[Az agy és az étel]
Ha kiszívnánk az agyból
az összes nedvességet,
és lebontanánk tápanyag-alkotóelemeire,
vajon mit találnánk?
A kiszáradt agy nagy részét zsírok,
más néven lipidek alkotnák.
A fennmaradó részben fehérjéket
és aminosavakat,
némi mikrotápanyagot
és glükózt találnánk.
Az agy persze több mint
tápanyagalkotóinak összessége,
de minden összetevőnek
megvan a maga hatása a működésre,
a fejlődésre,
a hangulatra,
és az energiára.
Tehát az ebéd utáni fásultság,
vagy a késő éjjeli éberség,
amit olykor érzünk,
lehet egyszerűen csak az ételek
agyra gyakorolt hatása.
Az agyat alkotó zsírok közül
az omega-3 és 6 a legfontosabbak.
Ezekhez a degeneratív agyi betegségek
megelőzésében szerepet játszó,
alapvető fontosságú zsírsavakhoz
ételekből juthatunk.
Így az omegában gazdag ételek,
pl. mogyorófélék,
magvak,
és zsíros halak fogyasztása
döntő szerepet játszik a sejtmembránok
keletkezésében és megőrzésében.
És míg az omega zsírsavak jók az agynak,
más zsírok, pl. a transz- és telített
zsírok fogyasztása hosszú távon
árthat az agy egészségének.
A növekedés és fejlődés fő tápanyagai,
a fehérjék és az aminosavak
hatással vannak közérzetünkre
és viselkedésünkre.
Az aminosavakban találhatók
az ingerületátvivő anyagok prekurzorai,
azok a kémiai kézbesítők, melyek
továbbítják az idegsejtek közötti jeleket,
és hatással vannak a hangulatra,
az alvásra,
a figyelemre
és a testsúlyra.
Miattuk érezhetjük magunkat nyugodtnak
egy nagy tál tészta elfogyasztása után
vagy ébernek egy fehérjedús étkezés után.
A ételek vegyületeinek
összetett kombinációi
az agysejteket a hangulatra
ható norepinefrin,
dopamin,
és szerotonin kibocsátására serkenthetik.
De az agysejtekhez trükkös eljutni,
és az aminosavaknak meg kell
küzdeniük a korlátozott hozzáférésért.
Egy sokféle ételből álló
étrend segít fenntartani
az agy hírvivőinek
egészséges egyensúlyát,
és segít megakadályozni, hogy hangulatunk
egyik vagy másik irányba elbillenjen.
Testünk többi szervéhez hasonlóan
az agyunknak is jót tesz
az egyenletes mikrotápanyag-ellátás.
A gyümölcsök és zöldségek antioxidánsai
erősebbé teszik az agyat az agysejteket
pusztító szabad gyökök leküzdésében,
és ezzel lehetővé teszik,
hogy az agy hosszabb ideig jól működjön.
Fontos mikrotápanyagok
pl. B6-vitamin,
B12-vitamin
és folsav nélkül
az agyunk hajlamos lenne
betegségekre és hanyatlásra.
Kis mennyiségben a vas,
a réz,
a cink
és a nátrium is
alapvetően fontosak az agy egészségében
és a korai kognitív fejlődésben.
Ahhoz, hogy az agy hatékonyan
alakítsa át és állítsa elő
ezeket az értékes tápanyagokat,
sok-sok üzemanyagra van szüksége.
Míg az agy a testtömeg
mindössze 2%-át teszi ki,
az energia akár 20%-át is elhasználja.
Az energia nagy része szénhidrátokból jön,
melyeket testünk glükózzá,
azaz vércukorrá alakít.
A frontális lebenyek nagyon
érzékenyek a glükózszint csökkenésére,
így a tápanyaghiány egyik fő jele
az agyi funkciók megváltozása.
Feltéve, hogy rendszeresen
jutunk glükózhoz,
hogyan hatnak a különböző
szénhidrátok az agyunkra?
A szénhidrátok három formában érkezhetnek:
keményítőként,
cukorként
és rostként.
Míg a legtöbb tápanyagcímkén
össz-szénhidrátmennyiségként jelennek meg,
a cukor és a rost aránya
a teljes mennyiségben
befolyásolja, hogyan reagál
a test és az agy.
Egy magas glikémiás indexű étel,
például a fehér kenyér,
nagy mennyiségű glükóz felszabadulását
eredményezi a vérben,
amit esés követ.
A vércukor leesik és vele együtt
a figyelmünk és a hangulatunk is romlik.
Viszont a zab, a gabonák és a hüvelyesek
lassabban szabadítják fel a glükózt,
és így egyenletesebb figyelmet
tesznek lehetővé.
Az agyi kapacitás fenntartásában fontos,
hogy változatos, tápanyagdús
étrendet kövessünk.
Ha arról van szó, mit harapunk,
rágunk és nyelünk le,
döntéseink közvetlen
és hosszan tartó hatással vannak
testünk legfontosabb szervére.