- [hang be] Szervusztok, nyelvtanbarátok! Üdvözöllek benneteket a mai angol nyelvhasználat egyik legnehezebb terepén. A kérdés az, hogy a „ki” (who) vagy a „kit” (whom) szót használjuk egy mondatban vonatkozó névmásként. Általános vélemény, hogy az aki az alanyi, az akit pedig a tárgyas forma. Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyanról beszélünk, aki csinál valamit, akkor a használt forma az aki. Példa: a kém, aki szeretett engem. Ellentétben azzal, akivel csinálnak valamit. Példa: a kém, akit (whom) szerettem. Láthatod, hogy ebben a mondatban az akit (whom) a tárgy. És ebben a mondatban én (I) vagyok az alany, és az engem (me) a tárgy. És az akit (whom) a tárgy. Kit szerettem? Ebben a mondatban, én vagyok az, aki szeret. Ebben a mondatban a kém az, aki szeret. Ez az alapszabály. Azonban nem tükrözi jól, hogy miképp használjuk igazán a „kit” (whom) és a „ki” (who) szavakat. Sok esetben megengedett a ki (who) tárgyként való használata. Mindjárt megmutatom, hogy mire gondolok. Emlékezni kell rá, hogy az alapszabály egyirányú utca. Mert a nyelv változik, és az akit (whom) alak kiszorulóban van. Gondoljatok bele, 50 vagy 75 év múlva talán már nem is használjuk. Nem szomorú? De igen, valamennyire. Engem elszomorít, hogy a „whoso” (akárki is) névmást már senki nem használja. Mint: akárki is (whoso) húzza ki a kardot ebből a kőből, az Anglia királya lesz. Így már nem beszélünk. Elavult stílus. Most az mondjuk, hogy akárki (whoever). És ez így van jól. Tudjuk, hogy az alapszabály szerint a ki (who) az alany, és a kit (whom) a tárgy. Most viszont már a ki (who) is lehet tárgy. Az viszont nem lehetséges, hogy az akit (whom) ne tárgy legyen. Nem szabad elfelejtened, hogy a whom (akit) használata nem bővül. Szűkül. A ki (who) folyamatosan átveszi a kit (whom) néhány funkcióját Térjünk vissza a kém példájához! Itt van tehát a négy lehetőség. Igaz? A kém, aki (who) szeretett engem, a kém, akit (whom) szeretett engem, a kém, akit (who) szerettem, és a kém, akit (whom) szerettem. Ezek közül csak egy helytelen. Mert az akit (whom) alanyként próbáljuk használni. De itt, a kém, akit szerettem, ahol a ki (who) tárgy, a mai nyelvtanunk nem hivatalos szabályai szerint jó. Bármelyik jó. Az egyetlen, amelyik nem jó, az itt van. A kém, akit (whom) szeretett engem. Mert a nyelv csak egy irányban változik. Abban, hogy az akit (whom) ritkábban használjuk. A whom tehát sosem tér el az eredeti szerepétől. A who igen. Tehát ha legközelebb elbizonytalanodsz, hogy mi a teendő, a kivel beszélsz (who are you talking to) esetében, és hogy a névmás a who (ki), vagy whom (kit) legyen, ez inkább a stílus, mint a pontosság kérdése. Mert mindkét változat egyformán érthető. Igen, ha valójában nagyon pontos akarsz lenni, az kellene mondanod, hogy „whom you are talking to”, vagy „you are talking to whom”, mert a whom a „to” elöljáró tárgya. A forma a „to whom”, tehát a tárgyas formát használnánk. Rájössz viszont, hogy amikor ebben a kérdésben ezt a két szót, szétválasztod, a „to” hátulra kerül, és a whom kérdőszó pedig előre, az „m” egyszerűen kiesik. Inkább használjuk a whom formát, amikor közvetlenül előtte van egy elöljáró. Más esetben viszont a forma bizonyára a „who” lesz. Ezért mondhatjuk nyugodtan, hogy „who are you talking to”. Nem igazán szabályos, de már olyan régóta használjuk, hogy teljesen elfogadott. A „you are talking to who” már hagyományosabb szerkezet, ezért bizonyára a „whom” formát fogod választani. Azt állítva, hogy a „talking to who” nem túl gyakori. A változó szabályok ingoványában egy nyelvtani szabályra kell mindenképpen odafigyelni. A „whom” sosem lehet alany. A whom szerepe a névmások használatakor csökken, és nem nő A who egyre inkább átveszi a whom helyét. És mivel a who az alany, a whom nem lép a helyébe. A „whom” tárgyesetű névmás, és akkor használod, amikor jónak véled. Bármit megtanulhatsz. David elhallgat.