♪ [zene] ♪
- [Alex] Most térjünk rá a láthatatlan kéz
második tulajdonságára,
az iparágak egyensúlyára.
Valamint megnézzük
a kreatív rombolás viharait.
A láthatatlan kéz első tulajdonsága az,
hogy egy áru adott mennyiségének gyártása
az abban az iparágban szereplő
cégek között lesz kiosztva
úgy, hogy minimálisra csökkentsék
az összköltséget.
De a kérdés az, mennyit kell gyártanunk
az egyes iparágakban?
Tehát a láthatatlan kéz első tulajdonsága
azt mondja,
hogy ha termelünk 200 véka búzát,
akkor biztosak lehetünk benne,
hogy ha versenypiacunk van,
akkor az a 200 véka úgy lesz kiosztva
a különböző cégek között,
hogy az minimalizálja
a teljes iparág költségeit.
De vajon 200 véka búzát kellene termelnünk
vagy 500-at vagy 1000-et?
Hogyan lehetne a búzát összehasonlítani
a kukoricával, autóval, könyvekkel?
A második kérdés arról szól,
hogy az áruk termelése kiegyensúlyozott-e
az iparágak közt,
erről szól a láthatatlan kéz
második tulajdonsága.
Annak érdekében, hogy maximalizáljuk
az erőforrások értékét,
azt akarjuk, hogy minden egyes iparág
a megfelelő mennyiséget állítsa elő,
ne túl sok búzát, és ne is túl keveset,
hanem pont a megfelelő mennyiséget.
És a belépés vagy kilépés az,
ami biztosítja,
hogy a munkaerő és a tőke
áramoljon az iparágak között,
hogy a termelés optimálisan
kiegyensúlyozott legyen,
és a korlátozott erőforrások
a legjobban hasznosuljanak.
És hogy ezt itt megmutassuk,
valójában nem kell
több technikát használni,
csak olyan dolgokat kell újraértelmeznünk,
amelyeket már megtettünk.
Lássuk.
A nyereség a jel, amely a tőkét és a
munkaerőt az iparágak között felosztja
úgy, hogy maximalizálja a teljes értéket.
Tehát emlékezzünk rá, ha az ár nagyobb
az átlagos költségnél,
az azt jelenti, hogy a nyereség
a normál feletti.
Mit jelent a normál feletti nyereség?
Azt jelenti, hogy az iparág kibocsátása
többet ér, mint a ráfordítás.
A nyereségjelző azt mondja, hogy
többet akarunk ebből az áruból.
Ez az áru többet ér, mint a
munka és a tőke,
amelyet az áru létrehozására használnak,
ezért többet termelnek.
Így a nyereség jelzi és ösztönzi
a tőke és a munkaerő
belépését az iparágba,
vagyis hogy áttérjenek az alacsony
értékű iparágból
a magas értékű iparágba.
Hasonlóképpen, ha az ár
kisebb az átlagköltségnél,
azt jelenti, hogy a nyereség
a normál érték alatt van.
Azt jelenti, hogy ebben az iparágban
a kibocsátás
kevesebbet ér, mint a ráfordítás.
Tehát a veszteségjelző azt mondja:
kevesebbet akarunk ebből az áruból.
A veszteség jelzi és ösztönzi
a tőke és a munkaerő
kilépését az iparágból,
tehát elmozdulnak az alacsony
értékű iparágból,
ahol veszteség van,
egy nagy vagy nagyobb értékű iparág felé.
A be- és kilépés miatt
a nyereség aránya minden
versenyképes iparágban
ugyanazon a szinten mozog.
És ez az, ami kiegyenlíti a termelést
minden iparágban,
hogy maximalizálja a termelés összértékét.
Ha a nyereség egy iparágban
nagyobb lenne, mint egy másikban,
az azt mondja, hogy annak az iparágnak
a kibocsátása többet ér,
ezért több kell abból az áruból.
És pontosan ez az,
amit a belépésjelző tesz,
és ugyanez igaz a kilépésre is.
Beszéljünk meg néhány következményét
a nyereség- és veszteségjelzők
követésének.
Először a felszámolás elvét.
A normál nyereség feletti profitok
a belépéssel számolódnak fel,
a normál nyereség alatti profitok
pedig a kilépéssel.
Tehát az erőforrások mindig hajlamosak
a termelési érték növekedésének
irányába elmozdulni,
és a vállalkozók itt kulcsfontosságúak.
A vállalkozók azok, akik
az erőforrásokat áthelyezik
egy nem jövedelmező iparágból
egy jövedelmezőbe.
Ennek az a másik következménye,
hogy a normál feletti nyereség
mindig átmeneti.
A normál nyereség feletti profithoz
valamit másként kell tenni.
Újítani kell.
Joseph Schumpeter,
a nagy osztrák közgazdász,
nagyon ékesszóló volt az innováció
fontosságával kapcsolatban
egy kapitalista gazdaságban.
Azt mondta, hogy a tankönyvekben
leírjuk, mi a verseny.
Arról van szó, hogy az árakat le kell
csökkenteni az átlagos költségig,
és így normál nyereséghez jutunk.
De, "a kapitalista valóságban,
ellenben a tankönyvbeli képpel,
az a fajta verseny számít,
amely az új árucikkekből,
az új technológiákból,
az új kínálati forrásokból,
az új típusú szervezetekből származik...
amely nem arra a haszonra csap le,
ami a meglévő cégek profitjában
és kibocsátásában van,
hanem a cégek alapjaira és létére.
A kreatív rombolás ezen folyamata
a kapitalizmus alapvető tényezője".
Joseph Schumpeter nagyszerű kijelentése.
A láthatatlan kéz csodálatos,
de nem természetfeletti.
A láthatatlan kéz akkor működik,
ha vannak bizonyos intézményeink.
Nem mindig működik.
Különösen akkor nem fog működni
a láthatatlan kéz,
ha az árak nem jelzik pontosan
a költségeket és a hasznokat.
Ha az árak nem jelzik pontosan
a költségeket és a hasznokat,
akkor nem lesz optimális egyensúly
az iparágak között.
És később, amikor az externáliákról
beszélünk,
bemutatunk bizonyos eseteket,
amikor az árak nem jeleznek pontosan.
Másodsorban, a láthatatlan kéz
akkor működik a legjobban,
ha versenypiac van.
Ha a piac nem versenypiac,
ha monopólium és oligopólium van,
akkor sem fog működni.
És többet fogunk beszélni ezekről
a következő fejezetekben,
de megértheti az alapötletet,
ha elgondolkodik a következőn.
A monopolisták és oligopolisták
a normál nyereség felett keresnek,
de a belépés nem fogja lenyomni
a nyereséget.
Ezért vannak monopolisták
és oligopolisták,
mert a belépés nem működik.
Mert ezeket a nyereségeket nem csökkentik,
túl keveset termelnek abból
a nyereséges áruból.
Erről többet fogunk beszélni
a következő fejezetekben.
Ismét csak egy kis emlékeztető,
hogy a láthatatlan kéznek
szükséges bizonyos intézményrendszer,
hogy működjön.
Tehát csak hogy összefoglaljuk,
a láthatatlan kéz első tulajdonsága
azt mondja, hogy a P=MC feltétel
eredménye az iparág teljes
költségeinek minimalizálása.
A láthatatlan kéz második tulajdonsága,
hogy a belépés és kilépés
a korlátozott erőforrásaink legjobb
hasznosításához vezet.
A felszámolás elve azt mondja, hogy
a normál profit feletti nyereség átmeneti,
és valóban, a normál feletti
nyereség megszerzéséhez
egy cégnek innovatívnak kell lennie.
És innen származik
a kreatív rombolás fontossága
a kapitalista gazdaságban.
Ha sokat szeretne profitálni,
akkor valamit másként kell tenni.
Új dolgot kell letenni az asztalra.
Innovációt kell behozni.
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.
♪ [zene] ♪