Először is: egy geek vagyok.

Egy biokaja evő, széndioxid-lábnyom

minimalizáló, robotikus műtétekkel foglalkozó geek vagyok,

és nagyon szeretnék zöld módon építkezni,

de gyanakvóan tekintek

az összes olyan jószándékú cikkre, ami

sok morális körítéssel,

de kevés adattal mondja el,

hogyan kell az ilyen dolgokat csinálni.

Ígyhát ezt magamnak kell kitalálnom.

Például: ez egy gonosz dolog?

Leejtettem egy csöpp biojoghurtot

boldog, önmegvalósító, helyi tehenektől,

a konyhapultom tetejére,

és fogok egy papírtörlőt, és fel akarom törölni vele.

De használhatok-e papírtörlőt? (Nevetés)

A válasz erre a beépített energiában található.

Ez azon energiáknak az összege, ami

bekerül a papírtörlőbe, vagy a felhasznált vízbe.

És minden alkalommal, amikor papírtörlőt használok,

felhasználok ennyi

virtuális energiát és vizet.

Töröld fel, dobd el!

Nos, ha azt összehasonlítom, egy pamut törlőronggyal

amit ezerszer is tudok használni,

nem lesz túl sok beépített energiám

amíg ki nem mosom a joghurtos rongyot.

Ez már működési energia.

Ha bedobom a törlőrongyot a mosógépbe,

akkor energiát és vizet

táplálok vissza a rongyba,

kivéve, ha elöltöltős, magas hatásfokú mosógépet használok,

mert akkor egy kicsit jobb a helyzet.

De mi a helyzet egy újrahasznosított papírtörlővel,

ami feleakkora, kis lapokban kapható?

Nos, ebben az esetben a papírtörlővel jobb a helyzet.

Dobjuk a papírtörlőt! Fogjunk egy szivacsot!

Letörlöm a szivaccsal, aztán folyó víz alá teszem,

és sokkal kevesebb energiát és sokkal több vizet kapok,

kivéve, ha olyanok mint én, és a csapot

a meleg állásban hagyják, akkor is amikor kinyitják,

mert akkkor több energiát kezdenek használni,

vagy ami még rosszabb, ha hagyják folyni, amíg felmelegszik

hogy kiöblítsék a szivacsukat.

És így aztán, miden előny elveszett.

(Nevetés)

Szóval, amit ez elmond, az az, hogy

néha az a dolog amire a legkevésbé számítanak,

milyen helyzetben hagyták a csapot,

nagyobb hatással van, mint bármely más olyan dolog

amit megpróbálnak optimalizálni.

Most képzeljenek el valakit, annyira becsavarodott mint én,

házépítéssel próbálkozni!

(Nevetés)

Ez az, amit a férjem és én most csinálunk.

Szóval meg akartuk tudni, mennyire lehetünk zöldek.

Ezer és egy olyan cikk van, ami leírja,

hogyan lehet dolgokat "zöldebbé" tenni.

És gyanítható, hogy legtöbbjük

elmondja, hogyan optimalizáljunk apróságokat a széleken,

de nem veszi észre az elefántot a nappaliban.

Nos, az átlagos ház

mintegy 300 megawattóra

beépített energiát tartalmaz.

Ennyi energia kell ahhoz, hogy megépítsük,

millió és milliónyi papírtörlő.

Szerettük volna tudni, hogy mennyivel csinálhatnánk jobban.

És így, mint sokan,

egy házzal kezdjük egy telken,

és fölül egy tipikus építkezést fogok mutatni,

alul pedig, hogy mit csinálunk mi.

Tehát először is, lebontjuk.

Némi energiába kerül, de ha szétbontják,

szétszedik, és felhasználják minden egyes részét,

annak ez energiának egy részét visszakaphatják.

Ezután ástunk egy nagy gödröt,

hogy beletegyünk egy csapadékvíz-tároló tartályt,

hogy locsóvízből önellátóak legyünk.

És egy nagy alapozást készítettünk,

a passzív napenergiához.

Nos, csökkenthetik a beépített energiát

mintegy 25 százalékkal

ha pernye-betont használnak.

Ezután felállítjuk a favázat.

Ez tehát a faváz, építőlemezek,

kompozit anyagok,

egy kicsit nehéz megmondani, mennyi a beépített energiájuk,

de fenntartható erőforrások lehetnek,

ha F.S.C. tanúsított faanyagot használnak.

Ezután elérkeztünk

az első dologhoz, ami nagyon meglepő volt.

Ha alumínium ablakokat építünk a házba,

akkor rögtön megkettőzzük az energiafelhasználást.

A PVC egy kicsit jobb,

de még mindig nem olyan jó, mint a fa, amit választottunk.

Ezután beszereljük a vízvezetékeket,

elektromos vezetékeket, épületgépészetet,

és szigetelünk.

Nos, a szórható hab kiváló szigetelő, kitölti az összes repedést,

de elég sok a beépített energiája.

A szórt cellulóz vagy a farmer-szigetelés

egy sokkal alacsonyabb energiájú alternatíva.

Mi szalmabálákat is használtunk

a könyvtár szigeteléséhez,

aminek nulla a beépített energiája.

Amikor eljön a gipszkartonozás ideje,

ha EcoRockot használnak, ez mintegy negyedét

tartalmazza az átlagos gipszkarton beépített energiájának.

És így elérkezünk a befejezéshez,

minden "legyen zöld!" cikk témájához.

Azonban az egész ház arányaihoz képest,

szinte semmi különbséget nem jelentenek.

És mégis, az egész sajtó erre összpontosít.

Kivéve a padlót.

Ha szőnyeget használnak a házban,

az körülbelül a tizede a teljes ház beépített energiájának,

hacsak nem használnak inkább betont vagy fát

egy sokkal alacsonyabb beépített energiához.

Most hozzáadjuk az építésre fordított energiát, az egészet összeadjuk,

és építettünk egy házat kevesebb, mint feleannyi

beépített energiából, mint a hasonló, tipikus építkezéseknél.

De mielőtt buzgón

vállon veregetnénk magunkat,

151 megawattórányi energiát fordítottunk

ennek a háznak a megépítésére,

pedig volt már egy ház ott.

És így a kérdés:

Hogyan tudnánk ezt visszanyerni?

Ha előrevetítem az új energiahatékony házunk használatát

összehasonlítva a régi, nem energiahatékony házzal,

mintegy hat év alatt visszanyerjük.

Nos, minden bizonnyal korszerűsítettem volna a régi házat,

hogy nagyobb energiahatékonyságú legyen.

És abban az esetben,

tovább tartana: nagyjából 20 év a nullszaldóig.

Ha viszont nem fordítottam volna figyelmet

a beépített energiára, akkor

több mint 50 év kellene a megtérüléshez,

a korszerűsített házhoz képest.

Mit jelent ez?

Ha a ház rámeső részére vetítem,

ez egyenlő annyival,

mint amennyit elautózok egy év alatt,

körülbelül ötször annyi,

mintha teljesen vegetáriánussá válnék.

De az én elefántom a nappaliban repül.

Egyértelmű, hogy gyalog kell hazamennem a TED-ről.

Mindezek a számítások

a beépített energiáról fenn vannak a blogon.

És ne felejtsék, hogy néha azok a dolgok hozzák

a legnagyobb változást, amelyekre nem is számítottak.

Köszönöm. (Taps)