A sikeres fogantatáshoz a következőknek kell teljesülniük közösülés után: A hímivarsejteknek a hüvelyen, majd méhszájon keresztül a méhen átúszva fel kell jutniuk az egyik petevezetékbe. Ha a petevezetékben érett petesejt található, egyetlen hímivarsejt megtermékenyítheti azt. A fogamzásgátlókat ennek a folyamatnak a megakadályozására tervezték, és alapvetően három különböző módon működhetnek: Megakadályozzák a hímivarsejt petesejthez jutását, életképtelenné teszik a hímivarsejteket a méhbe jutás előtt, vagy a peteérést gátolják. Az akadályozás a legegyszerűbb. A férfi és női óvszerek akadályozzák a hímivarsejtek hüvelybe jutását. Az elzárás következtében a többi fogamzásgátló módszertől eltérően bizonyos szexuális úton terjedő betegségektől is védenek. A pesszárium, a méhszájsapka és a fogamzásgátló szivacs viszont a méhnyakhoz illeszkedik, elzárva a méhszájat. Ezeket a fogamzásgátlókat barriereknek is nevezik, és a spermicidekkel együtt használhatók, amelyek már a következő kategóriába tartoznak. A spermicid olyan kémiai anyag, amely megbénítja és elpusztítja a hímivarsejteket. A spermicidek hab, krém, gél, kúp formájában érhetőek el, sőt, létezik hüvelyben feloldódó vékony, áttetsző film is. Ezeket a termékeket közvetlenül a hüvelybe kell felhelyezni közösülés előtt, vagy együtt alkalmazhatók a barrier módszerekkel, pl. pesszáriummal vagy óvszerrel, a megnövelt védelemért. A harmadik kategória a terhességmegelőzésben a peteérés a gátlása. Ha nincs érett petesejt a petevezetékben, akkor nem tud mit megtermékenyíteni a hímivarsejt. A hormonális fogamzásgátlók, mint a tabletta, a tapasz, az injekció és a hüvelygyűrű, a progeszteron és az ösztrogén szintetikus változatait juttatják a szervezetünkbe. Ez a hormonkoktél megakadályozza a peteérést, ezáltal az éretlen petesejt biztonságosan elzárva a petefészekben marad. A szintetikus progeszteron ezen felül még a méhnyaknyákot vastaggá és ragacsossá teszi, így a hímivarsejtek nehezen jutnak keresztül rajta. Más fogamzásgátlók többféle támadásponton hatnak egyidejűleg. Például számos IUD, azaz méhen belüli fogamzásgátló eszköz tartalmaz szintetikus hormonokat, amelyek gátolják a peteérést. Van olyan, amelyben réz található, ami egyszerre teszi életképtelenné a hímivarsejtet, és nehezíti a petesejt beágyazódását a méhbe. Barrier módszer, spermicid vagy hormonális fogamzásgátlás – vajon jobb az egyik módszer a másiknál? Bár számos különbség van, leginkább az számít, hogy mennyire kényelmes és egyszerű helyesen alkalmazni az adott fogamzásgátló módszert. Például a gumióvszerek kb. 98%-os védelmet nyújthatnának, hogyha mindenki megfelelően használná azokat. Ez azt jelenti, hogy helyes óvszerhasználat mellett 100 pár esetén egy év alatt két nő esne teherbe. Viszont mivel nem mindenki használja megfelelően, a valóságban csak 82%-os biztonságot nyújt az óvszer. Más módszerek, például a tapasz vagy a tabletta 99%-os biztonságot nyújtanak megfelelő alkalmazás mellett. De a gyakorlatban ez 91%. A spermicidek megfelelő használat mellett is csak 85%-os hatékonysággal bírnak, és ez mindössze 71% a gyakorlatban jellemző használat mellett. Egy másik fontos tényező a fogamzásgátló módszer kiválasztásánál az esetleges mellékhatások, melyek szinte kizárólag a nőket érintik. A hormonális módszerek olyan mellékhatásokat okozhatnak, mint fejfájás, hányinger és magas vérnyomás, egyénenként változó mértékben. Emiatt ezek a fogamzásgátlók vénykötelesek. A fogamzásgátló módszer kiválasztása egyéni döntés, és hogy éppen kinek melyik a leginkább megfelelő, az idővel változhat. A kutatók további módszerek kifejlesztésén dolgoznak, mint pl. a férfi fogamzásgátló tabletta, ami meggátolná a hímivarsejtek képződését. Addig is számos módszer közül választhatunk, akár a barrier módszer, a spermicid alkalmazása, vagy a hormonális fogamzásgátlás, annak érdekében, hogy megelőzzük a nem kívánt terhességet.