[Rossz Happy Hour, 10:00-18:00] ["Egy Művész Bemegy a Kocsmába"] [AKI SASAMOTO] Volt egy vesebetegségem. Az orvos eltiltott az ivástól úgy három hónapra. Mire letelt a három hónap, megtudtam, hogy terhes vagyok. [Aki Sasamoto, Művész] Ezért még kilenc hónapig nem ihattam, teljesen beleőrültem. Rájöttem, hogy alkotnom kellene erről egy projektet, hogy megpróbáljam kitölteni az időt. --Kaphatnék pár poharat? [PAU ATELA] --Persze. Ennek nagyon jó a hangja. Azt hiszem, az inspiráció a hétköznapi életemből jön. --Senki sem tudja, [Kényes Ciklus," 2016] --mit jelent valójában a "vasaláskönnyítés". --Kaphatnék egy szalvétát is? [ATELA] --Aha. [SASAMOTO] Néha elmegyek egy bárba, és egy egész mű születik ott. Volt egy alkotásom, a "Rossz Happy Hour." [Rossz Happy Hour," 2014] Az egész performansz lényege az volt, hogy lelökjem a sörösüvegeket egy bárpultról. Ezt kötöttem össze azzal, hogy mindenkit kidobok a szerelmi életemből. És amint ezeket sikerült szembeállítanom magamban, rájöttem, hogy az üvegekkel együtt az embereket is el kell löknöm. Te maradsz? --Kifelé! --Menj el! Az a magányról és a szerelemről szólt, és hogy keresem... ["Ötlet"] ["Mi"] azt, amivel ezt kibonthatom. Van egy jégcsákányod? [ATELA] Van. Amikor Indiában voltam, és egy alkotáson dolgoztam, épp egy kamaszkori barátomra gondoltam, akit elvett tőlem a halál. Aztán ráakadtam egy jégárusra az utcán. Ő azt mondta, miután valaki meghal, az emberek első dolga, hogy jeget rendelnek, hogy ráfektethessék a testet, és frissen tartsák. Mikor válik a "test" tárggyá? Ahogy a test elrohad, és elolvad... Te mi szeretnél lenni, ha meghalsz? [ATELA] Szerintem én üveg leszek, de nem tudom, hogy áttetsző vagy teljesen homályos. --Ma meg akarok próbálni egy whiskys poharat készíteni, --talán néhány folttal, --mintha ebben a részben... --Whisky lenne? --Igen, igen. --Igen, azt hiszem, ez volt a belseje. Az üveg, mint anyag annyira kényes. Ez a tulajdonsága tetszik az üvegnek. Pontosan ez érdekel a saját stúdiómban is: Hogyan irányítsuk az irányíthatatlant. Az anyag mindig ellenkezik. Tudod, az alkotásnál mindig... teljes irányítást kell elérned, mielőtt befogadnád a káoszt. Pau, emlékszel, amikor megcsináltam azt a polcot a hálószobába? És tökéletesen volt levágva, tökéletes volt a mérete, de végül a konyha sarkában kötött ki. Oda jobban illik. Nem értem, annyi erőt kell befektetni, hogy tökéletes legyen. Aztán a tárgy megtalálja a saját helyét és a saját ritmusát. Remélem, a gyerekem nem lesz művész, de gondolom, ezt nem irányíthatom. --Meg tudod enni kívülről? --Meg tudod enni kívülről? --Ne törd el! ["Különös Attraktorok," 2010] --Csak belülre akarok jutni... [ATELA] --Miért pont körök? --Miért pont körök? --Miért pont körök? ["A múlt jövő időben," 2019] --Arra is kíváncsi voltam, hogy a videóban... --Miért egy fánk van? [SASAMOTO] --Ezt nem akarom elmondani, --szóval nehéz. [Fánk Diagram," 2018] --Akkoriban nem ihattam, úgyhogy... --Az egész műsor aköré épül, hogy nem ihatok, --de szeretnék alkoholt inni, csak... --Ettől alkoholistának hangzok? --Nem erről van szó! Nem hiszem! --Na mindegy... Nagyon kényszeres módon kell megalkotnom a tárgyakat. Amikor minden sorba van állítva, kialakul a saját logikája, és már nincs irányításom fölötte. Ez egy másik módja annak, hogy a tárgyak uralkodjanak rajtam. Elkezdik elmesélni a történetüket. --Oké, most bekapcsolom. --Ez a gyengébb ventilátor, úgyhogy... Néha lelassít, és néha meg is áll... és öt perccel később hirtelen újra pörögni kezd. Ez tetszik, amikor a tárgyak saját életre kelnek... mintha nem irányíthatnád. És ezután hirtelen rájövök, hogy ez nagyon is olyan, mint amit az életemben tapasztalok. Nem terveztem, hogy anya leszek, de most az vagyok. A pörgő poharat nézve nem is értem, mikor hoztam meg ezt a döntést. Minden folyamatosan mozog. Bármi, amiről azt hittem, irányíthatom, bármi, aminek hittem magamat, a szemem láttára változik meg. Ez az érdekes számomra... az életben és a szobrászatban. --Oké. --Rendben. --Na szóval nem ihattam... --Nem ihattam...