WEBVTT 00:00:03.750 --> 00:00:05.382 Korunk mottója az együttműködés, 00:00:05.382 --> 00:00:07.572 és most arról fogok beszélni, 00:00:07.572 --> 00:00:10.278 mi számunkra szerintem a legfontosabb együttműködés. 00:00:10.278 --> 00:00:14.014 Ez pedig nem más, mint az együttműködés az elménkkel. 00:00:14.014 --> 00:00:17.452 Amikor együttműködünk az elménkkel, és megmondjuk neki, mit akarunk, 00:00:17.452 --> 00:00:19.051 akkor azt kapjuk, amit akarunk. 00:00:19.051 --> 00:00:23.310 Szerencsés vagyok: többször szavaztak meg Nagy-Britannia legjobb terapeutájának. 00:00:23.310 --> 00:00:26.401 A Tatler magazin szerint a legjobbak legjobbika vagyok. 00:00:27.089 --> 00:00:28.959 Sokan mondják nekem: 00:00:28.959 --> 00:00:33.312 "Tudja, az agy olyan komplex és bonyolult, hogy évekig tart megérteni." 00:00:33.312 --> 00:00:34.992 Valójában ez nem igaz. 00:00:34.992 --> 00:00:38.039 Hiszem, hogy mindössze négy dolgot kell tudnunk az elménkről. 00:00:38.039 --> 00:00:40.857 Ha ezeket a gyakorlatban is meg tudjuk valósítani, 00:00:40.857 --> 00:00:44.097 akkor az élet minden területén, minden szinten sikeresek lehetünk. 00:00:44.097 --> 00:00:47.997 Ezért hadd mondjam el, mi ez a négy dolog az elmével kapcsolatban. 00:00:47.999 --> 00:00:54.317 Az elménk pontosan és kifejezetten azt teszi, amit szerinte mi akarunk. 00:00:54.317 --> 00:00:58.170 Mindig azt teszi, ami szerinte leginkább az érdekünk. 00:00:58.170 --> 00:01:01.705 Ha nem kapjuk meg, amit akarunk, és úgy viselkedünk, ahogy nem akarunk, 00:01:01.705 --> 00:01:04.512 akkor nem megfelelően működünk együtt az elménkkel. 00:01:04.512 --> 00:01:06.162 Ebben segítek most önöknek. 00:01:06.162 --> 00:01:09.057 Másodszor, az elménk úgy van programozva, 00:01:09.057 --> 00:01:12.067 hogy az öröm felé hajt minket, és távol tart a fájdalomtól. 00:01:12.067 --> 00:01:14.740 Ezért érdeke az embernek, hogy egy törzshöz tartozzon, 00:01:14.740 --> 00:01:18.156 hogy túléljen a bolygón, elkerülve a fájdalmat. 00:01:18.156 --> 00:01:21.245 Harmadszor az, hogyan érzünk bármivel kapcsolatban is, 00:01:21.245 --> 00:01:22.965 két dologra vezethető vissza: 00:01:22.965 --> 00:01:26.663 a képekre, amelyek bennünk élnek, és a szavakra, melyeket magunknak címzünk. 00:01:26.663 --> 00:01:30.326 A negyedik dolog pedig az, hogy az elménk azt szereti, ami ismerős. 00:01:30.326 --> 00:01:35.078 Úgy van programozva, hogy újra és újra ismerős dolgokon menjen keresztül. 00:01:35.078 --> 00:01:37.178 Ha bármilyen szinten sikeresek akarunk lenni, 00:01:37.178 --> 00:01:40.176 akkor az ismerőst ismeretlenné kell változtatnunk, 00:01:40.176 --> 00:01:41.991 és az ismeretlent ismerőssé. 00:01:41.991 --> 00:01:43.852 Kezdjük ezzel: 00:01:43.852 --> 00:01:48.002 az elménk azt teszi, amire szerinte igazán vágyunk. 00:01:48.002 --> 00:01:50.902 Mindig a legjobb érdekünk szerint jár el, 00:01:50.902 --> 00:01:53.908 és figyeli a szóhasználatunkat. 00:01:53.908 --> 00:01:58.281 A tetteink szerint fejlődik, és a szóhasználatunk szerint érez. 00:01:58.281 --> 00:01:59.939 Így például, ha azt mondjuk: 00:01:59.939 --> 00:02:04.069 "Ez a vizsga kikészít, belefulladok a papírmunkába, 00:02:04.069 --> 00:02:05.578 a főnököm egy rémálom, 00:02:05.578 --> 00:02:08.568 túl vagyok terhelve, nem tudok megbirkózni a stresszel", 00:02:08.568 --> 00:02:09.698 amikor azt mondjuk: 00:02:09.698 --> 00:02:13.758 "Belehalok ebbe a nyomásba, ez a munka megöl," 00:02:13.758 --> 00:02:16.241 akkor azt üzenjük az elménknek, hogy ezt nem akarjuk, 00:02:16.241 --> 00:02:19.052 és ha az elménk azt gondolja, hogy ezt nem akarjuk, 00:02:19.052 --> 00:02:23.684 akkor halogatásra fog buzdítani minket, hogy lelépjünk és ne dolgozzunk sokat. 00:02:23.684 --> 00:02:29.249 Az elménk rendkívül ki van hegyezve a szavakra, amiket használunk, mint pl: 00:02:29.249 --> 00:02:32.368 "Szeretnék egy hétig csak ágyban lenni, ez a stressz kikészít. 00:02:32.368 --> 00:02:35.228 Bárcsak egy hétig otthon lehetnék és lustálkodhatnék." 00:02:35.228 --> 00:02:37.902 Erre az elménk így felel: "Tessék, itt egy kis influenza. 00:02:37.902 --> 00:02:38.959 Hát nem ezt kérted? 00:02:38.959 --> 00:02:42.474 Azt kérted, lehess ágyban egy hétig, akkor tessék, itt az influenza. 00:02:42.474 --> 00:02:43.759 Íme, az egy hét szabadság." 00:02:43.759 --> 00:02:47.523 Ha azt mondjuk: "Rettegek a jövő szerdai prezentációtól. 00:02:47.523 --> 00:02:49.368 Mindent megtennék, hogy kihagyhassam. 00:02:49.368 --> 00:02:50.453 Erre az elménk: 00:02:50.453 --> 00:02:53.571 "Oké, miért is ne ébredhetnél fejfájással vagy háborgó gyomorral?" 00:02:53.571 --> 00:02:56.385 Ez a "hogyan szabaduljunk meg a prezentációtól" viselkedés. 00:02:56.385 --> 00:03:00.321 Ez egy kicsit bután hangzik, de így működik az elménk. 00:03:00.321 --> 00:03:02.418 Azt teszi, amire szerinte vágyunk. 00:03:02.418 --> 00:03:05.509 Ha nem kapjuk meg, amit akarunk, az a szóhasználatunk miatt lehet: 00:03:05.509 --> 00:03:09.868 "Ez túl nehéz, túl bonyolult, elveszi az összes időmet." 00:03:09.868 --> 00:03:13.360 Amikor az első könyvemet írtam, még csak a húszas éveimben jártam. 00:03:13.360 --> 00:03:15.122 Amikor felkérést kaptam egy kiadótól, 00:03:15.122 --> 00:03:18.661 sejtettem, hogy az írás elszigetelődéssel jár, 00:03:18.661 --> 00:03:20.311 és ezt nem akartam. 00:03:20.311 --> 00:03:24.033 Hosszú időt töltöttem halogatással, míg rá nem jöttem, hogy mondogatnom kell: 00:03:24.033 --> 00:03:28.358 Akarok írni, azt választottam, hogy írok, azt választottam, hogy ez jó érzés. 00:03:28.358 --> 00:03:29.451 És ezek a szavak: 00:03:29.451 --> 00:03:32.611 "én választottam ezt; azt választottam, hogy ez jó érzés" 00:03:32.611 --> 00:03:34.241 megváltoztatják az életünket. 00:03:34.241 --> 00:03:36.571 Ez sokkal több, mint pusztán pozitív gondolkodás. 00:03:36.571 --> 00:03:39.506 Ez az együttműködés az elménkkel. 00:03:39.506 --> 00:03:43.310 Szóval, figyeljük meg a viselkedésünket, és ha nem kapjuk meg, amit akarunk, 00:03:43.310 --> 00:03:45.980 akkor nem a megfelelő módon kommunikálunk az elménkkel. 00:03:45.980 --> 00:03:49.702 Erre akkor jöttem rá, amikor válogatott focistákkal és katonákkal dolgoztam. 00:03:49.702 --> 00:03:52.386 Egy televíziós show-t készítettem tengerészgyalogosokkal. 00:03:52.386 --> 00:03:54.873 Figyeltem őket, amint éjsötétben futnak – 00:03:54.873 --> 00:03:56.913 kis bányászlámpával a fejükön. 00:03:56.913 --> 00:04:00.545 Oldalirányból vert az eső, sár mindenütt, és énekeltek. 00:04:00.545 --> 00:04:02.785 És persze, ha énekelünk, az elménk azt gondolja: 00:04:02.785 --> 00:04:06.063 "Rendben, ömlik az eső, sötét van, dermesztő hideg, 00:04:06.063 --> 00:04:08.589 hegynek fel szaladsz, egy nagy zsákkal a hátadon, 00:04:08.589 --> 00:04:09.651 és énekelsz... 00:04:09.651 --> 00:04:12.376 Ó, értem! Te ezt élvezed." 00:04:12.376 --> 00:04:15.376 Képzeljük el, hogy le akarjuk futni a maratont, és így indítunk: 00:04:15.376 --> 00:04:20.578 "Nos, 42 km-t kell lefutni. Gyűlölöm. Annyira unalmas, nehéz és bonyolult." 00:04:20.578 --> 00:04:22.021 Így nem fogjuk megcsinálni. 00:04:22.021 --> 00:04:24.447 Úgy kell hozzáállni, hogy: "Élvezem, élvezem." 00:04:24.447 --> 00:04:26.306 Még ha ez nem is igaz. 00:04:26.306 --> 00:04:28.832 Tehát így működhetünk együtt az elménkkel. 00:04:28.832 --> 00:04:35.150 Konkrétan, részletesen, pontosan kell kifejezni, 00:04:35.150 --> 00:04:36.502 hogy mit akarunk. 00:04:36.502 --> 00:04:37.999 Így csináljuk: 00:04:37.999 --> 00:04:41.599 "Ezt akarom, ezt választottam, ezt szeretem csinálni." 00:04:41.599 --> 00:04:44.859 És össze kell kötnünk ezt az örömmel, mert ez a következő lépés: 00:04:44.868 --> 00:04:49.048 az elménk mindig az öröm felé közelít, és a fájdalomtól távolodik. 00:04:49.048 --> 00:04:52.114 Ha eszünk valamit, amitől rosszul leszünk, és fájdalomhoz kötjük, 00:04:52.114 --> 00:04:54.747 akkor soha többé nem tudjuk megenni újra. 00:04:54.747 --> 00:04:57.541 Úgy vagyunk programozva, hogy elkerüljük a fájdalmat. 00:04:57.541 --> 00:05:02.510 De ha a tanuláshoz, a közönség előtti beszédhez fájdalmat társítunk, 00:05:02.510 --> 00:05:06.244 vagy ahhoz, hogy egyáltalán a figyelem középpontjában vagyunk, az bajos. 00:05:06.244 --> 00:05:09.137 Mindig választhatunk a fájdalom és az öröm között. 00:05:09.137 --> 00:05:11.110 Erre csak mi vagyunk képesek. 00:05:11.110 --> 00:05:14.744 Beletehetünk egy macskát a jakuzziba, mert az olyan jó, a buborékok, a meleg. 00:05:14.744 --> 00:05:16.741 Nem szeretik a vizet, de mi választhatunk. 00:05:16.741 --> 00:05:19.221 Vannak ügyfeleim, akik az örömöt a fájdalomhoz kötik, 00:05:19.221 --> 00:05:21.039 és néhányan a fájdalmat az örömhöz. 00:05:21.039 --> 00:05:23.373 Amikor drogfüggőkkel dolgoztam, akkor láttam ezt. 00:05:23.373 --> 00:05:24.841 Nem csak hétköznapi függőknél, 00:05:24.841 --> 00:05:26.801 hanem a társadalmi ranglétra tetején – 00:05:26.801 --> 00:05:30.414 hollywoodi színészek, filmcsillagok, modellek, akik abban lelték örömüket, 00:05:30.414 --> 00:05:33.480 hogy tűt szúrtak a testükbe, mert attól érezték jól magukat, 00:05:33.480 --> 00:05:35.732 és számukra a fájdalom okozott örömöt. 00:05:35.732 --> 00:05:38.782 Voltak ügyfeleim, akik első osztályú utat kaptak és azt mondták: 00:05:38.782 --> 00:05:41.544 "Nem fogok elmenni, mert szerintem a gép fel fog robbanni." 00:05:41.544 --> 00:05:43.677 Ő a fájdalmat társította az örömhöz. 00:05:43.677 --> 00:05:45.786 Pár évvel ezelőtt eltörtem a karomat, 00:05:45.786 --> 00:05:48.171 és amikor levették a gipszet, a karom görbe volt. 00:05:48.171 --> 00:05:50.685 Erre én: "Hogyan tudom kiegyenesíteni?" 00:05:50.685 --> 00:05:53.163 Azt mondták: "Igazából nem tudjuk kiegyenesíteni. 00:05:53.163 --> 00:05:55.737 Járhat fizikoterápiára, az talán javít egy pár centit." 00:05:55.737 --> 00:05:58.362 Mire én: "Nem, nem. Nem értik. Én jógázok. 00:05:58.362 --> 00:06:00.834 Ilyen karral nem megy a "lefelé néző kutya" 00:06:00.834 --> 00:06:02.744 sem a harcos póz. 00:06:02.744 --> 00:06:04.341 A karomnak ki kell egyenesednie." 00:06:04.341 --> 00:06:07.769 Azt mondták: "Eltörhetjük és megműthetjük, de nem biztos, hogy jobb lesz, 00:06:07.769 --> 00:06:09.269 sőt, lehet, hogy rosszabb." 00:06:09.269 --> 00:06:10.631 Köszönöm, ezt nem kérem. 00:06:10.631 --> 00:06:13.636 Egyenes kart akartam, ezért megkerestem a legjobb gyógytornászt: 00:06:13.636 --> 00:06:14.963 "Ki tudja egyenesíteni?" 00:06:14.963 --> 00:06:18.133 Azt mondta: "Persze, de nagyon, nagyon fájni fog, 00:06:18.133 --> 00:06:21.226 és nagyon el kell köteleznie magát, egy héten kétszer kell jönnie. 00:06:21.226 --> 00:06:23.327 El kell törnöm minden egyes kis kapillárist." 00:06:23.327 --> 00:06:25.015 Szóval tudtam, hogy fájni fog, 00:06:25.015 --> 00:06:27.355 de tudtam, hogyan kell együttműködnöm az agyammal. 00:06:27.355 --> 00:06:28.395 Így belevágtam, 00:06:28.395 --> 00:06:30.925 és azt mondogattam magamban: "Ezt akarom, ezt akarom." 00:06:30.925 --> 00:06:35.047 Azt választottam, hogy legyen egyenes a karom, bírom és akarom a fájdalmat. 00:06:35.047 --> 00:06:37.583 A Black Eyed Pea számát énekeltem: 00:06:37.583 --> 00:06:40.801 "Let's do it, let's do it, let's get this started." 00:06:40.801 --> 00:06:44.617 A gyógytornász elkezdte húzni a karom – nem viccelt, mikor azt mondta, fájni fog. 00:06:44.617 --> 00:06:47.541 És persze, ha valaki fájdalmat okoz, ösztönösen hátrahúzódunk. 00:06:47.541 --> 00:06:49.714 Nem húzódhattam hátra, ellenkezőleg. 00:06:49.714 --> 00:06:52.803 De folyton azt a dalt énekeltem, mondtam az elmémnek, hogy akarom. 00:06:52.803 --> 00:06:54.343 A karom teljesen kiegyenesedett. 00:06:54.343 --> 00:06:55.336 A végén azt mondta: 00:06:55.336 --> 00:06:58.546 "Nem tudom, hogy csinálta, a legtöbben félúton feladják." 00:06:58.546 --> 00:07:00.982 Erre én: "Azt mondtam az agyamnak, hogy ezt akarom." 00:07:00.982 --> 00:07:04.259 Ezt tettem. Mondogattam magamnak, hogy ezt akarom. 00:07:04.259 --> 00:07:08.806 A fájdalomhoz kötöttem, hogy nem érzem, és örömöt társítottam a fájdalomhoz. 00:07:08.806 --> 00:07:10.065 Ez nagyon fontos. 00:07:10.065 --> 00:07:12.425 Ha valaha is fel kellett olvasniuk az osztályban, 00:07:12.425 --> 00:07:15.039 eltévesztették, és mindenki nevetett, 00:07:15.039 --> 00:07:18.273 azt gondolhatták: "Rendben, ennyi. Sose fogok emberek előtt beszélni. 00:07:18.273 --> 00:07:20.610 Sose akarok újra a figyelem középpontjában lenni." 00:07:20.610 --> 00:07:22.007 Persze, aztán ezt elfelejtik. 00:07:22.007 --> 00:07:24.067 Tíz évvel később beszédet kell tartaniuk, 00:07:24.067 --> 00:07:26.080 vagy előadást, vagy egy ülést levezetni, 00:07:26.080 --> 00:07:27.507 pánikroham tör magukra, 00:07:27.507 --> 00:07:29.131 mert az elméjük azt gondolja: 00:07:29.131 --> 00:07:32.506 "Ó nem, emberek előtt beszélni fájdalmat okoz, nem emlékszel?" 00:07:32.506 --> 00:07:34.743 Ezt azonban meg kell változtatniuk. 00:07:36.003 --> 00:07:38.987 Pontosan azt kell mondaniuk az elméjüknek, amit akarnak, 00:07:38.987 --> 00:07:43.888 és örömöt társítani, nem fájdalmat, azokhoz a dolgokhoz, amik nehezek. 00:07:43.888 --> 00:07:47.726 A harmadik dolog az aggyal kapcsolatban, hogy két dologra érzékeny: 00:07:47.726 --> 00:07:51.254 a képekre, amiket elképzelünk, és a szavakra, amiket magunknak mondunk. 00:07:51.254 --> 00:07:52.495 Ez minden. 00:07:52.495 --> 00:07:54.382 Tehát, ha pl. ön Los Angelesbe repülne, 00:07:54.382 --> 00:07:56.973 és mostani szomszédja mellett ülne ugyanazon a járaton, 00:07:56.973 --> 00:07:58.494 és ez a kép lenne a fejében: 00:07:58.494 --> 00:08:02.944 Los Angeles, csodás tengerpart, csodás emberek, remek idő, jó helyek – 00:08:02.944 --> 00:08:04.399 akkor ezt így élné meg. 00:08:04.399 --> 00:08:07.070 De ha azt mondja: "Ennek a gépnek fura hangja van, 00:08:07.070 --> 00:08:08.553 az a fickó gyanúsan néz ki, 00:08:08.553 --> 00:08:11.362 szerintem terrorista, aki fel fogja robbantani a gépet", 00:08:11.362 --> 00:08:14.834 akkor teljesen más az élmény, méghozzá két dolog miatt: 00:08:14.834 --> 00:08:18.823 a képek miatt, melyek a fejükben élnek, és a szavak miatt, amiket használnak. 00:08:18.823 --> 00:08:22.857 Amikor együttműködünk az agyunkkal, meg kell változtatnunk ezeket a képeket 00:08:22.857 --> 00:08:24.500 és ezeket a szavakat. 00:08:24.500 --> 00:08:27.393 Egyszer együtt dolgoztam egy focistával, aki a semmiből jött, 00:08:27.393 --> 00:08:30.523 semmilyen osztályban sem játszott, 00:08:30.523 --> 00:08:33.275 és egyenesen a premier ligába jutott. 00:08:33.275 --> 00:08:34.252 Nem volt túl magas. 00:08:34.252 --> 00:08:38.148 Azt mondta: "Tudja, elkeserít, hogy nem vagyok magas." 00:08:38.148 --> 00:08:41.061 Azt mondtam: "Rendben, képzelje el, hogy ön Maradona. 00:08:41.061 --> 00:08:43.888 Gondolja, hogy Maradona azt mondja, amikor kimegy a pályára: 00:08:43.888 --> 00:08:46.237 »Nem vagyok elég magas.« Persze, hogy nem. 00:08:46.237 --> 00:08:48.546 Gondolja, Michel Owen így áll ki?" 00:08:48.546 --> 00:08:52.349 Meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat és a szavainkat, 00:08:52.349 --> 00:08:56.881 mert a képek, amiket elképzelünk, és a szavak, amiket magunknak mondunk, 00:08:56.881 --> 00:08:59.579 mindent megváltoztatnak – ez minden, amit tennünk kell. 00:08:59.579 --> 00:09:03.185 Hadd hozzak egy példát. Csak nyújtsák ki a karjukat maguk előtt. 00:09:03.185 --> 00:09:04.638 Azt szeretném, ha elképzelnék, 00:09:04.638 --> 00:09:08.387 hogy egy nagy, lédús citromot tartanak a kezükben, 00:09:08.387 --> 00:09:09.657 egy nagy húsos citromot. 00:09:09.657 --> 00:09:12.177 Csukják be a szemüket. Kérem, tartsák csukva. 00:09:13.167 --> 00:09:16.661 Azt szeretném, ha elképzelnék, hogy a szájukhoz emelik a citromot, 00:09:16.661 --> 00:09:19.555 össze is nyomhatják, érezzék a finom citromillatot. 00:09:19.555 --> 00:09:22.616 Beszippanthatják és érezhetik, azt a csodás citromillatot. 00:09:22.616 --> 00:09:25.965 Most nyissák ki a szájukat, és egy jó nagyot harapjanak bele. 00:09:25.965 --> 00:09:29.645 Harapjanak bele, forgassák meg a szájukban, 00:09:29.645 --> 00:09:31.018 és kezdjék megenni. 00:09:31.018 --> 00:09:32.494 Azonnal észre fogják venni, 00:09:32.494 --> 00:09:36.210 hogy már a gondolatra megindul a nyálelválasztásuk. 00:09:36.210 --> 00:09:38.406 Kinyithatják a szemüket, és sehol sincs citrom. 00:09:38.406 --> 00:09:39.766 De két dolgot észrevehetnek: 00:09:39.766 --> 00:09:41.816 a kép, amit elképzeltek, egy citrom volt, 00:09:41.816 --> 00:09:43.771 és azt mondták maguknak, citromot ettek. 00:09:43.771 --> 00:09:45.183 Pedig nem is ettek citromot. 00:09:45.183 --> 00:09:47.466 A testünket nem érdekli, hogy amit mondunk, 00:09:47.466 --> 00:09:51.545 az igaz-e vagy sem, jó vagy rossz, segít-e vagy sem, 00:09:51.545 --> 00:09:54.545 csak a szavakra és képekre felel. 00:09:54.545 --> 00:09:57.295 Nézzünk egy másik példát. Csak álljanak fel. Mindannyian. 00:09:57.295 --> 00:10:00.701 Igazából ülve is csinálhatják, úgy is jó. 00:10:00.701 --> 00:10:04.870 Azt szeretném, ha kinyújtanák a bal karjukat, mindenki a bal karját. 00:10:04.870 --> 00:10:06.118 Mindössze annyit kérek, 00:10:06.118 --> 00:10:09.478 hogy lendítsék hátra a kezüket, amennyire csak lehet. 00:10:10.228 --> 00:10:12.202 Csak lendítsék a maximumig. 00:10:13.004 --> 00:10:16.244 Jegyezzék meg, hol volt. Jegyezzék meg, meddig jutott. 00:10:16.244 --> 00:10:19.877 Hozzák vissza, hozzák vissza, és csukják be a szemüket. 00:10:20.407 --> 00:10:24.097 Most azt szeretném, ha megmondanák a bal karjuknak, hogy megismételik ezt. 00:10:24.097 --> 00:10:26.313 Most egyharmaddal távolabbra sikerül majd. 00:10:26.313 --> 00:10:28.963 Lássák maguk előtt, hogy egyharmaddal távolabb lendül. 00:10:28.963 --> 00:10:30.353 Még ne mozdítsák. 00:10:30.353 --> 00:10:32.804 Tudatosítsák, hogy egyharmaddal távolabb fog nyúlni. 00:10:32.804 --> 00:10:36.263 Érezzék, ahogy az izmok a bal vállukban mintha rugalmasak lennének. 00:10:36.263 --> 00:10:38.503 Mondják meg a karjuknak, hogy lendüljön tovább. 00:10:38.503 --> 00:10:41.279 Nyissák ki a szemüket. Nyújtsák ki a bal karjukat. 00:10:41.279 --> 00:10:43.992 Ahogy most újra megcsinálják, láthatják, hogy távolabb ér, 00:10:43.992 --> 00:10:47.319 mert látták maguk előtt, és mondták neki. 00:10:47.319 --> 00:10:50.469 (Beszélgetés) 00:10:53.928 --> 00:10:56.245 Gyakorolhatják ezt otthon, 00:10:57.185 --> 00:11:00.998 de ezt kell igazán megérteniük, hogy ez az, ahogy együttműködnek. 00:11:00.998 --> 00:11:04.379 A helyes dolgot látják maguk előtt, a helyes szavakat használják. 00:11:04.379 --> 00:11:06.841 Amikor az olimpiai bobcsapattal dolgoztam, 00:11:06.841 --> 00:11:10.194 egyáltalán nem jöttek ki egymással, és ez nagyon hátrányos volt. 00:11:10.194 --> 00:11:13.418 Azt mondtam nekik, képzeljék el, hogy vadászkutyák, 00:11:13.418 --> 00:11:18.120 mindannyian ugyanazon a hullámhosszon vannak, ahogy a halak vagy a madarak, 00:11:18.120 --> 00:11:21.972 együtt mozognak egy nagy állat alakját öltve, és valahogy másképp kommunikálnak – 00:11:21.972 --> 00:11:23.717 és ez működött a csapatnál. 00:11:23.717 --> 00:11:25.774 A negyedik dolog az elmével kapcsolatban: 00:11:25.774 --> 00:11:30.987 szereti az ismerős dolgokat, és az ismerőset keresi. 00:11:30.987 --> 00:11:32.217 Ha a halogatás, 00:11:32.217 --> 00:11:36.547 az összezavarodás, az elkerülés, 00:11:36.547 --> 00:11:40.638 a kényelmetlen érzés társaságban, a kétkedés önmagunkban ismerős, 00:11:40.638 --> 00:11:45.533 akkor azt teljesen el kell felejteni, 00:11:45.533 --> 00:11:48.308 és az ismeretlent kell ismerőssé tenni: 00:11:48.308 --> 00:11:53.246 keményen dolgozni, hinni magunkban, rászánni az időt, eldönteni, hogy jó lesz. 00:11:53.246 --> 00:11:56.511 Nagyon angol hozzáállás, hogy nem szeretjük azt mondani: 00:11:56.511 --> 00:11:58.521 "Én vagyok a legjobb, a legnagyobb, 00:11:58.521 --> 00:12:01.526 nagyon jó vagyok abban, amit csinálok, szakértője vagyok ennek." 00:12:01.526 --> 00:12:04.195 Nem szeretjük ezt, mert azt hisszük, hogy csalás. 00:12:04.195 --> 00:12:05.394 De épp most mutattam be, 00:12:05.394 --> 00:12:07.814 hogy amikor azt hisszük, citromot eszünk, 00:12:07.814 --> 00:12:10.551 valójában majdnem meg is tesszük. 00:12:10.551 --> 00:12:13.069 Arnold Schwarzenegger mondta: 00:12:13.069 --> 00:12:16.332 "A szerénység egyáltalán nem az a szó, ami érvényes lenne rám, 00:12:16.332 --> 00:12:18.472 és remélem, soha nem is lesz az." 00:12:18.472 --> 00:12:19.932 Ez nekem nagyon tetszik. 00:12:19.932 --> 00:12:21.379 Muhammad Ali mondta: 00:12:22.309 --> 00:12:25.619 "Az embereket a félelem tartja vissza a kihívásoktól. 00:12:25.619 --> 00:12:29.230 Még mielőtt azzá váltam volna, azt mondtam magamnak, én vagyok a legnagyobb. 00:12:29.230 --> 00:12:32.203 Hittem magamban, és mi lett? Én lettem a legnagyobb." 00:12:32.203 --> 00:12:34.181 Micsoda ötlet! 00:12:34.181 --> 00:12:37.147 Azt mondta magának, ő a legjobb, és a legjobb lett. 00:12:37.147 --> 00:12:39.524 Nem csak mondta, hogy ő a legnagyobb. 00:12:39.524 --> 00:12:42.181 Edzett, dolgozott, fegyelmezett volt. 00:12:42.181 --> 00:12:44.721 Hitt benne, hogy ő a legjobb. 00:12:44.721 --> 00:12:46.956 Dolgoztam csúcson lévő emberekkel: 00:12:46.956 --> 00:12:50.566 top vezérigazgatókkal, színészekkel, top mindenkivel, rocksztárokkal. 00:12:51.266 --> 00:12:54.354 Mindegyikőjüknek azt kell mondaniuk maguknak, hogy ők a legjobbak. 00:12:54.354 --> 00:12:56.338 Mert mi is az ellentettje ennek? 00:12:56.338 --> 00:12:57.623 "Ó, én csak átlagos vagyok, 00:12:57.623 --> 00:13:01.473 nem vagyok elég jó, nem tudom ezt megcsinálni, túl nehéz, 00:13:01.473 --> 00:13:03.440 túl sok elkötelezettséggel jár." 00:13:03.780 --> 00:13:07.566 Az imént mutattam meg önöknek, hogy amit az elménknek mondunk, elhiszi. 00:13:07.566 --> 00:13:09.396 Mondjunk tehát jobb dolgokat. 00:13:09.396 --> 00:13:13.344 Először megalkotjuk a hiedelmeinket, aztán a hiedelmeink formálnak minket. 00:13:13.344 --> 00:13:17.460 És ha mi hiszünk magunkban, mások is hinni fognak bennünk. 00:13:18.290 --> 00:13:21.735 Amikor új dimenziókba terjesztjük ki a tudatunkat, 00:13:21.735 --> 00:13:24.497 soha, soha nem fog többé visszaszűkülni, 00:13:24.497 --> 00:13:29.075 mert a lehetőségeink együtt bővülnek vele. 00:13:29.075 --> 00:13:31.673 Nem is sejtjük, milyen lehetőségeink vannak. 00:13:31.673 --> 00:13:35.889 Pl. amikor Roger Bannister négy percen belül akarta lefutni az egy mérföldet – 00:13:35.889 --> 00:13:38.966 előtte ez még sose sikerült senkinek –, ezt a négy dolgot tette: 00:13:38.966 --> 00:13:40.199 azt mondta magának: 00:13:40.199 --> 00:13:43.539 "Meg akarom csinálni. Azt akarom, hogy sikerüljön." 00:13:43.539 --> 00:13:45.791 Egy erőteljes örömmel társította. 00:13:45.791 --> 00:13:52.082 Folyamatosan látta maga előtt, ahogy átszakítja a szalagot 239 másodpercnél, 00:13:52.082 --> 00:13:53.482 és ezt tette ismerős érzéssé, 00:13:53.482 --> 00:13:56.209 mert tényleg lefutotta az egy mérföldet négy percen belül; 00:13:56.209 --> 00:13:58.363 és abban az évben még nyolc embernek sikerült; 00:13:58.363 --> 00:14:02.965 a következő évben további 57 ember tudta megcsinálni. 00:14:02.965 --> 00:14:05.564 Tehát ismerős érzéssé tette az ismeretlent. 00:14:05.564 --> 00:14:09.502 Amikor Mark Spitz úszó hét olimpiai aranyat nyert – 00:14:09.502 --> 00:14:12.749 jóval azelőtt, hogy sokan önök közül megszülettek – hős volt. 00:14:12.749 --> 00:14:14.359 Csodálatos eredményeket ért el. 00:14:14.359 --> 00:14:17.980 Ma egyáltalán nem számít különlegesnek a teljesítménye. 00:14:17.980 --> 00:14:22.618 Azért, mert a lehetőségeink kitágulnak, ahogy az irányukba mozdulunk. 00:14:22.618 --> 00:14:27.034 Tehát ha a legfantasztikusabb együttműködést akarjuk önmagunkkal, 00:14:27.034 --> 00:14:29.114 akkor ezt a négy dolgot kell észben tartani: 00:14:29.114 --> 00:14:31.788 közölnünk kell az elménkkel, mit akarunk, 00:14:31.788 --> 00:14:35.716 átható örömöt társítanunk a célunkhoz, és fájdalmat ahhoz, amit nem akarunk. 00:14:35.716 --> 00:14:39.432 Azért, hogy motiválhassuk magunkat, használjunk pontos kifejezéseket; 00:14:39.432 --> 00:14:41.711 változtassuk meg a képeket és a szavainkat, 00:14:41.711 --> 00:14:45.376 és tegyük ismerőssé az ismeretlent, ismeretlenné az ismerőst. 00:14:45.376 --> 00:14:48.592 Amikor megírtam az első könyvemet, bementem a Penguin kiadóhoz, 00:14:48.592 --> 00:14:51.360 és azt mondták: "Remek ez a könyv, de kéne pár változtatás. 00:14:51.360 --> 00:14:55.376 Jó lenne, ha írna tíz fejezetet kifejezetten az agy pszichológiájáról. 00:14:55.376 --> 00:14:56.455 Meg tudja írni?" 00:14:56.455 --> 00:14:58.792 Nem tudtam. Talán tudtam volna négyet vagy ötöt. 00:14:58.792 --> 00:15:00.031 Válaszolhattam volna így: 00:15:00.031 --> 00:15:02.748 "Sajnos nem, nem tudom megírni, itt az előleg, visszaadom" 00:15:02.748 --> 00:15:04.796 vagy így: "Persze, meg tudom csinálni." 00:15:04.796 --> 00:15:06.954 Így azt mondtam: "Persze, meg tudom csinálni." 00:15:06.954 --> 00:15:09.272 Tíz? Rendben, semmi gond. 00:15:09.272 --> 00:15:11.408 És volt hitem, a hitem volt mindenem, 00:15:11.408 --> 00:15:16.127 a biztos hit, hogy az agyam előrukkol még tíz fejezettel. 00:15:16.127 --> 00:15:19.243 Úgy volt, hogy épp az Isle's Court úton vezettem hazafelé egy nap; 00:15:19.243 --> 00:15:22.093 két fejezet jutott az eszembe, megálltam és lejegyzeteltem. 00:15:22.093 --> 00:15:25.818 Mire visszaküldtem a könyvet, 35 fejezetet tudtam felmutatni, 00:15:25.818 --> 00:15:29.071 mert az elmém egyre jobban tágult, 00:15:29.071 --> 00:15:31.091 mivel helyesen programoztam. 00:15:31.091 --> 00:15:34.820 Azt mondtam, gyerünk, találjuk meg azt az információt. 00:15:34.820 --> 00:15:36.587 Nagyon sokat tudnék önöknek mesélni, 00:15:36.587 --> 00:15:39.587 de nem az a lényeg, hogy mennyit beszélek. 00:15:39.587 --> 00:15:42.155 Az a lényeg, mit visznek ebből haza. 00:15:42.155 --> 00:15:45.364 Gyakori, hogy elmegyünk egy előadásra, meghallgatjuk, hazamegyünk, 00:15:45.364 --> 00:15:48.577 és aztán valami teljesen mást csinálunk: ismeretlenné tesszük. 00:15:48.577 --> 00:15:52.733 Csak nyerhetnek vele, ha e szerint a négy dolog szerint cselekednek. 00:15:52.733 --> 00:15:55.550 Mondják meg pontosan az elméjüknek, hogy mit akarnak. 00:15:55.550 --> 00:16:00.041 Használjanak részletes, leíró, pozitív, erőteljes szavakat. 00:16:00.041 --> 00:16:01.750 Ez nem pozitív gondolkodás. 00:16:01.750 --> 00:16:06.029 Ez az agyunk átállítása a sikerre, és ez a hétköznapi életre is igaz, 00:16:06.029 --> 00:16:09.202 nemcsak az üzleti életre vagy a sportra, 00:16:09.202 --> 00:16:12.256 de minden területre, még a kapcsolatainkra is. 00:16:13.511 --> 00:16:17.590 Társítsunk erőteljes, hatalmas, rendkívüli örömöt a célunkhoz, 00:16:17.590 --> 00:16:19.580 és fájdalmat a tehetetlenséghez. 00:16:19.580 --> 00:16:21.533 Változtassuk meg a képeket, a szavakat. 00:16:21.533 --> 00:16:24.740 Ha az embernek van egy csodás agya, márpedig az van mindannyiunknak, 00:16:24.740 --> 00:16:26.073 két választásunk van: 00:16:26.073 --> 00:16:29.888 meggyőzzük magunkat, miért vagyunk rosszul, vagy kiutat keresünk. 00:16:29.888 --> 00:16:33.208 "Nem tudok megbirkózni a vizsgákkal, nem alszom eleget." 00:16:33.208 --> 00:16:34.503 Vagy így is hozzáállhatunk: 00:16:34.503 --> 00:16:38.953 "Ez átmeneti, meg tudom csinálni, meg akarom csinálni, majd alszok később", 00:16:39.283 --> 00:16:42.096 és az ismerős érzést elfelejtjük. 00:16:42.096 --> 00:16:46.035 A legfontosabb, hogy legyen természetes a magunkba vetett hit, 00:16:46.035 --> 00:16:48.786 hogy bárki más is tudjon hinni bennünk. 00:16:48.786 --> 00:16:50.390 Köszönöm, hogy meghallgattak. 00:16:50.390 --> 00:16:53.385 (Taps)