Hallják ezt? Ez... semmi. Ez az, amit a mai konferencia előadójaként hoztam önöknek. Semmi mondanivalóm. Nada. Se egy ici- pici, bármi. Semmi okos, semmi inspiráló. Semmi, amit a legcsekélyebb mértékben kutattam volna. Az égvilágon semmi mondanivalóm nincs. Az előadásból mégis úgy fogják érezni, mintha lenne! Amit most mondok, zseniális. És talán, csak talán úgy fogják érezni, hogy tanultak valamit. Nos, kezdjük a bevezetővel! Egy csomót fogok gesztikulálni. Ezt csinálom majd a jobb kezemmel, ezt pedig a ballal. Megigazítom majd a szemüvegem. Aztán felteszek önöknek egy kérdést. Kézfeltartással jelezze, akinek már tettek fel kérdést korábban! (Nevetés) Oké, szuper, látok pár kezet. Megismétlem: semmi mondanivalóm! Most erre fogok reagálni, és úgy teszek, mintha elmesélnék egy személyes történetet. Valamit, ami oldja a feszültséget. Valamit, amivel megszerettetem magamat. Valamit, ami kissé kínos. Önök pedig egy "Óóó" hanggal fognak reagálni. Így volt. Tényleg megtörtént. (Nevetés) Most pedig szélesebb kitekintést nyújtok. Aztán majd visszatérek. Nagyon intellektuálisan fog hangzani. Ezzel az emberrel indítom itt. Nos, ő fontos dolgot cselekedett, ebben biztos vagyok. (Nevetés) De őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy ki ő. Igazából csak rákerestem a "tudós" szóra a Google-ben. (Nevetés) Most pedig úgy fogok tenni, mint aki tanulságokat von le. Mint aki felépít egy érvrendszert, arra ösztönözve önöket, hogy változtassanak az életükön, miközben valójában csak ... húzom ... az időt ... Nos, ha nem hisznek nekem, vessünk egy pillantást a számokra! Ez egy valóságos dolog, ami most történik. Az általam tartott előadások száma: egy. Érdekes tények száma, amiket megosztottam önökkel ma, nos, az valószínűleg nulla lesz. A magasságom hüvelykben: 70,5, Felhívom a figyelmüket a 0,5-re benne! 2x6 az 12. És milyen érdekes: 6x2 is 12! Ez a matek! 352 egy háromjegyű szám. 1, 2, 3, 4, 5 után szinte rögtön következik a 6, 7, 8, 9, 10. Most pedig, hogy még jobban kitöltsem az időt, mutatok még néhány elgondolkodtató számot. Ööö. ... 18. 237. 5601. 2,6 millió! Négy. Négy. 24. Elképesztő! (Nevetés) Ezek igazi számok, egytől egyig. Most pedig nézzünk pár ábrát! Nos, ez a kördiagram jól szemlélteti, hogy a többség jóval meghaladja a kisebbséget. Mindenki látja? Tök menő, nem? És most nézzük ezt az oszlopdiagramot, mert ezen hasonlóképpen semmitmondó adatok láthatók. Ezeket azért mutatom, mert szeretnék jól felkészültnek látszani. Például, ha YouTube-ról nézik ezt a videót, hang nélkül, azt gondolhatják, "Hoppá. Ez a fickó aztán tudja miről beszél!" Pedig tökre nem. Bakizok, pánikolok. Semmi mondanivalóm. Egy szélhámos vagyok. De tudják, a helyzet az, hogy felkértek egy TED-előadásra. És hát, pusztuljak el, ha nem csinálom meg! (Nevetés) Na most, ha a hátam mögé néznek, szavakat látnak, mély gondolkodásra aligha késztető tucatfotókkal párosítva. Rájuk fogok mutatni, mintha mindkettőnk idejét kihasználnám. Ám valójában többnyire gőzöm sincs, miről szólnak. És mivel ez a helyzet, innentől elkezdek halandzsázni. Blablabla, bla-bla, Félészer. A kodradék fogankó. Csip, csip, csóka. Dzsá gulbe rár kicsere. Egyszer volt egy iciri-piciri ökröcske. Emletré immes kenne táh. Brad Pitt, Uma Thurman. Nevek, dolgok, szavak, szavak, még több dolog. És látják? Máris úgy tűnik, mintha lenne értelme. Mintha, de csak mintha valami megnyugtató következtetést készülnék levonni. Úgy értem, a kézmozdulataim ezt sugallják. Lassan, fokozatosan építem föl. Leveszem a szemüvegem, ami – jut eszembe – csak keret. (Nevetés) Szeretem, mert így okosnak tűnök, bár a látásom... tökéletes. Most pedig egy kicsit csökkentem a tempót. Megváltoztatom a hangszínem. Hogy azt sugalljam: a végkifejlet következik. És mi lenne, ha tényleg? (Nevetés) Hát nem elképesztő? De mit tehetünk? Az élet hullámvasút. Ha csak egy dolog marad meg önökben az előadásomból, gondoljanak arra, amit az elején hallottak, és amit most hallanak. Mert az semmi volt, és még mindig az! Gondoljanak csak bele! Vagy ne. Végül is mindegy. Most pedig ... befejezem az előadást. Köszönöm! (Taps)