WEBVTT

00:00:09.070 --> 00:00:10.710
Nagyon szépen köszönöm!

00:00:12.390 --> 00:00:14.199
Újságíró vagyok.

00:00:14.539 --> 00:00:16.599
Különböző életpályájú
emberekkel beszélgetek

00:00:16.609 --> 00:00:19.669
a világ minden részéről.

00:00:19.929 --> 00:00:21.379
Ma szeretném elmesélni nektek,

00:00:21.389 --> 00:00:23.820
miért döntöttem úgy,
hogy ezt szeretném csinálni,

00:00:24.240 --> 00:00:25.580
és mit tanultam belőle.

00:00:26.430 --> 00:00:31.480
A történetem a dél-amerikai Venezuelában,
Caracasban kezdődik, ahol felnőttem.

00:00:32.119 --> 00:00:34.739
Ez a hely számomra mindig is
csodás és varázslatos volt,

00:00:34.789 --> 00:00:36.650

és örökké az is marad.

00:00:37.740 --> 00:00:40.730
A szüleim már gyerekkoromtól
kezdve arra törekedtek,

00:00:40.890 --> 00:00:42.890
hogy egy szélesebb világképet kapjak.

00:00:43.070 --> 00:00:45.990
Emlékszem, hétéves lehettem,

00:00:46.430 --> 00:00:48.150
amikor édesapám így jött oda hozzám:

00:00:48.530 --> 00:00:51.930
''Mariana! Egy olyan helyre 
utaztok majd a húgoddal –

00:00:52.050 --> 00:00:53.440
aki akkor hatéves volt –,

00:00:53.770 --> 00:00:56.230
ahol senki nem tud spanyolul.

00:00:56.480 --> 00:00:58.999
Szeretném, hogy más
kultúrákat is megismerjetek.''

00:00:59.819 --> 00:01:03.684
És csak mondta és mondta,
miért érdemes egy teljes nyarat

00:01:03.819 --> 00:01:06.503
ebben az egyesült államokbeli
nyári táborban töltenünk.

00:01:07.059 --> 00:01:08.750
Közben elejtett egy rövid mondatot,

00:01:08.950 --> 00:01:11.389
melynek akkor nem tulajdonítottam
nagy jelentőséget:

00:01:11.689 --> 00:01:14.130
''Soha nem tudhatod, mit hoz a jövő."

00:01:14.779 --> 00:01:16.829
Eközben a kis hétéves fejemmel azt hittem,

00:01:17.300 --> 00:01:21.095
hogy biztos Miamiba megyünk táborozni.

00:01:21.115 --> 00:01:22.115
(Nevetés)

00:01:22.155 --> 00:01:24.558
Sőt, lehet, hogy még ennél is jobb lesz:

00:01:24.690 --> 00:01:27.620
még északabbra, Orlandóba fogunk menni,

00:01:27.780 --> 00:01:29.360
Miki egér hazájába!

00:01:29.390 --> 00:01:30.389
(Nevetés)

00:01:30.399 --> 00:01:31.962
Nagyon izgatott lettem.

00:01:32.099 --> 00:01:34.964
Azonban édesapámnak
egy kicsit más terve volt.

00:01:35.561 --> 00:01:39.651
Caracasból Brainerdbe,
Minnesota államba küldött minket!

00:01:39.720 --> 00:01:41.144
(Nevetés)

00:01:41.260 --> 00:01:42.870
Miki egér nem ott élt,

00:01:43.120 --> 00:01:44.200
(Nevetés)

00:01:44.260 --> 00:01:47.584
és mobiltelefon, Snapchat
és Instagram híján

00:01:47.640 --> 00:01:49.890
nem is találtam a helyről
semmilyen információt.

00:01:50.363 --> 00:01:51.363
Odaértünk,

00:01:51.383 --> 00:01:53.153
és az első dolog, amire felfigyeltem,

00:01:53.173 --> 00:01:56.499
hogy az ottani gyerekek haja
szőkés árnyalatú volt,

00:01:56.649 --> 00:01:58.690
és a legtöbbjüknek kék volt a szeme.

00:01:59.240 --> 00:02:02.560
Mi pedig így néztünk ki.

00:02:03.150 --> 00:02:06.999
Az első este a táborvezető
összehívott minket a tábortűznél,

00:02:07.054 --> 00:02:08.050
és azt mondta:

00:02:08.110 --> 00:02:11.627
''Gyerekek! Nagyon nemzetközire
sikeredett ez évben a táborunk:

00:02:12.180 --> 00:02:14.854
Fogadjátok szeretettel
az Atencio lányokat Venezuelából!"

00:02:14.874 --> 00:02:15.870
(Nevetés)

00:02:15.900 --> 00:02:19.320
A többiek úgy néztek ránk,
mintha egy másik bolygóról jöttünk volna.

00:02:19.830 --> 00:02:21.460
Olyanokat kérdeztek:

00:02:21.990 --> 00:02:23.710
"Tudjátok, mi az a hamburger?''

00:02:23.780 --> 00:02:27.720
vagy "Szamáron vagy kenuval
mentek iskolába?"

00:02:27.730 --> 00:02:28.730
(Nevetés)

00:02:28.730 --> 00:02:30.770
Tört angolságommal próbáltam válaszolni,

00:02:30.930 --> 00:02:32.300
de ők csak nevettek.

00:02:32.430 --> 00:02:34.270
Tudom, hogy nem gonoszságból tették:

00:02:34.620 --> 00:02:37.040
csak próbálták megérteni,
hogy kik vagyunk,

00:02:37.260 --> 00:02:39.580
és elhelyezni bennünket
az ő világukon belül.

00:02:40.360 --> 00:02:41.649
Lehettünk olyanok, mint ők,

00:02:41.669 --> 00:02:44.439
vagy éppen kalandregényhősök,

00:02:44.619 --> 00:02:47.100
például az Aladdin
vagy a Dzsungel könyve szereplői.

00:02:47.480 --> 00:02:49.480
Ami biztos, hogy a külsőnk
nem hasonlított,

00:02:49.510 --> 00:02:50.989
nem beszéltük a nyelvüket sem,

00:02:51.399 --> 00:02:52.650
tehát különbözőek voltunk.

00:02:52.740 --> 00:02:55.080
Hétéves korban ez fáj.

00:02:55.780 --> 00:02:58.169
De nekem a kishúgomra kellett vigyáznom,

00:02:58.399 --> 00:03:00.549
aki a tábor minden napján sírva fakadt.

00:03:01.109 --> 00:03:03.440
Úgy döntöttem, 
hogy pozitívan állok a helyzethez,

00:03:03.620 --> 00:03:07.172
és minden fellelhetőt megtanulok
az amerikai életstílusról.

00:03:08.059 --> 00:03:12.430
Később ''táborkísérlet'' címen
nyolc évig jártunk olyan városokban,

00:03:12.430 --> 00:03:16.192
melyekről a legtőbb amerikai
még csak nem is hallott.

00:03:17.040 --> 00:03:19.040
Legjobban azokra a pillanatokra emlékszem,

00:03:19.150 --> 00:03:21.788
amikor végre valakivel
egy hullámhosszra kerültem.

00:03:22.290 --> 00:03:25.260
Barátra találni különleges ajándék volt.

00:03:26.030 --> 00:03:28.570
Mindenki azt szeretné,
ha értékelnék és elfogadnák,

00:03:28.780 --> 00:03:31.390
és azt hisszük, 
ennek spontán kell történnie.

00:03:31.600 --> 00:03:32.820
Pedig nem!

00:03:33.120 --> 00:03:36.655
Amikor más vagy, mint a többiek,
tenned kell azért, hogy elfogadjanak.

00:03:37.196 --> 00:03:42.710
Segítőkésznek, viccesnek, okosnak
és minden másnak is lenned kell,

00:03:42.880 --> 00:03:44.770
hogy bekerülhess az áhított társaságba.

00:03:45.440 --> 00:03:49.960
Később, amikor középiskolás lettem,
édesapám továbbcsiszolta a tervét:

00:03:50.150 --> 00:03:53.600
Caracasból Connecticut államba,
Wallingfordba küldött,

00:03:53.620 --> 00:03:56.020
hogy ott végezzem el
az utolsó középiskolai évemet.

00:03:56.050 --> 00:03:57.418
Jól emlékszem, 


00:03:57.565 --> 00:04:01.890
ahogy a repülőn az igazi amerikai
középiskola élményéről álmodtam,

00:04:02.290 --> 00:04:03.592
iskolai szekrénnyel együtt.

00:04:03.752 --> 00:04:04.910
"Tökéletes lesz!

00:04:04.930 --> 00:04:08.091
Olyan, mint a kedvenc tv-műsoromban,
a "Saved by the bell''-ben!"

00:04:08.240 --> 00:04:09.400
(Nevetés)

00:04:09.720 --> 00:04:14.920
Ahogy odaértem, máris szóltak,
hogy a leendő szobatársam már nagyon vár.

00:04:15.439 --> 00:04:16.480
Kinyitottam az ajtót,

00:04:16.630 --> 00:04:18.520
és ő ott ült az ágyon

00:04:19.710 --> 00:04:21.190
fejkendőben.

00:04:22.250 --> 00:04:25.220
Fatimának hívták,
muzulmán lány volt Bahrainból.

00:04:25.230 --> 00:04:27.650
Nem egy ilyen lányra számítottam.

00:04:28.120 --> 00:04:30.951
Valószínűleg látta a csalódottságomat,
amikor ránéztem,

00:04:30.951 --> 00:04:33.931
mert nem rejtettem véka alá.

00:04:34.670 --> 00:04:37.210
Tinédzserként még jobban 
be akartam illeszkedni.

00:04:37.240 --> 00:04:38.930
Népszerű akartam lenni,

00:04:39.340 --> 00:04:41.980
esetleg találni egy udvarlót a bálra,

00:04:42.210 --> 00:04:43.189
és úgy éreztem,

00:04:43.189 --> 00:04:47.729
Fatima az utamban áll szégyenlősségével
és szigorú ruházkodási szabályaival.

00:04:49.140 --> 00:04:51.490
Nem vettem észre, 
hogy ugyanúgy viselkedtem vele,

00:04:52.160 --> 00:04:54.240
mint ahogy azok a gyerekek
velem a táborban,

00:04:54.430 --> 00:04:57.300
középiskolás kiadásban,
hiszen ugyanúgy megkérdeztem tőle:

00:04:57.470 --> 00:04:59.520
''Te tudod, mi az a hamburger?''

00:05:00.070 --> 00:05:02.180
Elvesztem a saját önzőségemben,

00:05:02.380 --> 00:05:05.480
és nem tudtam a helyzetébe képzelni magam.

00:05:06.430 --> 00:05:10.823
Az igazat megvallva
csak egy pár hónapot töltöttünk együtt,

00:05:11.000 --> 00:05:15.586
mert később a diákok helyett
egy nevelővel kellett laknia.

00:05:16.010 --> 00:05:17.485
Emlékszem, ahogy azt gondoltam:

00:05:17.510 --> 00:05:20.427
''Á, nem lesz semmi baja!
Egyszerűen csak különbözik tőlünk.''

00:05:21.137 --> 00:05:23.522
Amikor valakit
különbözőnek bélyegzünk meg,

00:05:23.690 --> 00:05:25.750
azzal kivetkőztetjük őt emberi mivoltából.

00:05:25.750 --> 00:05:27.430
Ő más, mint mi.

00:05:27.900 --> 00:05:30.880
És ő nem a mi problémánk,
kár is áldozni rá az időnkből.

00:05:30.890 --> 00:05:36.370
Viszont valójában pont ez a kívülállóság
a problémáink eredete.

00:05:37.370 --> 00:05:39.840
Hogyan ismerhetjük fel a vakfoltjainkat?

00:05:40.380 --> 00:05:42.695
Ehhez először azt kell megértenünk,

00:05:42.865 --> 00:05:44.885
hogy bennünket mi tesz mássá,

00:05:44.940 --> 00:05:47.280
majd el kell fogadnunk
ezeket a jellemvonásainkat.

00:05:47.590 --> 00:05:52.130
Csak ezután sikerülhet értékelni
a körülöttünk lévők másságát.

00:05:52.860 --> 00:05:54.480
Emlékszem, nálam ez mikor jött el.

00:05:54.560 --> 00:05:56.330
Néhány hónappal később történt.

00:05:56.680 --> 00:05:58.660
Már volt udvarlóm a bálra,

00:05:58.730 --> 00:06:00.030
már volt baráti köröm,

00:06:00.140 --> 00:06:02.500
és már szinte teljesen
elfelejtkeztem Fatimáról.

00:06:02.850 --> 00:06:06.994
Egy nap jelentkeztünk
egy adománygyűjtő tehetségkutató műsorba,

00:06:07.311 --> 00:06:10.094
ahol műsorszámokat bocsájtottak árverésre.

00:06:10.190 --> 00:06:13.961
Úgy tűnt, mindenkinek
volt egyedi felajánlása.

00:06:14.113 --> 00:06:16.300
Néhányan hegedültek,

00:06:16.450 --> 00:06:19.200
mások színházi monológot adtak elő.

00:06:19.720 --> 00:06:21.150
Emlékszem, nagyon töprengtem:

00:06:21.190 --> 00:06:23.750
"Mi nem csinálunk ilyeneket odahaza!"

00:06:23.930 --> 00:06:25.169
De elhatároztam,

00:06:25.269 --> 00:06:27.259
hogy én is kitalálok valamit.

00:06:27.499 --> 00:06:29.219
Eljött a tehetségkutató műsor napja.

00:06:29.239 --> 00:06:31.429
Felléptem a színpadra a kis magnómmal,

00:06:31.479 --> 00:06:34.250
letettem magam mellé,
elindítottam a zenét,

00:06:34.250 --> 00:06:38.600
és megszólalt a kedvenc
előadóm, Shakira dala:

00:06:39.529 --> 00:06:44.439
(Énekel) "Whenever, wherever,
we're meant to be together",

00:06:44.589 --> 00:06:49.769
és bemutatkoztam: "Mariana vagyok,
és a táncórámat ajánlom fel az árverésre!"

00:06:50.109 --> 00:06:53.867
Szinte az egész iskola ajánlatot tett.

00:06:54.219 --> 00:06:55.999
A táncórám igazán felemelő volt

00:06:56.059 --> 00:06:58.725
az aznapi tizedik hegedűdarab után.

00:06:59.420 --> 00:07:02.310
A szobámba menet
nem éreztem magam másnak.

00:07:02.599 --> 00:07:04.263
Különlegesnek éreztem magam.

00:07:04.849 --> 00:07:07.499
Ekkor jutott eszembe Fatima,

00:07:08.319 --> 00:07:11.987
akit nem sikerült különlegesnek
látnom az első találkozásunkkor.

00:07:13.029 --> 00:07:17.090
A Közel-Keletről jött,
ahogyan Shakira családja is.

00:07:17.339 --> 00:07:20.539
Valószínűleg tudott volna tanítani
egy-két dolgot a hastáncról is,

00:07:20.893 --> 00:07:22.393
ha nyitott lettem volna rá.

00:07:23.442 --> 00:07:25.640
Most pedig szeretném,
ha elővennétek a cetlit,

00:07:25.660 --> 00:07:28.740
melyet az előadás elején kaptatok,
s melyre leírtátok,

00:07:28.760 --> 00:07:30.299
benneteket mi tesz különlegessé,

00:07:30.299 --> 00:07:32.009
és szeretném, ha ránéznétek.

00:07:32.379 --> 00:07:34.695
Ha a tévé előtt ültök,
vegyetek elő egy papírt,

00:07:34.725 --> 00:07:37.019
és jegyezzétek le, titeket mi tesz mássá.

00:07:38.282 --> 00:07:40.290
Lehet, hogy a leírtak
tartózkodóvá tesznek,

00:07:40.290 --> 00:07:43.890
kicsit szégyenlitek, vagy épp büszkének
érzitek magatokat tőlük,

00:07:44.047 --> 00:07:46.490
de mindenképpen
el kell fogadjátok jellemzőiteket.

00:07:46.596 --> 00:07:52.310
Ne feledjétek, ez az első lépés mások
különbözőségeinek értékelése felé.

00:07:52.643 --> 00:07:54.606
Amikor hazamentem Venezuelába,

00:07:54.866 --> 00:07:59.307
elkezdtem megérteni, hogy a tapasztalataim
mennyire megváltoztattak.

00:08:00.162 --> 00:08:02.598
Az, hogy több nyelven tudtam beszélni,

00:08:02.600 --> 00:08:06.403
és el tudtam igazodni
a különböző helyek és emberek között,

00:08:07.153 --> 00:08:09.251
különleges érzékenységgel ruházott fel.

00:08:09.643 --> 00:08:11.568
Végre elkezdtem megérteni,

00:08:11.800 --> 00:08:15.302
mennyire fontos átérezni mások helyzetét.

00:08:15.873 --> 00:08:20.827
Ez az egyik legfontosabb oka annak,
hogy az újságírás mellett döntöttem.

00:08:20.910 --> 00:08:25.857
Főleg, mert a világ egyik megbélyegzett
részéből származom: a hátsó udvarból.

00:08:25.857 --> 00:08:29.251
Illegális bevándorlóknak, harmadik
világbelinek, másnak neveznek minket.

00:08:29.599 --> 00:08:32.089
Szerettem volna tenni valamit, 
hogy ez megváltozzon.

00:08:32.689 --> 00:08:34.425
Ez pont abban az időszakban történt,

00:08:34.579 --> 00:08:36.790
amikor a venezuelai kormány beszüntette


00:08:36.860 --> 00:08:39.101
az ország legnagyobb
tv-csatornájának működését.

00:08:39.966 --> 00:08:41.830
A cenzúra egyre nagyobb méretet öltött.

00:08:42.139 --> 00:08:44.388
Édesapám odajött hozzám és megkérdezte:

00:08:44.592 --> 00:08:46.925
"Hogyan is tudnál itt újságíróvá válni?

00:08:47.317 --> 00:08:48.846
El kell menned innen!"

00:08:49.376 --> 00:08:50.947
Hirtelen mindent tisztán láttam.

00:08:51.219 --> 00:08:53.519
Mindig is erre készített fel.

00:08:54.229 --> 00:08:56.812
Ezt tartogatta számomra a jövő.

00:08:57.756 --> 00:09:03.447
2008-ban összepakoltam,
és az Egyesült Államokba jöttem,

00:09:03.677 --> 00:09:05.558
ezúttal egyirányú jeggyel a zsebemben.

00:09:05.822 --> 00:09:08.263
Fájdalommal vettem tudomásul,
hogy 24 évesen

00:09:08.263 --> 00:09:15.260
egyfajta menekült, bevándorló lettem,
újra különböztem;

00:09:15.390 --> 00:09:18.076
de most végérvényesen.

00:09:19.363 --> 00:09:22.672
Sikerült ösztöndíjjal újságírást tanulnom,

00:09:23.201 --> 00:09:26.126
és emlékszem az első megbízásomra:

00:09:26.596 --> 00:09:30.392
Barack Obama elnök
történelmi megválasztásáról tudósítottam.

00:09:30.984 --> 00:09:33.429
Szerencsésnek éreztem magam,
nagyon bizakodó voltam.

00:09:33.919 --> 00:09:35.252
"Igen! Ez az! – gondoltam. –

00:09:35.350 --> 00:09:37.589
Én a már nem rasszista
Amerikába érkeztem,

00:09:37.614 --> 00:09:40.686
ahol az »én« és az »ők« fogalma
összemosódni látszik,

00:09:40.826 --> 00:09:43.576
és talán még az én életemben
teljesen el is fog tűnni."

00:09:45.347 --> 00:09:48.322
Mekkorát tévedtem, ugye?

00:09:49.389 --> 00:09:53.397
Obama elnöksége miért nem enyhítette
országunkban a faji feszültségeket?

00:09:54.517 --> 00:09:56.849
Miért érzik ennyien fenyegetve magukat


00:09:56.999 --> 00:09:59.999
a bevándorlók, az LMBTQ közösség
és más kisebbségek által,

00:10:00.123 --> 00:10:02.289
amikor ők csak próbálják
megtalálni a helyüket

00:10:02.419 --> 00:10:05.475
az Egyesült Államokban,
mely mindannyiunké kellene legyen?

00:10:05.883 --> 00:10:07.707
Akkor még nem ismertem a válaszokat,

00:10:08.745 --> 00:10:11.151
de 2016. november 8-án,

00:10:11.586 --> 00:10:14.919
amikor Donald Trump lett
az elnökünk, megértettem,

00:10:14.949 --> 00:10:18.273
hogy választópolgárok nagy része
szemében ők voltak "a mások".

00:10:18.910 --> 00:10:21.580
Néhányuk szerint
elhalásszák előlük a munkát,

00:10:22.010 --> 00:10:25.493
mások idegen nyelvet beszélő,
potenciális terroristákat látnak bennük.

00:10:25.765 --> 00:10:29.370
Eközben a kisebbségi csoportok szemében

00:10:29.370 --> 00:10:33.562
ez gyakran gyűlöletnek, intoleranciának
és szűklátókörűségnek tűnik.

00:10:34.882 --> 00:10:38.505
Mintha egy buborékban ragadtunk volna,
amit senki nem akar kipukkasztani.

00:10:39.059 --> 00:10:43.459
Ennek egyedüli módja,
a kivezető út az, hogy felismerjük:

00:10:43.821 --> 00:10:47.515
a különbözőség eltérő
gondolkozásmóddal is jár.

00:10:48.016 --> 00:10:50.345
A tisztelet kimutatásához
bátorságra van szükség.

00:10:51.020 --> 00:10:52.295
Voltaire szavaival élve:

00:10:52.945 --> 00:10:54.810
„Nem értek egyet azzal, amit mondasz,

00:10:55.381 --> 00:10:59.428
de életem végéig harcolni
fogok azért, hogy mondhasd.”

00:11:00.690 --> 00:11:03.075
Ha nem vagyunk képesek
meglátni a másikban a jót,

00:11:03.302 --> 00:11:05.131
a párbeszéd ellehetetlenedik.

00:11:05.695 --> 00:11:09.123
Párbeszéd nélkül folyamatosan
elkövetjük ugyanazokat a hibákat,

00:11:09.327 --> 00:11:11.682
hiszen nem tanulunk meg semmi újat!

00:11:13.193 --> 00:11:17.016
2016-ban az NBC News-nak
tudósíthattam a választásokról.

00:11:17.510 --> 00:11:21.350
Ennél a mainstream hálózatnál 
ez volt az első nagy megbízásom.


00:11:21.380 --> 00:11:24.150
A spanyol tévétől kerültem át hozzájuk,

00:11:25.260 --> 00:11:27.266
és szerettem volna
valami újszerűt alkotni.

00:11:28.150 --> 00:11:31.985
A választási eredményhirdetést iratokkal
nem rendelkező családokkal néztem végig.

00:11:33.198 --> 00:11:36.109
Keveseknek jutott eszébe 
megosztani ezt a pillanatot azokkal,

00:11:36.129 --> 00:11:37.568
akik nem voltak állampolgárok,

00:11:37.650 --> 00:11:40.645
és akiknek mégis a legtöbb
vesztenivalója volt akkor.

00:11:42.415 --> 00:11:44.780
Amikor Donalt Trump győzelme
nyilvánvalóvá vált,

00:11:45.289 --> 00:11:48.901
egy Angelina nevű nyolcéves kislány
könnyek közt futott oda hozzám.

00:11:49.902 --> 00:11:53.793
Zokogva kérdezte tőlem, 
vajon deportálni fogják-e az édesanyját.

00:11:54.563 --> 00:11:56.988
Átöleltem és annyit feleltem:
"Minden rendben lesz!"

00:11:57.848 --> 00:11:59.893
Azonban valójában fogalmam sem volt erről.

00:11:59.940 --> 00:12:04.286
Ez a kép, amit akkor éjjel készítettük,
örökre beleivódott a szívembe.

00:12:05.348 --> 00:12:08.650
Ez a kislány körülbelül
annyi idős volt, mint én,

00:12:08.701 --> 00:12:10.550
amikor a brainerdi táborba mentem.

00:12:11.370 --> 00:12:13.577
Ő már tudta, milyen másnak lenni.

00:12:13.995 --> 00:12:16.667
Az iskolából hazafelé
minden nap attól retteg,

00:12:16.870 --> 00:12:18.742
hogy bármikor elvihetik az édesanyját.

00:12:19.840 --> 00:12:22.623
Hogyan képzelhetnénk
magunkat Angelina helyzetébe?

00:12:23.580 --> 00:12:26.677
Hogyan értethetnénk meg vele,
hogy ő különleges,

00:12:26.790 --> 00:12:30.053
és nem méltatlan arra,
hogy a családját együtt tudhassa?

00:12:32.392 --> 00:12:35.860
Azzal, hogy a kamerámon keresztül
bemutattam őt és más hasonló családokat,

00:12:36.401 --> 00:12:39.860
az a célom, hogy a nézők
emberi lényekként,

00:12:39.990 --> 00:12:42.194
és ne illegális idegenekként
tekintsenek rájuk.

00:12:42.579 --> 00:12:45.860
Igen, törvényt szegtek,
amiért bírságot kellene fizetniük,

00:12:46.340 --> 00:12:48.863
de emellett mindent
hátrahagytak ezért az országért,

00:12:49.280 --> 00:12:51.377
ahogyan előttük sok más bevándorló.

00:12:53.019 --> 00:12:56.547
Azt már elmeséltem, hogyan kezdődött
a személyes fejlődésemhez vezető útam.

00:12:57.328 --> 00:12:58.720
Azt is szeretném megosztani,

00:12:58.750 --> 00:13:01.590
hogy az utam mely akadályát
vettem a legnehezebben.

00:13:02.070 --> 00:13:04.238
Ez az akadály rettenetesen megrázott:

00:13:05.228 --> 00:13:08.488
2014. április 10-e volt.


00:13:09.285 --> 00:13:13.115
Épp a stúdióba tartottam,
amikor a szüleim hívtak telefonon:

00:13:13.580 --> 00:13:15.221
''Levegőn vagy?'' – kérdezték.

00:13:15.661 --> 00:13:17.407
Rögtön tudtam, hogy valami baj van.

00:13:17.830 --> 00:13:19.119
"Mi történt?" – kérdeztem.

00:13:20.199 --> 00:13:23.208
"A húgodról van szó.
Autóbalesetet szenvedett."

00:13:24.790 --> 00:13:27.758
Úgy éreztem, mindjárt megáll a szívem.

00:13:29.290 --> 00:13:32.850
Szorítottam a kormányt,
és csak visszhangzott a fejemben:

00:13:33.490 --> 00:13:35.971
"Nem valószínű, hogy valaha járni fog."

00:13:37.573 --> 00:13:40.923
Azt mondják, hogy az élet megváltozhat
egy másodperc töredéke alatt is.

00:13:41.308 --> 00:13:43.340
Akkor ott az enyémmel ez történt.

00:13:44.060 --> 00:13:47.710
A mindig sikeres jobbik felem, a húgom,

00:13:47.860 --> 00:13:49.570
aki csak egy évvel fiatalabb nálam,

00:13:49.890 --> 00:13:53.264
nem tudja mozgatni a lábait,

00:13:53.540 --> 00:13:56.054
nem tud felülni vagy magától felöltözni.

00:13:57.213 --> 00:14:00.596
És ez nem egy nyári táborban történt,
ahol mindezt jobbá varázsolhattam.

00:14:00.991 --> 00:14:02.314
Rémisztő volt.

00:14:03.886 --> 00:14:08.474
A következő két évben 15 műtéten esett át,

00:14:08.550 --> 00:14:11.095
és ez idő alatt szinte végig
kerekesszékben ült.

00:14:12.056 --> 00:14:13.850
De nem is ez volt a legrosszabb.

00:14:14.573 --> 00:14:20.520
A legrosszabb dolog annyira fáj,
hogy a mai napig nehéz szavakba öntenem:

00:14:20.850 --> 00:14:23.860
Ahogy az emberek ránéztek,

00:14:24.703 --> 00:14:26.327
ahogy kettőnkre néztek:

00:14:26.378 --> 00:14:27.488
Másképp!

00:14:28.360 --> 00:14:32.467
Az emberek már nem
a sikeres ügyvédet látták a húgomban,

00:14:32.877 --> 00:14:35.598
s nem vették észre benne az éles elméjű,

00:14:35.720 --> 00:14:37.374
kedves szívű Y generációs lányt.

00:14:37.430 --> 00:14:38.732
Bárhová mentünk,

00:14:39.439 --> 00:14:42.670
az emberek egy szegény,
kerekesszékes lányt láttak.

00:14:43.362 --> 00:14:45.864
Nem tudtak e mögé látni.

00:14:48.310 --> 00:14:52.010
Hősies küzdelmének köszönhetően
szerencsére elmondhatom,

00:14:52.440 --> 00:14:57.913
hogy a húgom ma újra jár,
és minden várakozást felülmúlva felépült.

00:14:58.473 --> 00:14:59.590
(Taps)

00:14:59.660 --> 00:15:00.790
Köszönöm!

00:15:02.800 --> 00:15:05.740
E traumatikus megpróbáltatás
közepette megtanultam,

00:15:05.870 --> 00:15:08.435
hogy létezik olyan "másság",
ami egyszerűen csapás,

00:15:08.569 --> 00:15:10.922
amiben nehéz pozitívumot találni.

00:15:11.460 --> 00:15:13.705
Nem vált a testvérem hasznára,
ami vele történt,

00:15:15.653 --> 00:15:19.385
de a húgom megtanított arra,
hogy nem engedhetjük,

00:15:19.730 --> 00:15:22.000
hogy a különbözőségeink
határozzanak meg minket.

00:15:22.391 --> 00:15:27.303
Önmagunk maradni az emberek
véleményétől függetlenül

00:15:28.150 --> 00:15:33.508
az összes közül legkeményebb feladat,
de mindeközben a legszebb is.

00:15:34.009 --> 00:15:36.818
Mindannyian testben
érkezünk erre a világra.

00:15:37.516 --> 00:15:40.834
A fizikai vagy idegrendszeri
nehézségekkel rendelkezők,

00:15:41.260 --> 00:15:43.520
a környezetük által
kiközösített közösségek,

00:15:43.749 --> 00:15:48.412
bevándorlók, fiúk, lányok,
a lányként öltözködni vágyó fiúk,

00:15:48.634 --> 00:15:50.277
az arcukat kendővel elfedő nők,

00:15:50.790 --> 00:15:52.650
nők, akik szexuális erőszak áldozatai,

00:15:52.694 --> 00:15:55.246
a tiltakozásuk jeléül letérdelő sportolók,

00:15:55.750 --> 00:15:59.213
feketék, fehérek, ázsiaiak,
az amerikai őslakosok,


00:15:59.341 --> 00:16:01.453
a testvérem, te vagy én;

00:16:02.160 --> 00:16:03.836
mindannyian egyet akarunk:

00:16:04.429 --> 00:16:06.556
álmodni és megvalósítani.

00:16:07.640 --> 00:16:11.189
De néha a társadalom és mi is
bemagyarázzuk magunknak,

00:16:11.329 --> 00:16:13.453
hogy nem illünk bele a gépezetbe.

00:16:14.969 --> 00:16:16.872
Nos, ha végiggondoljuk a történetemet,

00:16:17.075 --> 00:16:18.999
azt, hogy máshol születtem,

00:16:19.144 --> 00:16:20.811
a középiskolai hastáncot,

00:16:21.025 --> 00:16:24.139
a szokatlan tv-riportokat;

00:16:25.059 --> 00:16:29.010
pont az tett sikeressé és különlegessé,

00:16:29.010 --> 00:16:30.700
amiben más voltam.

00:16:31.990 --> 00:16:33.430
Beutaztam a világot,

00:16:33.759 --> 00:16:36.233
s rengeteg különböző életpályájú
embert ismertem meg.

00:16:36.529 --> 00:16:38.404
Tudjátok, mit tanultam meg mindebből?

00:16:39.042 --> 00:16:42.620
Az egyetlen közös jellemzőnk az,

00:16:43.190 --> 00:16:45.090
hogy mindannyian emberi lények vagyunk.

00:16:46.050 --> 00:16:50.707
Ezért álljatok ki, és védjétek meg
a saját fajotokat, az embert!

00:16:51.100 --> 00:16:52.520
Tegyetek érte!

00:16:52.980 --> 00:16:56.788
Mindenek előtt és felett,
legyünk humanisták!

00:16:57.983 --> 00:17:00.919
Végül szeretném, 
ha elraknátok azt a darab papírt,

00:17:01.110 --> 00:17:03.390
melyre felírtátok a különlegességeiteket.

00:17:03.900 --> 00:17:06.794
Szeretném, ha ezeket
minden nap megünnepelnétek,

00:17:07.309 --> 00:17:09.352
és a háztetőről
kürtölnétek szét a világnak.

00:17:09.392 --> 00:17:12.200
Kíváncsiskodjatok, engedjetek teret
olyan kérdéseknek, mint:

00:17:12.280 --> 00:17:14.500
"Mi van a többiek papírján?"

00:17:14.740 --> 00:17:16.353
"Őket miben különböznek?"

00:17:17.110 --> 00:17:21.076
Ünnepeljük a minket különlegessé
tevő tökéletlenségeinket!

00:17:22.249 --> 00:17:27.164
Remélem, hogy ez segít nektek megérteni,
hogy senki sem lehet "normális".

00:17:27.960 --> 00:17:29.420
Mindannyian mások,

00:17:29.860 --> 00:17:32.192
mindannyian furcsák
és különbözőek vagyunk,

00:17:32.654 --> 00:17:36.254
és ez formál minket
varázslatosan emberekké.

00:17:36.710 --> 00:17:38.010
Köszönöm szépen!

00:17:38.340 --> 00:17:40.344
(Taps)