[Rossz Boldog Óra, 10:00-18:00]
["Egy Művész Bemegy a Kocsmába"]
[AKI SASAMOTO]
Volt egy vesebetegségem.
Az orvos eltiltott az ivástól
úgy három hónapra.
Mire letelt a három hónap,
megtudtam, hogy terhes vagyok.
[Aki Sasamoto, Művész]
Ezért még kilenc hónapig nem ihattam,
teljesen beleőrültem.
Rájöttem, hogy alkotnom kellene erről
egy projektet,
hogy megpróbáljam kitölteni az időt.
--Kaphatnék pár poharat?
[PAU ATELA]
--Persze.
Ennek nagyon jó a hangja.
Azt hiszem, az ihlet
a hétköznapi életemből jön.
--Senki sem tudja,
[Kényes Ciklus," 2016]
--mit jelent valójában
a "vasaláskönnyítés".
--Kaphatnék egy szalvétát is?
[ATELA]
--Aha.
[SASAMOTO]
Néha elmegyek egy bárba,
és egy egész mű jut eszembe róla.
Volt egy alkotásom, a "Rossz Boldog Óra."
[Rossz Boldog Óra," 2014]
Az egész performansz lényege az volt,
hogy lelökjem
a sörösüvegeket egy bárpultról.
Ezt kötöttem össze azzal, hogy mindenkit
kidobok a szerelmi életemből.
És amint ezeket sikerült
magamban szembeállítani,
rájöttem, hogy az üvegekkel együtt
az embereket is mind ki kell löknöm.
Te maradsz?
--Kifelé!
--Menj el!
Az a magányról és a szerelemről szólt,
és hogy keresem...
["Ötlet"]
["Mi"]
azt, amivel ezt kibonthatom.
Van egy jégcsákányod?
[ATELA]
Van.
Amikor Indiában voltam,
és egy alkotáson dolgoztam,
épp egy kamaszkori barátomra gondoltam,
akit elvett tőlem
a halál.
Aztán ráakadtam egy jégárusra az utcán.
Ő azt mondta, miután valaki meghal,
az emberek első dolga,
hogy jeget rendelnek,
hogy ráfektethessék a testet,
és frissen tartsák.
Mikor válik a "test" tárggyá?
Ahogy a test elrohad,
és elolvad...
Te mi szeretnél lenni, ha meghalsz?
[ATELA]
Szerintem én üveg leszek,
de nem tudom, hogy áttetsző
vagy teljesen homályos.
--Ma meg akarok próbálni
egy whiskys poharat készíteni,
--talán néhány folttal,
--mintha ebben a részben...
--Whisky lenne?
--Igen, igen.
--Igen, azt hiszem, ez volt a belseje.
Az üveg, mint anyag annyira kényes.
Ez a tulajdonsága tetszik az üvegnek.
Pontosan ez érdekel a saját stúdiómban is:
Hogyan irányítsuk az irányíthatatlant.
Az anyag mindig ellenkezik.
Tudod, az alkotásnál mindig...
teljes irányítást
kell elérned,
mielőtt befogadnád a káoszt.
Pau, emlékszel,
amikor megcsináltam azt a polcot
a hálószobába?
És tökéletesen volt levágva,
tökéletes volt a mérete,
de végül a konyha sarkában kötött ki.
Oda jobban illik.
Nem értem,
annyi erőt kell belefektetni,
hogy tökéletes legyen.
Aztán a tárgy megtalálja a saját helyét
és a saját ritmusát.
Remélem, a gyerekem nem lesz művész,
de gondolom, ezt nem irányíthatom.
--Meg tudod enni belülről kifelé?
--Meg tudod enni belülről kifelé?
--Ne törd el!
["Különös Attraktorok," 2010]
--Csak be akarok jutni a belsejébe...
[ATELA]
--Miért pont körök?
--Miért pont körök?
--Miért pont körök?
["A Múlt Jövő Időben," 2019]
--Arra is kíváncsi voltam,
hogy a videóban...
--Miért egy fánk van?
--Ezt nem akarom elmondani,
szóval nehéz...
[Fánk Diagram," 2018]
--Akkoriban nem ihattam, úgyhogy...
--Az egész műsor aköré épül,
hogy nem ihatok,
--de szeretnék alkoholt inni, csak...
--Ettől alkoholistának hangzok?
--Nem erről van szó!
Nem hiszem!
--Na mindegy...
A tárgyakat nagyon kényszeres
módon készítem.
Amikor minden sorba van állítva,
kialakul a saját logikája,
és már nincs irányításom fölötte.
Ez egy másik módja annak,
hogy a tárgyak uralkodjanak rajtam.
Elkezdik elmesélni a történetüket.
--Oké, most bekapcsolom.
--Ez a gyengébb ventilátor, úgyhogy...
Néha lelassít, és néha meg is áll...
és úgy öt perccel később hirtelen
újra pörögni kezd.
Ez tetszik,
amikor a tárgyak saját életre kelnek...
mintha nem irányíthatnád.
És ezután hirtelen rájövök,
hogy ez nagyon is olyan,
mint amit az életemben tapasztalok.
Nem terveztem, hogy anya leszek,
de most az vagyok.
A pörgő poharat nézve
nem is értem,
mikor hoztam meg ezt a döntést.
Minden folyamatosan mozog.
Bármi, amiről azt hittem, irányíthatom,
bármi, aminek magamat hittem,
a szemem láttára változik meg.
Ez az érdekes számomra...
az életben és a szobrászatban.
--Oké.
--Rendben.
--Na szóval nem ihattam...
--Nem ihattam...