♪Zene♪ - [Alex] Most térjünk rá a második témára, a láthatatlan kéz tulajdonságaira, az iparok egyensúlyára. Valamint megnézzük a kreatív pusztítások hatásait. A láthatatlan kéz első tulajdonsága az, hogy egy termék adott mennyiségének gyártása, az abban az iparágban szereplő cégek között lesz kiosztva, úgy hogy minimálisra csökkentsék az összköltséget. De a kérdés az, hogy mennyit kell gyártanunk egyes iparágakban? Tehát a láthatatlan kéz tulajdonságai közül az első azt mondja, hogy ha termelünk 200 véka búzát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ha versenyképes piacunk van, 9 00:00:46,670 --> 00:00:51,830 hogy az a 200 véka úgy lesz kiosztva a különböző cégek között, hogy minimalizálják az egyes iparágak költségeit. De vajon mennyit kellene termelnünk, 200 véka búzát, vagy 500-at, vagy 1000-et? Hogyan lehetne a búzát összehasonlítani a kukoricával, vagy az autóval, vagy a könyvekkel? A második tulajdonság arról szól, hogy az áruk termelése kiegyensúlyozott-e az iparágak közt, erről szól a láthatatlan kéz második tulajdonsága. Annak érdekében, hogy maximalizáljuk az erőforrások értékét, azt akarjuk, hogy minden egyes iparág a megfelelő mennyiséget állítsa elő, ne túl sok búzát, és ne is túl keveset, hanem a megfelelő mennyiséget. És a belépés, vagy a kilépés az, ami biztosítja, hogy a munka és a tőke áramoljon az iparágak között hogy a termelés optimálisan kiegyensúlyozott legyen és a korlátozott erőforrások legjobban hasznosuljanak. És itt, hogy megmutassuk ezt, valójában nem kell több technikát használni, csak olyan dolgokat kell újra-értelmeznünk, amelyeket már megtettünk. Lássuk. A nyereség az a jel, amely a tőkét és a munkaerőt az iparágak között úgy osztja fel, hogy maximalizálja a teljes értéket. Tehát emlékezz rá, ha az ár nagyobb az átlagos költségnél, akkor az azt jelenti, hogy a nyereség meghaladja a normál értéket. Most mit jelent a normál nyereség fölötti? Ez azt jelenti, hogy az eredménye ennek az iparágnak több, mint a ráfordítás. A nyereség-jelző azt mondja: többet akarunk ebből a termékből. Ez a jószág többet ér, mint a munka és a tőke, amelyet ennek a jószágnak a létrehozására használnak, ezért többet termelnek. Így a nyereség jelzi és ösztönzi a tőke és a munkaerő bejutását az iparba, azaz hogy áttérjenek az alacsony értékű iparágból a magas értékű iparágba. Hasonlóképpen, ha az ár az átlag-költségnél alacsonyabb, azt jelenti, hogy a nyereség a normál érték alatt van. Ez azt jelenti, hogy ebben az iparágban az eredmény kevesebb, mint a befektetés. Tehát a veszteség-jelző azt mondja: kevesebbet akarunk ebből a jószágból. A veszteség jelzi és ösztönzi a tőke és a munkaerő kilépését az iparágból, tehát elmozdulnak az alacsony értékű iparágból, ahol a veszteség nagy, egy nagy vagy nagyobb értékű iparág felé. A be- és kilépés miatt, a nyereség aránya minden versenyképes iparágban ugyanazon a szinten mozog. És ez az ami kiegyenlíti a termelést minden iparágban, hogy maximaliálja a termelés összértékét. Ha a nyereség nagyobb volt egy iparágban, mint a másikban, akkor azt mondják, hogy az az ipar teljesítménye többet ér, továbbá több jószágra van igény. És pontosan ez az, amit a belépés-jelző tesz, és ugyanez igaz a kilépésre is. Vitassunk meg néhány következményt, a követve ezeket 40 00:03:48,010 --> 00:03:52,399 a nyereség- és veszteség-jelzőket. Először, a felszámolás elvét. A normál nyereség feletti profitok a belépéssel és a normál nyereség alatti profitok a kilépéssel számolhatók fel. Tehát az erőforrások mindig hajlamosak a termelési érték növekedésének irányába elmozdulni és a vállalkozók itt kulcsfontosságúak. A vállalkozók azok, akik az erőforrásokat áthelyezik egy nem jövedelmező iparágból, egy jövedelmezőbe. Ennek az a másik következménye, hogy a normál feletti nyereség mindig átmeneti. A normál nyereség fölötti profithoz valamit másként kell tenned. Újítanod kell. Joseph Schumpeter, a nagy osztrák közgazdász, nagyon ékesszóló volt az innováció fontosságával kapcsolatban, egy kapitalista gazdaságban. Azt mondta, hogy a tankönyvekben leírjuk, hogy mi a verseny. Arról van itt szó, hogy az árakat le kell csökkenteni az átlagos költségig és így normális nyereséghez jutunk. De, "a kapitalista valóságban, ellenben a tankönyvben kapott képpel, az a fajta verseny számít, amely az új árucikkekből, az új technológiákból, az új kínálati forrásokból, az új típusú szervezetekből származik... (verseny) amely nem a profit határán mér csapást és nem a meglévő cégek kibocsátásában mutatkozik meg, hanem a vállalat alapjaiban és életében. A kreatív pusztítás ezen folyamata a kapitalizmus alapvető tényezője". Joseph Schumpeter nagyszerű kijelentése. Most a láthatatlan kéz csodálatos, de nem természetfeletti. A láthatatlan kéz akkor működik, amikor vannak bizonyos intézményeink. Nem mindig működik. Különösen akkor nem fog működni a láthatatlan kéz, ha az árak nem jelzik pontosan a költségeket és az előnyöket. Ha az árak nem jelzik pontosan a költségeket és az előnyöket, akkor nem kapunk optimális egyensúlyt az iparágak között. És később, amikor az externáliákról beszélünk, bemutatunk bizonyos eseteket, amikor az árak nem jeleznek pontosan. Másodsorban, a láthatatlan kéz, akkor működik a legjobban, amikor a piac versenyképes. Amikor a piac nem versenyképes, vagy amikor monopólium és oligopólium van, akkor sem fog működni. És többet fogunk beszélni ezekről a következő fejezetekben, úgyhogy nyugodtan kezdj el gondolkozni 68 00:06:10,270 --> 00:06:18,090 a következőn. A monopolisták és oligopolisták a normál nyereség felett keresnek, de a belépés nem fogja lenyomni a nyereséget. Ezért vannak monopolisták és oligopolisták mert a belépés nem működik. Mert ezeket a nyereségek nincsenek lecsökkentve, túl kevés lesz nyereségesen megtermelt jószág. Erről többet fogunk beszélni a következő fejezetekben. Ismét ez csak egy kis emlékeztető, hogy a láthatatlan kéz megköveteli bizonyos intézményrendszerek létét a működéséhez. Tehát csak azért, hogy összefoglaljuk, a láthatatlan kéz első tulajdonsága azt mondja, hogy P=MC feltétel eredménye az iparág költségeinek minimalizálódása. A láthatatlan kéz második tulajdonsága, hogy a belépés és a kilépés a korlátozott erőforrásoknak legjobb hasznosításához vezet. A felszámolás elve azt mondja, hogy a normális profit feletti nyereség átmeneti, és valóban a normál nyereség felett egy cégnek innovatívnak kell lennie. És innen származik a kreatív rombolás fontossága a kapitalista gazdaságnak. Ha sokat szeretnél profitálni, akkor valamit másként kell tenned. Új dolgot kell letenned az asztalra. Innovációt kell behoznod. Ha szeretnéd tesztelni magad, akkor kattints a kvízre. Vagy, ha készen állsz a tovább-haladásra, akkor kattints a következő Videóra. Felirat: amara.org közösség Fordította: Gelei Beatrix Ellenőrizte: Sebestyén Tamara Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna