Tekintve, hogy éppen meg vagyok fázva,
el sem tudnék képzelni jobb témát, mint a vírusok.
Bár nem akartam ennyire személyessé tenni.
Tehát a vírusok.
Véleményem szerint a vírusok bizonyos értelemben
a legérdekesebbek az egész biológiában.
ugyanis egészen elmosódottá teszik a határvonalat
az élettelen tárgyak és az élőlények között.
Úgy értem, ha magunkra nézünk
x
Ha valami olyat látunk, ami megszületik, növekszik,
állandóan változik,
esetleg mozog,
vagy nem mozog,
de anyagcserét végez a környezetével
majd szaporodik, és elpusztul.
Erre azt mondanád, hogy valószínűleg él.
Ide soroljuk a legtöbb látható dolgot,
példáuk saját magunkat,
a baktériumokat,
a növényeket,
most egy kicsit feldúlom a rendszertant
de általában felismerjük az életet.
A vírusok azonban nem többek,
mint egy csipetnyi genetikai információ
fehérjébe csomagolva.
Egy fehérjeburokba.
Hadd rajzoljam le.
A genetikai információ pedig bármi lehet.
Lehet RNS vagy DNS,
lehet egyszálú RNS, kétszálú RNS,
az egyszálú szerkezetet (angolul single stranded)
néha egy kettős s-sel jelölik.
Amikor kétszálú DNS-ről beszélünk,
akkor a ds előtagot használjuk.
De ami közös, bármelyik formában is jelenik meg a vírus
az, hogy van bennük genetikai információ
valamilyen nukleinsavlánc.
Egy- vagy kétszálú RNS,
vagy egy- vagy kétszálú DNS.
Ez pedig be van csomagolva
valamilyen fehérjeszerkezetbe,
amit kapszidnak nevezünk.
így fest a klasszikus ábrázolás,
az ikozaéder
Lássuk, meg tudom-e csinálni.
Valahogy így néz ki.
Nem minden vírus így néz ki.
Ezernyi különböző típusuk létezik.
Mi most tényleg csak a felszínt kapirgáljuk,
hogy egyáltalán megértsük, mik azok a vírusok,
és hányféle különböző módon
képesek önmagukat sokszorozni.
Erről majd később beszélünk.
Az a gyanúm, hogy valószínűleg
mindenféle szaporodási mód létezik
a vírusok világában.
Ám lényegében csupán fehérjék
ezek a fehérjekapszidok
csupán pár darab fehérjéből állnak.
Amely némi genetikai anyagot rejt,
ami lehet DNS vagy RNS.
Iderajzolom a genetikai anyagukat.
A fehérje persze nem feltétlenül átlátszó,
de ha az volna,
akkor látnánk a genetikai anyagot idebent.
A kérdés tehát az, hogy ez egy élőlény-e?
Eléggé élettelennek látszik.
Nem növekszik.
Nem változik.
Nincs anyagcseréje.
Ez a dolog önmagára hagyva,
csak úgy hever ott,
mint egy könyv az asztalon.
c
Semmit sem tesz.
De ita kerekedik
Azt mondhatnád, hé, Sal,
ebben a megfogalmazásban
ez tényleg nem egyéb egy kupac molekulánál.
Ez nem élet.
De egyszeriben élővé llényegül át,
amint olyasmivel érintkezik,
amit élőnek tekintünk.
A vírus tehát, a klasszikus esetben,
hozzátapad egy sejthez.
Hadd rajzoljam ezt egy kicsit kisebbre.
Mondjuk, ez a vírus.
Egy kis hatszögnek fogom ábrázolni.
Ez fog hozzátapadni egy sejthez.
amely bármilyen fajta sejt lehet.
Lehet baktériumsejt, növényi sejt,
vagy emberi sejt.
Ide rajzolom a sejtet.
A sejtek rendszerint sokkal nagyobbak, mint a vírus.
A puha hártyával körülvett sejtekbe
a vírus valahogy bejut.
Némelyik lényegében összeolvad
nem akarom túlkomplikálni,
de némelyik vírusnak saját kis hártyája van.
Mindjárt beszélünk erről,
amikor rákerül a sor a membránokra.
A vírusnak tehát lehet saját membránja.
ami körülveszi a kapszidot.
Ezek a membránok összeolvadnak.
így a vírus be tud jutni a sejtbe.
Ez tehát az egyik lehetőség.
Egy másik módszer az,...
ffff
a vírus elhiteti
a víruson vagy a sejten lévő fehérjereceptorokkal
ez
ez nyilvánvalóan a trójai falóhoz hasonló trükk
A sejt nem kér a vírusokból.
Így a vírusnak valahogy el kell hitetnie,
hogy ő nem idegen anyag.
Száz meg száz videóban mutathatnánk be,
hogyan működnek a vírusok,
ez egy folytonosan bővülő kutatási terület.
egyes vírusokat a sejt egyszerűen bekebelez.
v
A sejt talán úgy véli, hogy ez valami ennivaló.
v
A sejt tehát körülveszi,
és ez a két vég összeér.
és a vírus bekerül a sejtbe.
Ez az endocitózis.
Mindjárt beszélek róla.
Ezzel tud bejuttatni dolgokat a citoplazmájába.
Ez nemcsak a vírusokra vonatkozik,
de ez a bejutásuk egyik módja.
Ha a szóban forgó sejtnek
például a baktériumok esetében
nagyon kemény külső fala van
ehhez kell egy jobb szín
Tehát mondjuk, hogy ez itt egy baktérium
aminek kemény fala van
Ilyenkor a vírusok be sem jutnak a sejtbe
csak a felszínén lógnak
a rajz nem méretarányos
Ezek úgy juttatják be az örökítőanyagukat,
mint egy injekciót.
Látható, hogy tényleg sokféle módon
hogy a vírusok bejussanak a sejtbe.
De most nem ez a lényeg.
A lényeg, hogy bejutnak a sejtbe.
Amint bejutnak a sejtbe,
a genetikai anyaguk felszabadul a sejtben.
A genetikai anyaguk ehát ott kaarok