-[Előadó] OK, nyelvtanászok,

ma a személyes névmások
alany és tárgyesete

közötti különbségről fogok beszélni,

de előtte beszéljünk egy kicsit arról,

hogy valójában mi is 
az alany és a tárgy.

Csak úgy általában,
nyelvtani szempontból nézve.

A nyelvtanban a tárgy
a mondat vagy tagmondat

azon része, amely csinál valamit.

Az alany csinál valamit.

A tárgy viszont az a dolog,

amire a cselekvés irányul.

Tehát a tárggyal történik valami.

Az alany cselekszik,
s a cselekvés a tárgyra irányul.

Mondok egy példát.

A következő mondatban:
Reina írt egy e-mailt,

a mondat alanya
a dolog elkövetője, a cselekvő

ugyebár Reina, mint alany.

A dolog, amit csinál
az e-mail megírása,.

tehát Reina írt egy e-mailt.

Az e-mail az „írt” ige tárgya.

Ez a mondat tárgya.

Na most, vannak esetek, 
amikor a mondatnak

nincs tárgya.

Például mondhatnám csak azt is,

Reina írt.

Itt nincs tárgy, csak alany,

ami Reina, de tárgy nincs.

Ezt tárgyatlan (intranzitív) 
használatnak hívjuk.

De ezt nem kell leírni, vagy ilyesmi.

Nos, az e-mail és Reina közötti
kapcsolat megértése

lehetővé teszi annak megértését,

hogyan kell használni a személyes névmások
alany- és tárgyesetét.

Amikor helyettesítjük ezeket
a főneveket névmásokkal,

kitalálhatjuk, melyeket 
kel használnunk,

mert a névmásoknak
különböző alakjuk van,

attól függően, hogy alanyként
vagy tárgyként szerepelnek a mondatban.

Reina egy lánynév, és ha tudjuk,
hogy Reina lány,

hivatkozhatunk rá a she vagy 
a her személyes névmásokkal.

Ez a nőnemű személyes névmás két 
egyes szám harmadik személyű alakja.

Az egyik alanyesetben, 
a másik tárgyesetben.

A „she” az alany esetű alak,
a „her” a tárgyesetű alak.

Ha át akarjuk alakítani a mondatot,

minthogy Reináról beszélünk, 
mondhatjuk így is:

„She wrote an e-mail”
[Ő egy e-mailt írt].

És nem „Her wrote an e-mail”,

minthogy a „her” tárgyesetű 
személyes névmás.

és azt jelenti, hogy 
vele cselekedtek valamit;

a tárgyesetű névmás
a cselekedet elszenvedője.

szemben a cselekedet 
elkövetőjével.

A „she” az alanyesetű alak,
ő a cselekvés aktora.

Az „e-mail” esete egyszerű,
ez mindkét esetben „it”.

Az alanyeset és a tárgyeset
azonos alakú..

Nézzünk néhány egyéb példát,

csak hogy megerősítsem a 
mondottakat, s lásd, mire gondoltam.

„I give her a present”
[Én adok neki egy ajándékot].

Ebben az esetben az „én” az alany,
s a „neki” a tárgy [részeshatározó].

Alany, tárgy. De mi van,
ha megcserélem őket?

Hogy néz ki a dolog akkor?

Nos, nem az lesz, hogy
neki adok én egy ajándékot,

mivel, azzal, hogy megcseréltük
az alanyt és a tárgyat,

meg kell cserélnünk a 
személyes névmásokat is.

Tehát akkor ez így lenne:
Ő adott nekem egy ajándékot.

Akkor most a „she” [ő]

a „her” alanyeseti formája,

és a „me” a tárgy,

a „me” az „I” tárgyesete.

Álljunk meg itt egy pillanatra.

Ez ugyanaz, mint 
a „they” és a „he” esete.

„They showed
[Ők mutattak]

him a guitar”
[neki egy gitárt].

Miért ne?

A „They” [ők] az alany,
és a „him” [neki] a tárgy.

Csináljuk meg az előző cserét.

He showed
[ő mutatott]

them a guitar.
[nekik egy gitárt]

Na most csináljuk meg a cserét, 
a „him”-ből [neki] „he” [ő] lesz.

vagyis a tárgyi „him” formából

alanyi forma lesz, ami a „he”.

és a „them” tárgyi alakból

alanyi alak, azaz „they” [ők] lesz.

És amikor a „you”-ra [te, ti]
és az „it”-re [az] kerül a sor,

szerencséd van, mert ezeknél
az alanyi és a tárgyi alak

egy és ugyanaz, vagyis

a „you” és az „it” esetében

az alany formailag 
megegyezik a tárggyal.

Vagyis azonos
könnyedséggel mondhatom,

„You give it a present”, vagy
„It gives you a present”.

Nem vettem észre, véletlenül
múlt időt írtam a jelen helyett.

„She gives me a present,”
[Ő ad nekem egy ajándékot]

Igen, így már jobb.

Ez a különbség a
személyes névmások

alanyi és tárgyi formája között.

Bármit meg tudsz tanulni.

David távozik.