Tekintve, hogy éppen meg vagyok fázva,

el sem tudnék képzelni jobb témát, mint a vírusok.

Bár nem akartam ennyire személyessé tenni.

Tehát a vírusok.

Véleményem szerint a vírusok bizonyos értelemben

a legérdekesebbek az egész biológiában.

ugyanis egészen elmosódottá teszik a határvonalat

az élettelen tárgyak és az élőlények között.

Úgy értem, ha magunkra nézünk

x

Ha valami olyat látunk, ami megszületik, növekszik,

állandóan változik,

esetleg mozog,

vagy nem mozog,

de anyagcserét végez a környezetével

majd szaporodik, és elpusztul.

Erre azt mondanád, hogy valószínűleg él.

Ide soroljuk a legtöbb látható dolgot,

példáuk saját magunkat,

a baktériumokat,

a növényeket,

most egy kicsit feldúlom a rendszertant

de általában felismerjük az életet.

A vírusok azonban nem többek,

mint egy csipetnyi genetikai információ
fehérjébe csomagolva.

Egy fehérjeburokba.

Hadd rajzoljam le.

A genetikai információ pedig bármi lehet.

Lehet RNS vagy DNS,

lehet egyszálú RNS, kétszálú RNS,

az egyszálú szerkezetet (angolul single stranded)

néha egy kettős s-sel jelölik.

Amikor kétszálú DNS-ről beszélünk,

akkor a ds előtagot használjuk.

De ami közös, bármelyik formában is jelenik meg a vírus

az, hogy van bennük genetikai információ

valamilyen nukleinsavlánc.

Egy- vagy kétszálú RNS,

vagy egy- vagy kétszálú DNS.

Ez pedig be van csomagolva

valamilyen fehérjeszerkezetbe,
amit kapszidnak nevezünk.

így fest a klasszikus ábrázolás,

az ikozaéder

Lássuk, meg tudom-e csinálni.

Valahogy így néz ki.

Nem minden vírus így néz ki.

Ezernyi különböző típusuk létezik.

Mi most tényleg csak a felszínt kapirgáljuk,

hogy egyáltalán megértsük, mik azok a vírusok,

és hányféle különböző módon

képesek önmagukat sokszorozni.

Erről majd később beszélünk.

Az a gyanúm, hogy valószínűleg

mindenféle szaporodási mód létezik

a vírusok világában.

Ám lényegében csupán fehérjék

ezek a fehérjekapszidok

csupán pár darab fehérjéből állnak.

Amely némi genetikai anyagot rejt,

ami lehet DNS vagy RNS.

Iderajzolom a genetikai anyagukat.

A fehérje persze nem feltétlenül átlátszó,
de ha az volna,

akkor látnánk a genetikai anyagot idebent.

A kérdés tehát az, hogy ez egy élőlény-e?

Eléggé élettelennek látszik.

Nem növekszik.

Nem változik.

Nincs anyagcseréje.

Ez a dolog önmagára hagyva,

csak úgy hever ott,

mint egy könyv az asztalon.

c

Semmit sem tesz.

De ita kerekedik

Azt mondhatnád, hé, Sal,
ebben a megfogalmazásban

ez tényleg nem egyéb egy kupac molekulánál.

Ez nem élet.

De egyszeriben élővé llényegül át,

amint olyasmivel érintkezik,

amit élőnek tekintünk.

A vírus tehát, a klasszikus esetben,

hozzátapad egy sejthez.

Hadd rajzoljam ezt egy kicsit kisebbre.

Mondjuk, ez a vírus.

Egy kis hatszögnek fogom ábrázolni.

Ez fog hozzátapadni egy sejthez.

amely bármilyen fajta sejt lehet.

Lehet baktériumsejt, növényi sejt,

vagy emberi sejt.

Ide rajzolom a sejtet.

A sejtek rendszerint sokkal nagyobbak, mint a vírus.

A puha hártyával körülvett sejtekbe

a vírus valahogy bejut.

Némelyik lényegében összeolvad

nem akarom túlkomplikálni,

de némelyik vírusnak saját kis hártyája van.

Mindjárt beszélünk erről,

amikor rákerül a sor a membránokra.

A vírusnak tehát lehet saját membránja.

ami körülveszi a kapszidot.

Ezek a membránok összeolvadnak.

így a vírus be tud jutni a sejtbe.

Ez tehát az egyik lehetőség.

Egy másik módszer az,...

ffff

a vírus elhiteti

a víruson vagy a sejten lévő fehérjereceptorokkal

ez

ez nyilvánvalóan a trójai falóhoz hasonló trükk

A sejt nem kér a vírusokból.

Így a vírusnak valahogy el kell hitetnie,

hogy ő nem idegen anyag.

Száz meg száz videóban mutathatnánk be,
hogyan működnek a vírusok,

ez egy folytonosan bővülő kutatási terület.

egyes vírusokat a sejt egyszerűen bekebelez.

v

A sejt talán úgy véli, hogy ez valami ennivaló.

v

A sejt tehát körülveszi,

és ez a két vég összeér.

és a vírus bekerül a sejtbe.

Ez az endocitózis.

Mindjárt beszélek róla.

Ezzel tud bejuttatni dolgokat a citoplazmájába.

Ez nemcsak a vírusokra vonatkozik,

de ez a bejutásuk egyik módja.

Ha a szóban forgó sejtnek

például a baktériumok esetében

nagyon kemény külső fala van
ehhez kell egy jobb szín

Tehát mondjuk, hogy ez itt egy baktérium

aminek kemény fala van

Ilyenkor a vírusok be sem jutnak a sejtbe

csak a felszínén lógnak

a rajz nem méretarányos

Ezek úgy juttatják be az örökítőanyagukat,
mint egy injekciót.

Látható, hogy tényleg sokféle módon

hogy a vírusok bejussanak a sejtbe.

De most nem ez a lényeg.

A lényeg, hogy bejutnak a sejtbe.

Amint bejutnak a sejtbe,

a genetikai anyaguk felszabadul a sejtben.

A genetikai anyaguk ehát ott kaarok