2015 nyarán

Európa a 2. világháború óta legnagyobb
menekültáradattal szembesült.

Miért?

A fő ok az, hogy a menekültek 
legfőbb forrásává Szíria vált.

Szíria a Közel-Keleten található,

egy ősi, termékeny vidéken,
amely már 10 ezer éve lakott.

Az 1960-as évek óta az 
el-Aszad család vezeti,

akik gyakorlatilag diktátorként uralkodtak
a 2011-es Arab Tavaszig, amikor

tüntetések forradalmi hulláma 
söpört végig az arab világon,

mely számos önkényuralmi rendszert
megdöntött.

De az Aszadok a hatalom átadása helyett 
véres polgárháborút kezdeményeztek.

Különböző nemzetiségű és vallású csoportok
háborúskodtak váltakozó összefogásban.

A katonai dzsihádista Iszlám Állam 
kihasználta a lehetőséget

a káosz közepén azzal a céllal,
hogy totalitárius iszlám kalifátust építsen.

Igen hamar a világ egyik legerőszakosabb

és legsikeresebb szélsőséges szervezetévé
nőtte ki magát.

Borzalmas háborús bűnöket követtek el, 
vegyi fegyverekkel, tömeges kivégzésekkel,

mindennapos kínzásokkal és ismétlődő
halálos támadásokkal a lakosság ellen.

A szír lakosság csapdába esett

a hatalom, a lázadó csoportok és
a vallási szélsőségesek gyűrűjében.

A szírek harmada kényszerült
lakhelye elhagyására Szírián belül,

miközben több mint négymillióan
menekültek el külföldre.

Túlnyomó többségük jelenleg a szomszédos
országok menekülttáboraiban él,

melyek a menekültek 
95%-át látják el,

miközben a Perzsa-öböl arab államai

egyetlen egy szír menekültet 
sem fogadtak be,

melyet az Amnesty International 
különösen szégyenletesnek nevezett.

Az ENSZ és a világélelmezési program

nem voltak felkészülve egy ilyen
méretű menekültválságra.

Ennek következtében számos menekülttábor
túlzsúfolt és szenved ellátási gondoktól,

kitéve az embereket hidegnek, 
éhínségnek és betegségeknek.

A szírek reménye elveszett, hogy
helyzetük hamarosan jobbá váljon,

így sokan az európai menedékjogi 
kérelem mellett döntöttek.

2007 és 2014 között az Európai Unió 
2 milliárd eurót költött

védelmi, biztonságtechnikai
és határőrségi tehnológiákra,

de csak vajmi keveset a bevándorlók
tömegeinek fogadására.

Így alig volt felkészülve 
a menedékjogot kérők áradatára.

Az EU-ban a menekült abban az államban
kell maradjon, ahová először megérkezett,

ami hatalmas nyomást gyakorol a már amúgy
is bajban lévő határ menti országokra.

Görögország a teljes gazdasági 
összeomlás határán,

nem volt képes ennyi emberről gondoskodni,

mely borzalmas jelenetekhez vezetett 
kétségbeesett, éhező emberekkel

az általában turistáknak 
fenntartott szigeteken.

A világnak egységet alkotva 
kellett volna fellépnie,

ehelyett még megosztottabbá vált.

Sok állam egyenesen elutasította,
hogy bárkinek is menedéket adjon,

magukra hagyva a határ menti
országokat a küzdelemben.

2014-ben Anglia azért lobbizott,

hogy leállítsák a Mare Nostrum 
mentőakciót, amelynek célja

a fuldokló menekültek kimentése volt
a Földközi-tengerből.

Az alapötlet az lehetett, hogy
a magasabb halálozási arány

azt eredményezi majd, hogy kevesebb
menedékkereső vág neki az útnak.

Persze valójában nem
ez lett az eredmény.

A krízis megítélése a nagyvilágban
rögvest megváltozott,

amikor fotók jelentek meg
egy szír fiú holttestéről,

melyet arccal lefelé fordulva
találtak meg egy török tengerparton.

Németország bejelentette, hogy kivétel 
nélkül befogad minden szír menekültet

és most 800 ezer ember
befogadására készül 2015-ben,

többre, mint amennyit az egész
EU fogadott be 2014-ben.

Néhány nappal később mégis
átmeneti határvizsgálatot vezetett be

és össz-európai megoldást követelt.

A nyugati országok egyre több polgára
kezd cselekvésbe lendülni,

holott a menedékkérők támogatása

legnagyobb részben civilektől
érkezett, nem politikusoktól.

De félelmek is vannak a nyugati világban:

Iszlám, magas születési ráta, bűnözés,
és a szociális rendszer összeomlása.

Ismerjük ezt el
és nézzük a tényeket.

Még ha mind a négymillió szír menekültet
egyedül az EU-nak kellene befogadnia

és 100%-uk muszlim vallású lenne,

a muzulmánok részaránya
az Európai Unióban

a jelenlegi kb. 4%-ról csupán
5% körülire emelkedne.

Ez nem lenne drámai változás és
biztosan nem válnánk muzulmán kontinenssé.

A muzulmán kisebbség se nem
újdonság, se nem ok a félelemre.

A születési arány a nyugati világ 
több részén alacsony,

így néhányan attól félnek, hogy a 
menekültek többségbe kerülnek

néhány évtizeden belül.

Tanulmányok kimutatták,

hogy ugyan a születési ráta
magasabb a muszlimok közt Európában,

ez hamar csökken az életszínvonal és az 
iskolai végzettség növekedésével.

A legtöbb szír menekült tanult ember,

a születési ráta Szíriában a
polgárháború előtt nem volt túl magas,

és a népesség konkrétan csökkent,
nem növekedett.

A menekültek magasabb bűnözési rátájától
való félelem is alaptalannak tűnik.

A bevándorlókká váló menekültek

körében alacsonyabb a bűnözés,
mint a helyi lakosság körében.

Ha engedélyt kapnak a munkára,
vállalkozásokat indítanak

és beépülnek a munkaerő piacra
amilyen gyorsan csak lehet,

többet fizetve be az államkasszába
mint amennyit kivesznek onnan.

A szírek akik nyugatra érkeznek
javarészt szakképzett munkások,

melyekre Európa öregedő lakosságának
elengedhetetlenül szüksége volna.

Az okostelefonos menekültek 
olyan tévképzetet kelthettek,

hogy valójában nincs is
szükségük a segítségre.

A közösségi oldalak és az internet

a menekült lét alapvető kelléke lett.

Az Európába vezető hosszú útvonalak
tervezéséhez GPS-t használnak;

a Facebook csoportok tippeket és
információkat adnak valós időben.

Ez is csak azt bizonyítja, hogy
ezek az emberek épp olyanok mint mi:

ha veszélyes útra kellene kelned,
vajon otthon hagynád a telefonod?

Az Európai Unió a leggazdagabb
gazdaságok csoportja a Földön,

jól szervezett államok
működő szociális hálózattal,

infrastruktúrával, demokráciával,
és hatalmas iparral.

Tudná kezelni a menekültválság
kihívásait, ha akarná.

Ugyanez igaz az egész
nyugati világra.

De miközben a parányi Jordánia
több mint 600 ezer menekültet fogadott,

Anglia, melynek GDP-je
78-szorosa Jordániáénak,

csupán 20 ezer szír
befogadását engedélyezi

a következő 5 év folyamán.

Az USA 10 ezer, Ausztrália 12 ezer
menedékkérő befogadását engedélyezte.

Összességében a dolgok lassan jobban
alakulnak, de nem elég gyorsan.

E napokban történelmet írunk.

Hogyan akarjuk, hogy emlékezzenek ránk?

Mint idegengyűlölő, gazdag
gyávákra kerítések mögé bújva?

Vegyük észre, hogy ezek az emberek
halál és rombolás elől menekülve

semmiben sem különböznek tőlünk.

Befogadva őket országainkba és
integrálva őket társadalmainkba

igen sokat nyerhetünk.

Csupán veszíthetünk azzal,
ha hátat fordítunk ennek a válságnak.

Biztosan több gyermek kerül majd partra,
ha nem cselekszünk humánusan és okosan.

Lépjünk a helyes útra és próbáljunk meg
a lehető legjobbak lenni akik csak tudunk.

KÉK: Adományozz az ENSZ
menekültügyi hivatalának!
(link a leírásban)

PIROS: Tudj meg többet a szíriai és
iraki helyzetről!