53,368 --> 00:01:56,438
ami lényegében azon lépések sorozata,

48
00:01:56,438 --> 00:01:59,590
amelyek eredményeként egy nyersanyag

49
00:01:59,590 --> 00:02:00,953
alkatrésszé, majd végtermékké válik,

50
00:02:00,953 --> 00:02:03,594
ésvégül eljut a vevőkhöz.

51
00:02:03,594 --> 00:02:06,010
Állítása szerint az előny a lánc egyes

52
00:02:06,010 --> 00:02:07,551
lépéseinél jelentkezik,

53
00:02:07,551 --> 00:02:09,265
és hogy az előny végső soron

54
00:02:09,265 --> 00:02:11,396
a lépések előnyének összegeként,

55
00:02:11,396 --> 00:02:13,744
vagy átlagaként áll elő.

56
00:02:13,744 --> 00:02:16,321
Az értékláncnak ez az ötlete

57
00:02:16,321 --> 00:02:18,889
azon a felismerésen alapult,

58
00:02:18,889 --> 00:02:22,535
hogy a vállalkozás összetartó erői 
a tranzakciós költségek,

59
00:02:22,535 --> 00:02:24,830
amelyeket kézben kell tartani.

60
00:02:24,830 --> 00:02:27,405
A szervezetek gyakran sokkal hatékonyabbak

61
00:02:27,405 --> 00:02:29,067
ezek kézben tartásában, mint a piacok,

62
00:02:29,067 --> 00:02:32,123
így az együttműködés természetét, 
szerepét és határait

63
00:02:32,123 --> 00:02:35,962
a tranzakciós költségek határozzák meg.

64
00:02:35,962 --> 00:02:38,526
Ez volt az a két gondolat,

65
00:02:38,526 --> 00:02:41,912
Henderson elmélete a volumen és

66
00:02:41,912 --> 00:02:43,460
tapasztalat miatti növekvő hozamról,

67
00:02:43,460 --> 00:02:45,883
és Porter elmélete a különféle elemeken

68
00:02:45,883 --> 00:02:47,796
átnyúló értékláncról,

69
00:02:47,796 --> 00:02:51,131
melyekből az üzleti stratégia 
egész fogalomrendszere

70
00:02:51,131 --> 00:02:53,908
végül kibontakozott.

71
00:02:53,908 --> 00:02:56,337
Én pedig most azt állítom,

72
00:02:56,337 --> 00:03:02,051
hogy ezek az alapok idejétmúltak.

73
00:03:02,051 --> 00:03:04,605
Először is, nézzük a tranzakciós 
költségeket.

74
00:03:04,605 --> 00:03:07,002
Ezek két fő részből állnak.

75
00:03:07,002 --> 00:03:09,052
Az egyik az információ feldolgozása,

76
00:03:09,052 --> 00:03:11,102
a másik a kommunikáció.

77
00:03:11,102 --> 00:03:13,153
Itt a feldolgozás és a kommunikáció 
mutatói láthatók

78
00:03:13,153 --> 00:03:15,627
egy hosszabb idő távlatában.

79
00:03:15,627 --> 00:03:18,637
Ahogy azt számos példából tudjuk,

80
00:03:18,637 --> 00:03:20,893
gyökeresen átalakultak azóta, hogy

81
00:03:20,893 --> 00:03:23,205
Porter és Henderson először

82
00:03:23,205 --> 00:03:25,299
megfogalmazták elméleteiket.

83
00:03:25,299 --> 00:03:27,365
Konkrétan, a 90-es évek közepe óta

84
00:03:27,365 --> 00:03:29,233
a kommunikációs költségek még gyorsabban

85
00:03:29,233 --> 00:03:31,224
zuhantak, mint a tranzakciós költségek,

86
00:03:31,224 --> 00:03:33,783
aminek köszönhetően a kommunikáció, 
az internet

87
00:03:33,783 --> 00:03:38,148
robbanásszerű növekedésnek indult.

88
00:03:38,148 --> 00:03:40,568
A tranzakciós költségek ilyen zuhanása

89
00:03:40,568 --> 00:03:42,544
komoly következményekkel járt,

90
00:03:42,544 --> 00:03:44,337
mivel ha az értékláncot összetartó

91
00:03:44,337 --> 00:03:46,759
tranzakciós költségek csökkennek, 
akkor csökkennek

92
00:03:46,759 --> 00:03:48,401
a megtakarítási lehetőségek is.

93
00:03:48,401 --> 00:03:51,333
Kevésbé van szükség a vertikálisan 
integrált szervezetre,

94
00:03:51,333 --> 00:03:54,211
az értékláncok pedig meg tudnak szakadni.

95
00:03:54,211 --> 00:03:56,710
Ez nem szükségszerű, de bekövetkezhet.

96
00:03:56,710 --> 00:03:58,850
Így például lehetővé válik, 
hogy egy üzletág

97
00:03:58,850 --> 00:04:00,616
egy bizonyos versenyzője,

98
00:04:00,616 --> 00:04:03,941
kihasználva az értéklánc egy adott 
lépésében elfoglalt pozícióját,

99
00:04:03,941 --> 00:04:05,773
megtámadjon vagy kiiktasson

100
00:04:05,773 --> 00:04:08,937
versenytársakat egy másikban.

101
00:04:08,937 --> 00:04:11,598
És ez nem egy elvont elképzelés.

102
00:04:11,598 --> 00:04:13,277
Számos konkrét példa bizonyítja,

103
00:04:13,277 --> 00:04:15,049
hogy ez tényleg megtörténhet.

104
00:04:15,049 --> 00:04:18,542
Az iskolapélda az enciklopédia-üzletág.

105
00:04:18,542 --> 00:04:19,991
Az enciklopédia-üzletág

106
00:04:19,991 --> 00:04:22,093
a bőrkötésű könyvek korában alapvetően

107
00:04:22,093 --> 00:04:23,797
a terjesztési üzletről szólt.

108
00:04:23,797 --> 00:04:26,251
A költségek zömét az értékesítők 
jutaléka tette ki.

109
00:04:26,251 --> 00:04:28,877
Aztán jött a CD-ROM és az internet,

110
00:04:28,877 --> 00:04:32,293
és az új technológiák révén 
az ismeretek terjesztése

111
00:04:32,293 --> 00:04:34,572
több nagyságrenddel olcsóbbá vált,

112
00:04:34,572 --> 00:04:37,286
mígnem az egész 
enciklopédia-üzletág összeomlott.

113
00:04:37,286 --> 00:04:40,118
Ez ma már egy mindenki számára 
ismerős történet.

114
00:04:40,118 --> 00:04:42,160
Azt is mondhatjuk, hogy ez az

115
00:04:42,160 --> 00:04:44,669
első generációs internetgazdaság története.

116
00:04:44,669 --> 00:04:46,869
Ez arról szól, hogy a zuhanó 
tranzakciós költségek miként

117
00:04:46,869 --> 00:04:48,344
szakítják meg az értékláncot,

118
00:04:48,344 --> 00:04:50,973
teszik lehetővé a közvetítők kiiktatását,

119
00:04:50,973 --> 00:04:53,310
azaz a lánc lebontását.

120
00:04:53,310 --> 00:04:55,627
Az egyik kérdés, 
amit többször feltettek nekem,

121
00:04:55,627 --> 00:04:58,143
hogy mi fog az enciklopédia helyére lépni,

122
00:04:58,143 --> 00:05:00,794
amikor a Britannica-nak 
már nem lesz üzleti modellje.

123
00:05:00,794 --> 00:05:02,960
Ez egészen addig tartott, 
amíg a válasz nyilvánvalóvá nem vált.

124
00:05:02,960 --> 00:05:05,747
Nos, már mindannyian tudjuk: a Wikipédia.

125
00:05:05,747 --> 00:05:08,970
A Wikipédia nem 
a terjesztés módjában különleges.

126
00:05:08,970 --> 00:05:11,374
Amiben különleges, az az előállítás módja.

127
00:05:11,374 --> 00:05:13,614
A Wikipédia egy olyan enciklopédia,

128
00:05:13,614 --> 00:05:16,141
amit az olvasói hoznak létre.

129
00:05:16,141 --> 00:05:18,021
Ez pedig meghatározza azt, amit

130
00:05:18,021 --> 00:05:20,509
az internetgazdaság második 
évtizedének hívhatunk,

131
00:05:20,509 --> 00:05:23,869
annak az évtizednek, amelyben 
az "internet" főnévből

132
00:05:23,869 --> 00:05:25,776
"internet" ige lesz.

133
00:05:25,776 --> 00:05:27,645
Párbeszédek tömegévé alakul,

134
00:05:27,645 --> 00:05:31,721
egy olyan korszakká, amely 
a felhasználói tartalmakról

135
00:05:31,721 --> 00:05:34,412
és közösségi hálózatokról szól.

136
00:05:34,412 --> 00:05:36,310
Nekem az a véleményem, hogy --

137
00:05:36,310 --> 00:05:39,684
a Porter-Henderson modell 
szavaival élve --

138
00:05:39,684 --> 00:05:43,075
bizonyos dolgok méretgazdaságossága 
összeomlott.

139
00:05:43,075 --> 00:05:45,413
Kiderült, hogy több tízezer

140
00:05:45,413 --> 00:05:48,496
független enciklopédia-szerző

141
00:05:48,496 --> 00:05:50,042
képes legalább olyan jól

142
00:05:50,042 --> 00:05:51,733
és nyilvánvalóan sokkal olcsóbban 
elvégezni a munkát,

143
00:05:51,733 --> 00:05:54,712
mint a hierarchikus szervezetben dolgozó 
profik.

144
00:05:54,712 --> 00:05:57,169
Tehát valójában ennek az értékláncnak

145
00:05:57,169 --> 00:06:00,063
egyik rétege felaprózódik,

146
00:06:00,063 --> 00:06:01,907
ahogy az egyének átveszik a szerepet ott,

147
00:06:01,907 --> 00:06:05,194
ahol a szervezetekre már nincs szükség.

148
00:06:05,194 --> 00:06:07,826
De van egy másik kérdés is, 
amit ez a diagram mutat,

149
00:06:07,826 --> 00:06:10,109
mégpedig az, hogy most túl vagyunk 
két évtizeden --

150
00:06:10,109 --> 00:06:12,787
de különbözni fog-e ezektől a harmadik?

151
00:06:12,787 --> 00:06:14,902
Én azt állítom, hogy igen,

152
00:06:14,902 --> 00:06:16,407
valamiben más lesz a harmadik,

153
00:06:16,407 --> 00:06:18,853
mégpedig valami olyasmiben,

154
00:06:18,853 --> 00:06:21,321
ami az említett Porter-Henderson 
logikára emlékeztet.

155
00:06:21,321 --> 00:06:23,908
Ez pedig az adatokkal függ össze.

156
00:06:23,908 --> 00:06:25,577
Az ezredforduló környékén

157
00:06:25,577 --> 00:06:27,936
sokan információs forradalomról beszéltek,

158
00:06:27,936 --> 00:06:30,237
és valóban, a világ adatvagyona gyorsan,

159
00:06:30,237 --> 00:06:32,511
rendkívül gyorsan növekedett.

160
00:06:32,511 --> 00:06:35,369
Ám addig a pontig ezt többnyire 
analóg tartalomról szólt.

161
00:06:35,369 --> 00:06:37,187
2007-ben viszont már azt látjuk,

162
00:06:37,187 --> 00:06:40,372
hogy nem csak az adattömeg növekedett,

163
00:06:40,372 --> 00:06:42,892
de a digitális tartalom 
kezdett többségbe kerülni

164
00:06:42,892 --> 00:06:44,907
az analóggal szemben.

165
00:06:44,907 --> 00:06:46,776
De még ennél is fontosabb,

166
00:06:46,776 --> 00:06:48,516
hogy alaposan megnézve a diagramot

167
00:06:48,516 --> 00:06:50,536
láthatjuk, hogy e digitális adatok

168
00:06:50,536 --> 00:06:52,150
több mint fele olyan információ,

169
00:06:52,150 --> 00:06:54,536
amelyhez IP-cím tartozik!

170
00:06:54,536 --> 00:06:57,387
Azaz valamilyen szerveren 
vagy PC-n találhatók.

171
00:06:57,387 --> 00:06:59,194
És hogy IP-címük van, azt is jelenti,

172
00:06:59,194 --> 00:07:01,364
hogy összekapcsolhatók bármely más

173
00:07:01,364 --> 00:07:03,227
IP-címmel rendelkező adattal.

174
00:07:03,227 --> 00:07:04,873
Így lehetővé válik

175
00:07:04,873 --> 00:07:07,960
a világ tudását úgy összekapcsolni,

176
00:07:07,960 --> 00:07:09,612
hogy új minták, teljesen új dolgok

177
00:07:09,612 --> 00:07:11,969
szülessenek, váljanak láthatóvá.

178
00:07:11,969 --> 00:07:13,937
Ha a számokat előre vetítjük napjainkig,

179
00:07:13,937 --> 00:07:15,363
akkor valami ilyet fogunk látni.

180
00:07:15,363 --> 00:07:16,531
Ebben van egy kis bizonytalanság.

181
00:07:16,531 --> 00:07:18,559
Ha előre megyünk 2020-ig, akkor

182
00:07:18,559 --> 00:07:21,459
természetesen van egy egzakt számunk, 
hála az IDC-nek.

183
00:07:21,459 --> 00:07:25,799
Érdekes, hogy a jövő megjósolhatóbb, 
mint a jelen. (Nevetés)

184
00:07:25,799 --> 00:07:30,194
Ebből azt látjuk, hogy az IP-címek révén

185
00:07:30,194 --> 00:07:33,167
összekapcsolt információtömeg

186
00:07:33,167 --> 00:07:35,395
megszázszorozódik.

187
00:07:35,395 --> 00:07:38,856
A létrehozható kapcsolatok száma

188
00:07:38,856 --> 00:07:41,996
arányos az adatpont-párok számával.

189
00:07:41,996 --> 00:07:44,459
Így az adatmennyiség százszoros növekedése

190
00:07:44,459 --> 00:07:46,562
tízezerszeres növekedést jelent

191
00:07:46,562 --> 00:07:48,127
az adatokban felismerhető

192
00:07:48,127 --> 00:07:50,204
minták számában,

193
00:07:50,204 --> 00:07:52,864
csak az utóbbi 10-11 évben!

194
00:07:52,864 --> 00:07:55,688
Véleményem szerint ez változások lavináját

195
00:07:55,688 --> 00:07:57,772
fogja elindítani a világ

196
00:07:57,772 --> 00:07:59,723
gazdaságában is.

197
00:07:59,723 --> 00:08:00,887
Az első emberi géntérkép,

198
00:08:00,887 --> 00:08:02,453
James Watson kezdeményezésére,

199
00:08:02,453 --> 00:08:06,373
a Human Genome projekt eredményeként 
született meg 2000-ben,

200
00:08:06,373 --> 00:08:08,550
200 millió dollárba került,

201
00:08:08,550 --> 00:08:10,531
és 10 évig tartott, mindössze egyetlen

202
00:08:10,531 --> 00:08:12,946
személy génjeinek feltérképezése.

203
00:08:12,946 --> 00:08:15,551
Azóta a géntérképezés költsége 
jelentősen csökkent.

204
00:08:15,551 --> 00:08:17,438
Az elmúlt években

205
00:08:17,438 --> 00:08:19,112
drámaian zuhant,

206
00:08:19,112 --> 00:08:21,558
és jelenleg kb.1000 dollárnál tart.

207
00:08:21,558 --> 00:08:24,509
Nagy biztonsággal állítható, hogy 2015-re

208
00:08:24,509 --> 00:08:26,240
100 dollár alatt lesz --

209
00:08:26,240 --> 00:08:29,436
ez 5-6 nagyságrendes csökkenés

210
00:08:29,436 --> 00:08:31,381
a géntérképezés árában,

211
00:08:31,381 --> 00:08:33,804
mindössze 15 év alatt,

212
00:08:33,804 --> 00:08:36,199
ami egy rendkívüli jelenség.

213
00:08:36,199 --> 00:08:40,604
Azokban az időkben, amikor a géntérképezés

214
00:08:40,604 --> 00:08:43,613
dollármilliókba vagy tízezrekbe került,

215
00:08:43,613 --> 00:08:45,591
ez lényegében egy kutató vállalkozás volt.

216
00:08:45,591 --> 00:08:48,133
A tudósok reprezentatívan választott 
személyek génjeiben

217
00:08:48,133 --> 00:08:49,347
próbáltak mintákat felismerni,

218
00:08:49,347 --> 00:08:52,237
és igyekeztek a kiválasztott 
egyénekben talált

219
00:08:52,237 --> 00:08:53,828
absztrakt mintákból az emberi természetre

220
00:08:53,828 --> 00:08:57,288
és betegségekre vonatkozóan 
általánosítani.

221
00:08:57,288 --> 00:09:00,121
A 100 dolláros géntérkép korában azonban

222
00:09:00,121 --> 00:09:02,469
99 dollár a folyamat során

223
00:09:02,469 --> 00:09:04,659
a kiskereskedelemben jelenik meg.

224
00:09:04,659 --> 00:09:06,516
Végső soron klinikai szintre kerül.

225
00:09:06,516 --> 00:09:07,728
Megfázással orvoshoz megyünk,

226
00:09:07,728 --> 00:09:09,662
aki - ha még korábban nem csinálta -

227
00:09:09,662 --> 00:09:11,900
először elkészíti a géntérképünket,

228
00:09:11,900 --> 00:09:13,555
amikor is nem valamiféle absztrakt

229
00:09:13,555 --> 00:09:18,084
genetikai adatokat

230
00:09:18,084 --> 00:09:20,148
próbál ránk értelmezni,

231
00:09:20,148 --> 00:09:22,717
hanem a mi konkrét géntérképünkből 
indul ki.

232
00:09:22,717 --> 00:09:24,157
Képzeljék csak el, mekkora dolog ez!

233
00:09:24,157 --> 00:09:25,946
Képzeljék el azt a lehetőséget,

234
00:09:25,946 --> 00:09:28,892
hogy a genetikai adatokat kombinálhatjuk

235
00:09:28,892 --> 00:09:30,381
klinikai adatokkal,

236
00:09:30,381 --> 00:09:32,340
gyógyszerek hatásadataival,

237
00:09:32,340 --> 00:09:34,629
vagy telefonunk vagy más érzékelők

238
00:09:34,629 --> 00:09:36,388
által folyamatosan gyűjtött

239
00:09:36,388 --> 00:09:38,246
környezeti adatokkal.

240
00:09:38,246 --> 00:09:40,707
Képzeljék el, hogy mindezeket az adatokat

241
00:09:40,707 --> 00:09:42,180
összegyűjtjük, összekapcsoljuk,

242
00:09:42,180 --> 00:09:44,668
és soha nem látott mintákra bukkanunk.

243
00:09:44,668 --> 00:09:47,579
Erre valószínűleg még 
egy kicsit várni kell,

244
00:09:47,579 --> 00:09:50,020
de ha bekövetkezik, forradalmasítja 
az orvostudományt.

245
00:09:50,020 --> 00:09:52,340
Elképesztő. Rengeteget hallunk 
manapság erről.

246
00:09:52,340 --> 00:09:54,779
Egy dolog felett azonban rendre elsiklunk.

247
00:09:54,779 --> 00:09:58,063
Hogyan fog ez a gigantikus méretű,

248
00:09:58,063 --> 00:10:00,709
adatbázisok közti adatmegosztás

249
00:10:00,709 --> 00:10:03,201
illeszkedni az ezekben 
az üzletágakban érintett

250
00:10:03,201 --> 00:10:05,815
intézmények, szervezetek, vállalatok

251
00:10:05,815 --> 00:10:08,112
üzleti modelljébe?

252
00:10:08,112 --> 00:10:10,888
Ha egy cég üzlete az adatvagyonra épül,

253
00:10:10,888 --> 00:10:13,931
ha a versenyelőny 
a saját adataiban rejlik,

254
00:10:13,931 --> 00:10:17,451
akkor hogy a csudába tud 
egy cég vagy egy társaság

255
00:10:17,451 --> 00:10:19,549
olyan értéket megszerezni,

256
00:10:19,549 --> 00:10:22,554
ami maga a technológia hordoz? 
Sehogy.

257
00:10:22,554 --> 00:10:24,601
Ami valójában itt zajlik --

258
00:10:24,601 --> 00:10:27,245
és a géntérképezés csupán 
egy példája ennek --

259
00:10:27,245 --> 00:10:29,559
az az, hogy a technológia hatására

260
00:10:29,559 --> 00:10:32,128
a tevékenységek kezdenek túlterjedni

261
00:10:32,128 --> 00:10:35,055
az általunk megszokott

262
00:10:35,055 --> 00:10:37,213
intézményi határokon,

263
00:10:37,213 --> 00:10:39,376
és különösen azokon 
az intézményi határokon,

264
00:10:39,376 --> 00:10:41,630
amelyekben az üzleti stratégia

265
00:10:41,630 --> 00:10:45,085
mint tudományterület kialakult.

266
00:10:45,085 --> 00:10:48,571
Az alapgondolat az, hogy a korábban

267
00:10:48,571 --> 00:10:52,233
vertikálisan integrált, 
alapvetően hasonló jellegű

268
00:10:52,233 --> 00:10:55,024
versenytársak közötti oligopól verseny

269
00:10:55,024 --> 00:10:57,483
kezd átalakulni

270
00:10:57,483 --> 00:11:00,844
vertikálisból horizontálissá.

271
00:11:00,844 --> 00:11:02,559
Miért történik mindez?

272
00:11:02,559 --> 00:11:05,064
Azért, mert a tranzakciós költségek 
zuhannak,

273
00:11:05,064 --> 00:11:06,992
és mert a méretek polarizálódnak.

274
00:11:06,992 --> 00:11:08,734
A tranzakciós költségek zuhanása

275
00:11:08,734 --> 00:11:11,372
fellazítja az értékláncon belüli 
kapcsolatokat,

276
00:11:11,372 --> 00:11:13,040
és lehetővé teszi a szétszakadásukat.

277
00:11:13,040 --> 00:11:14,975
A méretgazdaságosság eltolódása

278
00:11:14,975 --> 00:11:18,101
a nagyon kicsi felé -- a kicsi szép --

279
00:11:18,101 --> 00:11:20,769
lehetővé teszi a skálázható közösségeknek,

280
00:11:20,769 --> 00:11:23,886
hogy átvegyék 
a nagyvállalati termelés szerepét.

281
00:11:23,886 --> 00:11:25,890
A méret elmozdulása az ellenkező irányba,

282
00:11:25,890 --> 00:11:27,923
az olyan dolgok, 
mint a "nagy adat" irányába,

283
00:11:27,923 --> 00:11:29,332
az üzleti struktúrákat olyan újfajta

284
00:11:29,332 --> 00:11:32,055
intézmények létrehozása irányába 
mozdítja el,

285
00:11:32,055 --> 00:11:34,033
amelyek képesek ezt a méretet elérni.

286
00:11:34,033 --> 00:11:36,791
De akárhogy is, 
a jellemzően vertikális struktúra

287
00:11:36,791 --> 00:11:39,795
egyre inkább horizontálissá válik.

288
00:11:39,795 --> 00:11:42,210
Ez a logika nem csak 
a "nagy adat"-ra érvényes.

289
00:11:42,210 --> 00:11:45,536
A távközlési iparágban hasonló történet

290
00:11:45,536 --> 00:11:47,911
mondható el az optikai szálas 
technológiáról.

291
00:11:47,911 --> 00:11:50,047
Ha a gyógyszeripart nézzük, vagy például

292
00:11:50,047 --> 00:11:51,940
az egyetemi kutatást,

293
00:11:51,940 --> 00:11:53,614
ugyanez mondható el

294
00:11:53,614 --> 00:11:55,353
az úgynevezett "nagy tudomány"-ról.

295
00:11:55,353 --> 00:11:56,888
Ellenkező irányban indulva,

296
00:11:56,888 --> 00:11:59,085
ha mondjuk az energiaszektort nézzük,

297
00:11:59,085 --> 00:12:01,945
ahol arról beszélünk, hogy miként válnak

298
00:12:01,945 --> 00:12:05,529
a háztartások hatékony 
zöldenergia-termelőkké

299
00:12:05,529 --> 00:12:08,157
és hatékony energiatárolókká,

300
00:12:08,157 --> 00:12:10,037
éppen ellentétes jelenség figyelhető meg.

301
00:12:10,037 --> 00:12:11,907
Itt egy felaprózódás játszódik le,

302
00:12:11,907 --> 00:12:14,261
mert a nagyon kicsik képesek felváltani

303
00:12:14,261 --> 00:12:16,855
a hagyományos nagyvállalati méretet.

304
00:12:16,855 --> 00:12:18,646
Akárhogy is, mindez az iparági struktúrák

305
00:12:18,646 --> 00:12:22,017
horizontálissá alakulása irányába mutat,

306
00:12:22,017 --> 00:12:24,607
és gyökeresen meg fogja változtatni

307
00:12:24,607 --> 00:12:26,669
a stratégiáról alkotott elképzelésünket.

308
00:12:26,669 --> 00:12:28,701
Ez azt jelenti például, hogy a stratégiát

309
00:12:28,701 --> 00:12:31,248
úgy kell tekintenünk, mint ezeknek a

310
00:12:31,248 --> 00:12:33,893
horizontális struktúráknak a rendszerezője,

311
00:12:33,893 --> 00:12:35,533
ahol az olyan dolgok, mint az üzlet,

312
00:12:35,533 --> 00:12:37,095
vagy az iparág definíciója

313
00:12:37,095 --> 00:12:39,897
a stratégia következménye,

314
00:12:39,897 --> 00:12:43,078
nem pedig előfeltétele.

315
00:12:43,078 --> 00:12:46,234
Így például ki kell dolgoznunk,

316
00:12:46,234 --> 00:12:48,591
hogyan lehet egyidejűleg versenyezni is

317
00:12:48,591 --> 00:12:50,457
és együttműködni is. Gondoljunk csak

318
00:12:50,457 --> 00:12:51,543
a géntérképezésre!

319
00:12:51,543 --> 00:12:53,321
Egyszerre kell kezelnünk a nagyon nagyot

320
00:12:53,321 --> 00:12:55,456
és a nagyon kicsit.

321
00:12:55,456 --> 00:12:57,399
Olyan iparági struktúrákra van szükség,

322
00:12:57,399 --> 00:13:00,341
amelyek képes kezelni 
nagyon eltérő motivációkat,

323
00:13:00,341 --> 00:13:02,974
a közösségeket fenntartó 
önkéntes motivációktól,

324
00:13:02,974 --> 00:13:04,947
akár a kormányok által felépített 
infrastruktúrák

325
00:13:04,947 --> 00:13:07,283
társadalmi motivációjáig,

326
00:13:07,283 --> 00:13:09,908
vagy akár az egyébként egymással versenyző

327
00:13:09,908 --> 00:13:12,400
vállalatok által létrehozott 
közös intézményekig,

328
00:13:12,400 --> 00:13:15,394
mivel ez az egyetlen módja 
a megfelelő méretezésnek.

329
00:13:15,394 --> 00:13:17,371
Mindezek az átalakulások 
az üzleti stratégia

330
00:13:17,371 --> 00:13:21,096
hagyományos előfeltételeit 
túlhaladottá teszik.

331
00:13:21,096 --> 00:13:23,665
Ezek egy teljesen új világba 
vezetnek bennünket.

332
00:13:23,665 --> 00:13:26,186
Ehhez nekünk, akár az állami,

333
00:13:26,195 --> 00:13:28,304
akár a magánszektorban dolgozunk,

334
00:13:28,304 --> 00:13:30,153
alapvetően meg kell változtatnunk

335
00:13:30,153 --> 00:13:31,973
az üzlet szerkezetéről 
alkotott elképzeléseinket,

336
00:13:31,973 --> 00:13:35,427
és ez az, amitől a stratégia 
újra érdekessé válik.

337
00:13:35,427 --> 00:13:38,240
Köszönöm.

338
00:13:38,240 --> 00:13:40,755
(Taps)