1
00:00:09,070 --> 00:00:10,710
Nagyon szépen köszönöm!

2
00:00:12,390 --> 00:00:14,199
Újságíró vagyok.

3
00:00:14,539 --> 00:00:16,599
Különböző életpályájú
emberekkel beszélgetek

4
00:00:16,609 --> 00:00:19,669
a világ minden részéről.

5
00:00:19,929 --> 00:00:21,379
Ma szeretném elmesélni nektek,

6
00:00:21,389 --> 00:00:23,820
miért döntöttem úgy,
hogy ezt szeretném csinálni,

7
00:00:24,240 --> 00:00:25,580
és mit tanultam belőle.

8
00:00:26,430 --> 00:00:31,480
A történetem a dél-amerikai Venezuelában,
Caracasban kezdődik, ahol felnőttem.

9
00:00:32,119 --> 00:00:34,739
Ez a hely számomra mindig is
csodás és varázslatos volt,

10
00:00:34,789 --> 00:00:36,650

és örökké az is marad.

11
00:00:37,740 --> 00:00:40,730
A szüleim már gyerekkoromtól
kezdve arra törekedtek,

12
00:00:40,890 --> 00:00:42,890
hogy egy szélesebb világképet kapjak.

13
00:00:43,070 --> 00:00:45,990
Emlékszem, hétéves lehettem,

14
00:00:46,430 --> 00:00:48,150
amikor édesapám így jött oda hozzám:

15
00:00:48,530 --> 00:00:51,930
''Mariana! Egy olyan helyre 
utaztok majd a húgoddal –

16
00:00:52,050 --> 00:00:53,440
aki akkor hatéves volt –,

17
00:00:53,770 --> 00:00:56,230
ahol senki nem tud spanyolul.

18
00:00:56,480 --> 00:00:58,999
Szeretném, hogy más
kultúrákat is megismerjetek.''

19
00:00:59,819 --> 00:01:03,684
És csak mondta és mondta,
miért érdemes egy teljes nyarat

20
00:01:03,819 --> 00:01:06,503
ebben az egyesült államokbeli
nyári táborban töltenünk.

21
00:01:07,059 --> 00:01:08,750
Közben elejtett egy rövid mondatot,

22
00:01:08,950 --> 00:01:11,389
melynek akkor nem tulajdonítottam
nagy jelentőséget:

23
00:01:11,689 --> 00:01:14,130
''Soha nem tudhatod, mit hoz a jövő."

24
00:01:14,779 --> 00:01:16,829
Eközben a kis hétéves fejemmel azt hittem,

25
00:01:17,300 --> 00:01:21,095
hogy biztos Miamiba megyünk táborozni.

26
00:01:21,115 --> 00:01:22,115
(Nevetés)

27
00:01:22,155 --> 00:01:24,558
Sőt, lehet, hogy még ennél is jobb lesz:

28
00:01:24,690 --> 00:01:27,620
még északabbra, Orlandóba fogunk menni,

29
00:01:27,780 --> 00:01:29,360
Miki egér hazájába!

30
00:01:29,390 --> 00:01:30,389
(Nevetés)

31
00:01:30,399 --> 00:01:31,962
Nagyon izgatott lettem.

32
00:01:32,099 --> 00:01:34,964
Azonban édesapámnak
egy kicsit más terve volt.

33
00:01:35,561 --> 00:01:39,651
Caracasból Brainerdbe,
Minnesota államba küldött minket!

34
00:01:39,720 --> 00:01:41,144
(Nevetés)

35
00:01:41,260 --> 00:01:42,870
Miki egér nem ott élt,

36
00:01:43,120 --> 00:01:44,200
(Nevetés)

37
00:01:44,260 --> 00:01:47,584
és mobiltelefon, Snapchat
és Instagram híján

38
00:01:47,640 --> 00:01:49,890
nem is találtam a helyről
semmilyen információt.

39
00:01:50,363 --> 00:01:51,363
Odaértünk,

40
00:01:51,383 --> 00:01:53,153
és az első dolog, amire felfigyeltem,

41
00:01:53,173 --> 00:01:56,499
hogy az ottani gyerekek haja
szőkés árnyalatú volt,

42
00:01:56,649 --> 00:01:58,690
és a legtöbbjüknek kék volt a szeme.

43
00:01:59,240 --> 00:02:02,560
Mi pedig így néztünk ki.

44
00:02:03,150 --> 00:02:06,999
Az első este a táborvezető
összehívott minket a tábortűznél,

45
00:02:07,054 --> 00:02:08,050
és azt mondta:

46
00:02:08,110 --> 00:02:11,627
''Gyerekek! Nagyon nemzetközire
sikeredett ez évben a táborunk:

47
00:02:12,180 --> 00:02:14,854
Fogadjátok szeretettel
az Atencio lányokat Venezuelából!"

48
00:02:14,874 --> 00:02:15,870
(Nevetés)

49
00:02:15,900 --> 00:02:19,320
A többiek úgy néztek ránk,
mintha egy másik bolygóról jöttünk volna.

50
00:02:19,830 --> 00:02:21,460
Olyanokat kérdeztek:

51
00:02:21,990 --> 00:02:23,710
"Tudjátok, mi az a hamburger?''

52
00:02:23,780 --> 00:02:27,720
vagy "Szamáron vagy kenuval
mentek iskolába?"

53
00:02:27,730 --> 00:02:28,730
(Nevetés)

54
00:02:28,730 --> 00:02:30,770
Tört angolságommal próbáltam válaszolni,

55
00:02:30,930 --> 00:02:32,300
de ők csak nevettek.

56
00:02:32,430 --> 00:02:34,270
Tudom, hogy nem gonoszságból tették:

57
00:02:34,620 --> 00:02:37,040
csak próbálták megérteni,
hogy kik vagyunk,

58
00:02:37,260 --> 00:02:39,580
és elhelyezni bennünket
az ő világukon belül.

59
00:02:40,360 --> 00:02:41,649
Lehettünk olyanok, mint ők,

60
00:02:41,669 --> 00:02:44,439
vagy éppen kalandregényhősök,

61
00:02:44,619 --> 00:02:47,100
például az Aladdin
vagy a Dzsungel könyve szereplői.

62
00:02:47,480 --> 00:02:49,480
Ami biztos, hogy a külsőnk
nem hasonlított,

63
00:02:49,510 --> 00:02:50,989
nem beszéltük a nyelvüket sem,

64
00:02:51,399 --> 00:02:52,650
tehát különbözőek voltunk.

65
00:02:52,740 --> 00:02:55,080
Hétéves korban ez fáj.

66
00:02:55,780 --> 00:02:58,169
De nekem a kishúgomra kellett vigyáznom,

67
00:02:58,399 --> 00:03:00,549
aki a tábor minden napján sírva fakadt.

68
00:03:01,109 --> 00:03:03,440
Úgy döntöttem, 
hogy pozitívan állok a helyzethez,

69
00:03:03,620 --> 00:03:07,172
és minden fellelhetőt megtanulok
az amerikai életstílusról.

70
00:03:08,059 --> 00:03:12,430
Később ''táborkísérlet'' címen
nyolc évig jártunk olyan városokban,

71
00:03:12,430 --> 00:03:16,192
melyekről a legtőbb amerikai
még csak nem is hallott.

72
00:03:17,040 --> 00:03:19,040
Legjobban azokra a pillanatokra emlékszem,

73
00:03:19,150 --> 00:03:21,788
amikor végre valakivel
egy hullámhosszra kerültem.

74
00:03:22,290 --> 00:03:25,260
Barátra találni különleges ajándék volt.

75
00:03:26,030 --> 00:03:28,570
Mindenki azt szeretné,
ha értékelnék és elfogadnák,

76
00:03:28,780 --> 00:03:31,390
és azt hisszük, 
ennek spontán kell történnie.

77
00:03:31,600 --> 00:03:32,820
Pedig nem!

78
00:03:33,120 --> 00:03:36,655
Amikor más vagy, mint a többiek,
tenned kell azért, hogy elfogadjanak.

79
00:03:37,196 --> 00:03:42,710
Segítőkésznek, viccesnek, okosnak
és minden másnak is lenned kell,

80
00:03:42,880 --> 00:03:44,770
hogy bekerülhess az áhított társaságba.

81
00:03:45,440 --> 00:03:49,960
Később, amikor középiskolás lettem,
édesapám továbbcsiszolta a tervét:

82
00:03:50,150 --> 00:03:53,600
Caracasból Connecticut államba,
Wallingfordba küldött,

83
00:03:53,620 --> 00:03:56,020
hogy ott végezzem el
az utolsó középiskolai évemet.

84
00:03:56,050 --> 00:03:57,418
Jól emlékszem, 


85
00:03:57,565 --> 00:04:01,890
ahogy a repülőn az igazi amerikai
középiskola élményéről álmodtam,

86
00:04:02,290 --> 00:04:03,592
iskolai szekrénnyel együtt.

87
00:04:03,752 --> 00:04:04,910
"Tökéletes lesz!

88
00:04:04,930 --> 00:04:08,091
Olyan, mint a kedvenc tv-műsoromban,
a "Saved by the bell''-ben!"

89
00:04:08,240 --> 00:04:09,400
(Nevetés)

90
00:04:09,720 --> 00:04:14,920
Ahogy odaértem, máris szóltak,
hogy a leendő szobatársam már nagyon vár.

91
00:04:15,439 --> 00:04:16,480
Kinyitottam az ajtót,

92
00:04:16,630 --> 00:04:18,520
és ő ott ült az ágyon

93
00:04:19,710 --> 00:04:21,190
fejkendőben.

94
00:04:22,250 --> 00:04:25,220
Fatimának hívták,
muzulmán lány volt Bahrainból.

95
00:04:25,230 --> 00:04:27,650
Nem egy ilyen lányra számítottam.

96
00:04:28,120 --> 00:04:30,951
Valószínűleg látta a csalódottságomat,
amikor ránéztem,

97
00:04:30,951 --> 00:04:33,931
mert nem rejtettem véka alá.

98
00:04:34,670 --> 00:04:37,210
Tinédzserként még jobban 
be akartam illeszkedni.

99
00:04:37,240 --> 00:04:38,930
Népszerű akartam lenni,

100
00:04:39,340 --> 00:04:41,980
esetleg találni egy udvarlót a bálra,

101
00:04:42,210 --> 00:04:43,189
és úgy éreztem,

102
00:04:43,189 --> 00:04:47,729
Fatima az utamban áll szégyenlősségével
és szigorú ruházkodási szabályaival.

103
00:04:49,140 --> 00:04:51,490
Nem vettem észre, 
hogy ugyanúgy viselkedtem vele,

104
00:04:52,160 --> 00:04:54,240
mint ahogy azok a gyerekek
velem a táborban,

105
00:04:54,430 --> 00:04:57,300
középiskolás kiadásban,
hiszen ugyanúgy megkérdeztem tőle:

106
00:04:57,470 --> 00:04:59,520
''Te tudod, mi az a hamburger?''

107
00:05:00,070 --> 00:05:02,180
Elvesztem a saját önzőségemben,

108
00:05:02,380 --> 00:05:05,480
és nem tudtam a helyzetébe képzelni magam.

109
00:05:06,430 --> 00:05:10,823
Az igazat megvallva
csak egy pár hónapot töltöttünk együtt,

110
00:05:11,000 --> 00:05:15,586
mert később a diákok helyett
egy nevelővel kellett laknia.

111
00:05:16,010 --> 00:05:17,485
Emlékszem, ahogy azt gondoltam:

112
00:05:17,510 --> 00:05:20,427
''Á, nem lesz semmi baja!
Egyszerűen csak különbözik tőlünk.''

113
00:05:21,137 --> 00:05:23,522
Amikor valakit
különbözőnek bélyegzünk meg,

114
00:05:23,690 --> 00:05:25,750
azzal kivetkőztetjük őt emberi mivoltából.

115
00:05:25,750 --> 00:05:27,430
Ő más, mint mi.

116
00:05:27,900 --> 00:05:30,880
És ő nem a mi problémánk,
kár is áldozni rá az időnkből.

117
00:05:30,890 --> 00:05:36,370
Viszont valójában pont ez a kívülállóság
a problémáink eredete.

118
00:05:37,370 --> 00:05:39,840
Hogyan ismerhetjük fel a vakfoltjainkat?

119
00:05:40,380 --> 00:05:42,695
Ehhez először azt kell megértenünk,

120
00:05:42,865 --> 00:05:44,885
hogy bennünket mi tesz mássá,

121
00:05:44,940 --> 00:05:47,280
majd el kell fogadnunk
ezeket a jellemvonásainkat.

122
00:05:47,590 --> 00:05:52,130
Csak ezután sikerülhet értékelni
a körülöttünk lévők másságát.

123
00:05:52,860 --> 00:05:54,480
Emlékszem, nálam ez mikor jött el.

124
00:05:54,560 --> 00:05:56,330
Néhány hónappal később történt.

125
00:05:56,680 --> 00:05:58,660
Már volt udvarlóm a bálra,

126
00:05:58,730 --> 00:06:00,030
már volt baráti köröm,

127
00:06:00,140 --> 00:06:02,500
és már szinte teljesen
elfelejtkeztem Fatimáról.

128
00:06:02,850 --> 00:06:06,994
Egy nap jelentkeztünk
egy adománygyűjtő tehetségkutató műsorba,

129
00:06:07,311 --> 00:06:10,094
ahol műsorszámokat bocsájtottak árverésre.

130
00:06:10,190 --> 00:06:13,961
Úgy tűnt, mindenkinek
volt egyedi felajánlása.

131
00:06:14,113 --> 00:06:16,300
Néhányan hegedültek,

132
00:06:16,450 --> 00:06:19,200
mások színházi monológot adtak elő.

133
00:06:19,720 --> 00:06:21,150
Emlékszem, nagyon töprengtem:

134
00:06:21,190 --> 00:06:23,750
"Mi nem csinálunk ilyeneket odahaza!"

135
00:06:23,930 --> 00:06:25,169
De elhatároztam,

136
00:06:25,269 --> 00:06:27,259
hogy én is kitalálok valamit.

137
00:06:27,499 --> 00:06:29,219
Eljött a tehetségkutató műsor napja.

138
00:06:29,239 --> 00:06:31,429
Felléptem a színpadra a kis magnómmal,

139
00:06:31,479 --> 00:06:34,250
letettem magam mellé,
elindítottam a zenét,

140
00:06:34,250 --> 00:06:38,600
és megszólalt a kedvenc
előadóm, Shakira dala:

141
00:06:39,529 --> 00:06:44,439
(Énekel) "Whenever, wherever,
we're meant to be together",

142
00:06:44,589 --> 00:06:49,769
és bemutatkoztam: "Mariana vagyok,
és a táncórámat ajánlom fel az árverésre!"

143
00:06:50,109 --> 00:06:53,867
Szinte az egész iskola ajánlatot tett.

144
00:06:54,219 --> 00:06:55,999
A táncórám igazán felemelő volt

145
00:06:56,059 --> 00:06:58,725
az aznapi tizedik hegedűdarab után.

146
00:06:59,420 --> 00:07:02,310
A szobámba menet
nem éreztem magam másnak.

147
00:07:02,599 --> 00:07:04,263
Különlegesnek éreztem magam.

148
00:07:04,849 --> 00:07:07,499
Ekkor jutott eszembe Fatima,

149
00:07:08,319 --> 00:07:11,987
akit nem sikerült különlegesnek
látnom az első találkozásunkkor.

150
00:07:13,029 --> 00:07:17,090
A Közel-Keletről jött,
ahogyan Shakira családja is.

151
00:07:17,339 --> 00:07:20,539
Valószínűleg tudott volna tanítani
egy-két dolgot a hastáncról is,

152
00:07:20,893 --> 00:07:22,393
ha nyitott lettem volna rá.

153
00:07:23,442 --> 00:07:25,640
Most pedig szeretném,
ha elővennétek a cetlit,

154
00:07:25,660 --> 00:07:28,740
melyet az előadás elején kaptatok,
s melyre leírtátok,

155
00:07:28,760 --> 00:07:30,299
benneteket mi tesz különlegessé,

156
00:07:30,299 --> 00:07:32,009
és szeretném, ha ránéznétek.

157
00:07:32,379 --> 00:07:34,695
Ha a tévé előtt ültök,
vegyetek elő egy papírt,

158
00:07:34,725 --> 00:07:37,019
és jegyezzétek le, titeket mi tesz mássá.

159
00:07:38,282 --> 00:07:40,290
Lehet, hogy a leírtak
tartózkodóvá tesznek,

160
00:07:40,290 --> 00:07:43,890
kicsit szégyenlitek, vagy épp büszkének
érzitek magatokat tőlük,

161
00:07:44,047 --> 00:07:46,490
de mindenképpen
el kell fogadjátok jellemzőiteket.

162
00:07:46,596 --> 00:07:52,310
Ne feledjétek, ez az első lépés mások
különbözőségeinek értékelése felé.

163
00:07:52,643 --> 00:07:54,606
Amikor hazamentem Venezuelába,

164
00:07:54,866 --> 00:07:59,307
elkezdtem megérteni, hogy a tapasztalataim
mennyire megváltoztattak.

165
00:08:00,162 --> 00:08:02,598
Az, hogy több nyelven tudtam beszélni,

166
00:08:02,600 --> 00:08:06,403
és el tudtam igazodni
a különböző helyek és emberek között,

167
00:08:07,153 --> 00:08:09,251
különleges érzékenységgel ruházott fel.

168
00:08:09,643 --> 00:08:11,568
Végre elkezdtem megérteni,

169
00:08:11,800 --> 00:08:15,302
mennyire fontos átérezni mások helyzetét.

170
00:08:15,873 --> 00:08:20,827
Ez az egyik legfontosabb oka annak,
hogy az újságírás mellett döntöttem.

171
00:08:20,910 --> 00:08:25,857
Főleg, mert a világ egyik megbélyegzett
részéből származom: a hátsó udvarból.

172
00:08:25,857 --> 00:08:29,251
Illegális bevándorlóknak, harmadik
világbelinek, másnak neveznek minket.

173
00:08:29,599 --> 00:08:32,089
Szerettem volna tenni valamit, 
hogy ez megváltozzon.

174
00:08:32,689 --> 00:08:34,425
Ez pont abban az időszakban történt,

175
00:08:34,579 --> 00:08:36,790
amikor a venezuelai kormány beszüntette


176
00:08:36,860 --> 00:08:39,101
az ország legnagyobb
tv-csatornájának működését.

177
00:08:39,966 --> 00:08:41,830
A cenzúra egyre nagyobb méretet öltött.

178
00:08:42,139 --> 00:08:44,388
Édesapám odajött hozzám és megkérdezte:

179
00:08:44,592 --> 00:08:46,925
"Hogyan is tudnál itt újságíróvá válni?

180
00:08:47,317 --> 00:08:48,846
El kell menned innen!"

181
00:08:49,376 --> 00:08:50,947
Hirtelen mindent tisztán láttam.

182
00:08:51,219 --> 00:08:53,519
Mindig is erre készített fel.

183
00:08:54,229 --> 00:08:56,812
Ezt tartogatta számomra a jövő.

184
00:08:57,756 --> 00:09:03,447
2008-ban összepakoltam,
és az Egyesült Államokba jöttem,

185
00:09:03,677 --> 00:09:05,558
ezúttal egyirányú jeggyel a zsebemben.

186
00:09:05,822 --> 00:09:08,263
Fájdalommal vettem tudomásul,
hogy 24 évesen

187
00:09:08,263 --> 00:09:15,260
egyfajta menekült, bevándorló lettem,
újra különböztem;

188
00:09:15,390 --> 00:09:18,076
de most végérvényesen.

189
00:09:19,363 --> 00:09:22,672
Sikerült ösztöndíjjal újságírást tanulnom,

190
00:09:23,201 --> 00:09:26,126
és emlékszem az első megbízásomra:

191
00:09:26,596 --> 00:09:30,392
Barack Obama elnök
történelmi megválasztásáról tudósítottam.

192
00:09:30,984 --> 00:09:33,429
Szerencsésnek éreztem magam,
nagyon bizakodó voltam.

193
00:09:33,919 --> 00:09:35,252
"Igen! Ez az! – gondoltam. –

194
00:09:35,350 --> 00:09:37,589
Én a már nem rasszista
Amerikába érkeztem,

195
00:09:37,614 --> 00:09:40,686
ahol az »én« és az »ők« fogalma
összemosódni látszik,

196
00:09:40,826 --> 00:09:43,576
és talán még az én életemben
teljesen el is fog tűnni."

197
00:09:45,347 --> 00:09:48,322
Mekkorát tévedtem, ugye?

198
00:09:49,389 --> 00:09:53,397
Obama elnöksége miért nem enyhítette
országunkban a faji feszültségeket?

199
00:09:54,517 --> 00:09:56,849
Miért érzik ennyien fenyegetve magukat


200
00:09:56,999 --> 00:09:59,999
a bevándorlók, az LMBTQ közösség
és más kisebbségek által,

201
00:10:00,123 --> 00:10:02,289
amikor ők csak próbálják
megtalálni a helyüket

202
00:10:02,419 --> 00:10:05,475
az Egyesült Államokban,
mely mindannyiunké kellene legyen?

203
00:10:05,883 --> 00:10:07,707
Akkor még nem ismertem a válaszokat,

204
00:10:08,745 --> 00:10:11,151
de 2016. november 8-án,

205
00:10:11,586 --> 00:10:14,919
amikor Donald Trump lett
az elnökünk, megértettem,

206
00:10:14,949 --> 00:10:18,273
hogy választópolgárok nagy része
szemében ők voltak "a mások".

207
00:10:18,910 --> 00:10:21,580
Néhányuk szerint
elhalásszák előlük a munkát,

208
00:10:22,010 --> 00:10:25,493
mások idegen nyelvet beszélő,
potenciális terroristákat látnak bennük.

209
00:10:25,765 --> 00:10:29,370
Eközben a kisebbségi csoportok szemében

210
00:10:29,370 --> 00:10:33,562
ez gyakran gyűlöletnek, intoleranciának
és szűklátókörűségnek tűnik.

211
00:10:34,882 --> 00:10:38,505
Mintha egy buborékban ragadtunk volna,
amit senki nem akar kipukkasztani.

212
00:10:39,059 --> 00:10:43,459
Ennek egyedüli módja,
a kivezető út az, hogy felismerjük:

213
00:10:43,821 --> 00:10:47,515
a különbözőség eltérő
gondolkozásmóddal is jár.

214
00:10:48,016 --> 00:10:50,345
A tisztelet kimutatásához
bátorságra van szükség.

215
00:10:51,020 --> 00:10:52,295
Voltaire szavaival élve:

216
00:10:52,945 --> 00:10:54,810
„Nem értek egyet azzal, amit mondasz,

217
00:10:55,381 --> 00:10:59,428
de életem végéig harcolni
fogok azért, hogy mondhasd.”

218
00:11:00,690 --> 00:11:03,075
Ha nem vagyunk képesek
meglátni a másikban a jót,

219
00:11:03,302 --> 00:11:05,131
a párbeszéd ellehetetlenedik.

220
00:11:05,695 --> 00:11:09,123
Párbeszéd nélkül folyamatosan
elkövetjük ugyanazokat a hibákat,

221
00:11:09,327 --> 00:11:11,682
hiszen nem tanulunk meg semmi újat!

222
00:11:13,193 --> 00:11:17,016
2016-ban az NBC News-nak
tudósíthattam a választásokról.

223
00:11:17,510 --> 00:11:21,350
Ennél a mainstream hálózatnál 
ez volt az első nagy megbízásom.


224
00:11:21,380 --> 00:11:24,150
A spanyol tévétől kerültem át hozzájuk,

225
00:11:25,260 --> 00:11:27,266
és szerettem volna
valami újszerűt alkotni.

226
00:11:28,150 --> 00:11:31,985
A választási eredményhirdetést iratokkal
nem rendelkező családokkal néztem végig.

227
00:11:33,198 --> 00:11:36,109
Keveseknek jutott eszébe 
megosztani ezt a pillanatot azokkal,

228
00:11:36,129 --> 00:11:37,568
akik nem voltak állampolgárok,

229
00:11:37,650 --> 00:11:40,645
és akiknek mégis a legtöbb
vesztenivalója volt akkor.

230
00:11:42,415 --> 00:11:44,780
Amikor Donalt Trump győzelme
nyilvánvalóvá vált,

231
00:11:45,289 --> 00:11:48,901
egy Angelina nevű nyolcéves kislány
könnyek közt futott oda hozzám.

232
00:11:49,902 --> 00:11:53,793
Zokogva kérdezte tőlem, 
vajon deportálni fogják-e az édesanyját.

233
00:11:54,563 --> 00:11:56,988
Átöleltem és annyit feleltem:
"Minden rendben lesz!"

234
00:11:57,848 --> 00:11:59,893
Azonban valójában fogalmam sem volt erről.

235
00:11:59,940 --> 00:12:04,286
Ez a kép, amit akkor éjjel készítettük,
örökre beleivódott a szívembe.

236
00:12:05,348 --> 00:12:08,650
Ez a kislány körülbelül
annyi idős volt, mint én,

237
00:12:08,701 --> 00:12:10,550
amikor a brainerdi táborba mentem.

238
00:12:11,370 --> 00:12:13,577
Ő már tudta, milyen másnak lenni.

239
00:12:13,995 --> 00:12:16,667
Az iskolából hazafelé
minden nap attól retteg,

240
00:12:16,870 --> 00:12:18,742
hogy bármikor elvihetik az édesanyját.

241
00:12:19,840 --> 00:12:22,623
Hogyan képzelhetnénk
magunkat Angelina helyzetébe?

242
00:12:23,580 --> 00:12:26,677
Hogyan értethetnénk meg vele,
hogy ő különleges,

243
00:12:26,790 --> 00:12:30,053
és nem méltatlan arra,
hogy a családját együtt tudhassa?

244
00:12:32,392 --> 00:12:35,860
Azzal, hogy a kamerámon keresztül
bemutattam őt és más hasonló családokat,

245
00:12:36,401 --> 00:12:39,860
az a célom, hogy a nézők
emberi lényekként,

246
00:12:39,990 --> 00:12:42,194
és ne illegális idegenekként
tekintsenek rájuk.

247
00:12:42,579 --> 00:12:45,860
Igen, törvényt szegtek,
amiért bírságot kellene fizetniük,

248
00:12:46,340 --> 00:12:48,863
de emellett mindent
hátrahagytak ezért az országért,

249
00:12:49,280 --> 00:12:51,377
ahogyan előttük sok más bevándorló.

250
00:12:53,019 --> 00:12:56,547
Azt már elmeséltem, hogyan kezdődött
a személyes fejlődésemhez vezető útam.

251
00:12:57,328 --> 00:12:58,720
Azt is szeretném megosztani,

252
00:12:58,750 --> 00:13:01,590
hogy az utam mely akadályát
vettem a legnehezebben.

253
00:13:02,070 --> 00:13:04,238
Ez az akadály rettenetesen megrázott:

254
00:13:05,228 --> 00:13:08,488
2014. április 10-e volt.


255
00:13:09,285 --> 00:13:13,115
Épp a stúdióba tartottam,
amikor a szüleim hívtak telefonon:

256
00:13:13,580 --> 00:13:15,221
''Levegőn vagy?'' – kérdezték.

257
00:13:15,661 --> 00:13:17,407
Rögtön tudtam, hogy valami baj van.

258
00:13:17,830 --> 00:13:19,119
"Mi történt?" – kérdeztem.

259
00:13:20,199 --> 00:13:23,208
"A húgodról van szó.
Autóbalesetet szenvedett."

260
00:13:24,790 --> 00:13:27,758
Úgy éreztem, mindjárt megáll a szívem.

261
00:13:29,290 --> 00:13:32,850
Szorítottam a kormányt,
és csak visszhangzott a fejemben:

262
00:13:33,490 --> 00:13:35,971
"Nem valószínű, hogy valaha járni fog."

263
00:13:37,573 --> 00:13:40,923
Azt mondják, hogy az élet megváltozhat
egy másodperc töredéke alatt is.

264
00:13:41,308 --> 00:13:43,340
Akkor ott az enyémmel ez történt.

265
00:13:44,060 --> 00:13:47,710
A mindig sikeres jobbik felem, a húgom,

266
00:13:47,860 --> 00:13:49,570
aki csak egy évvel fiatalabb nálam,

267
00:13:49,890 --> 00:13:53,264
nem tudja mozgatni a lábait,

268
00:13:53,540 --> 00:13:56,054
nem tud felülni vagy magától felöltözni.

269
00:13:57,213 --> 00:14:00,596
És ez nem egy nyári táborban történt,
ahol mindezt jobbá varázsolhattam.

270
00:14:00,991 --> 00:14:02,314
Rémisztő volt.

271
00:14:03,886 --> 00:14:08,474
A következő két évben 15 műtéten esett át,

272
00:14:08,550 --> 00:14:11,095
és ez idő alatt szinte végig
kerekesszékben ült.

273
00:14:12,056 --> 00:14:13,850
De nem is ez volt a legrosszabb.

274
00:14:14,573 --> 00:14:20,520
A legrosszabb dolog annyira fáj,
hogy a mai napig nehéz szavakba öntenem:

275
00:14:20,850 --> 00:14:23,860
Ahogy az emberek ránéztek,

276
00:14:24,703 --> 00:14:26,327
ahogy kettőnkre néztek:

277
00:14:26,378 --> 00:14:27,488
Másképp!

278
00:14:28,360 --> 00:14:32,467
Az emberek már nem
a sikeres ügyvédet látták a húgomban,

279
00:14:32,877 --> 00:14:35,598
s nem vették észre benne az éles elméjű,

280
00:14:35,720 --> 00:14:37,374
kedves szívű Y generációs lányt.

281
00:14:37,430 --> 00:14:38,732
Bárhová mentünk,

282
00:14:39,439 --> 00:14:42,670
az emberek egy szegény,
kerekesszékes lányt láttak.

283
00:14:43,362 --> 00:14:45,864
Nem tudtak e mögé látni.

284
00:14:48,310 --> 00:14:52,010
Hősies küzdelmének köszönhetően
szerencsére elmondhatom,

285
00:14:52,440 --> 00:14:57,913
hogy a húgom ma újra jár,
és minden várakozást felülmúlva felépült.

286
00:14:58,473 --> 00:14:59,590
(Taps)

287
00:14:59,660 --> 00:15:00,790
Köszönöm!

288
00:15:02,800 --> 00:15:05,740
E traumatikus megpróbáltatás
közepette megtanultam,

289
00:15:05,870 --> 00:15:08,435
hogy létezik olyan "másság",
ami egyszerűen csapás,

290
00:15:08,569 --> 00:15:10,922
amiben nehéz pozitívumot találni.

291
00:15:11,460 --> 00:15:13,705
Nem vált a testvérem hasznára,
ami vele történt,

292
00:15:15,653 --> 00:15:19,385
de a húgom megtanított arra,
hogy nem engedhetjük,

293
00:15:19,730 --> 00:15:22,000
hogy a különbözőségeink
határozzanak meg minket.

294
00:15:22,391 --> 00:15:27,303
Önmagunk maradni az emberek
véleményétől függetlenül

295
00:15:28,150 --> 00:15:33,508
az összes közül legkeményebb feladat,
de mindeközben a legszebb is.

296
00:15:34,009 --> 00:15:36,818
Mindannyian testben
érkezünk erre a világra.

297
00:15:37,516 --> 00:15:40,834
A fizikai vagy idegrendszeri
nehézségekkel rendelkezők,

298
00:15:41,260 --> 00:15:43,520
a környezetük által
kiközösített közösségek,

299
00:15:43,749 --> 00:15:48,412
bevándorlók, fiúk, lányok,
a lányként öltözködni vágyó fiúk,

300
00:15:48,634 --> 00:15:50,277
az arcukat kendővel elfedő nők,

301
00:15:50,790 --> 00:15:52,650
nők, akik szexuális erőszak áldozatai,

302
00:15:52,694 --> 00:15:55,246
a tiltakozásuk jeléül letérdelő sportolók,

303
00:15:55,750 --> 00:15:59,213
feketék, fehérek, ázsiaiak,
az amerikai őslakosok,


304
00:15:59,341 --> 00:16:01,453
a testvérem, te vagy én;

305
00:16:02,160 --> 00:16:03,836
mindannyian egyet akarunk:

306
00:16:04,429 --> 00:16:06,556
álmodni és megvalósítani.

307
00:16:07,640 --> 00:16:11,189
De néha a társadalom és mi is
bemagyarázzuk magunknak,

308
00:16:11,329 --> 00:16:13,453
hogy nem illünk bele a gépezetbe.

309
00:16:14,969 --> 00:16:16,872
Nos, ha végiggondoljuk a történetemet,

310
00:16:17,075 --> 00:16:18,999
azt, hogy máshol születtem,

311
00:16:19,144 --> 00:16:20,811
a középiskolai hastáncot,

312
00:16:21,025 --> 00:16:24,139
a szokatlan tv-riportokat;

313
00:16:25,059 --> 00:16:29,010
pont az tett sikeressé és különlegessé,

314
00:16:29,010 --> 00:16:30,700
amiben más voltam.

315
00:16:31,990 --> 00:16:33,430
Beutaztam a világot,

316
00:16:33,759 --> 00:16:36,233
s rengeteg különböző életpályájú
embert ismertem meg.

317
00:16:36,529 --> 00:16:38,404
Tudjátok, mit tanultam meg mindebből?

318
00:16:39,042 --> 00:16:42,620
Az egyetlen közös jellemzőnk az,

319
00:16:43,190 --> 00:16:45,090
hogy mindannyian emberi lények vagyunk.

320
00:16:46,050 --> 00:16:50,707
Ezért álljatok ki, és védjétek meg
a saját fajotokat, az embert!

321
00:16:51,100 --> 00:16:52,520
Tegyetek érte!

322
00:16:52,980 --> 00:16:56,788
Mindenek előtt és felett,
legyünk humanisták!

323
00:16:57,983 --> 00:17:00,919
Végül szeretném, 
ha elraknátok azt a darab papírt,

324
00:17:01,110 --> 00:17:03,390
melyre felírtátok a különlegességeiteket.

325
00:17:03,900 --> 00:17:06,794
Szeretném, ha ezeket
minden nap megünnepelnétek,

326
00:17:07,309 --> 00:17:09,352
és a háztetőről
kürtölnétek szét a világnak.

327
00:17:09,392 --> 00:17:12,200
Kíváncsiskodjatok, engedjetek teret
olyan kérdéseknek, mint:

328
00:17:12,280 --> 00:17:14,500
"Mi van a többiek papírján?"

329
00:17:14,740 --> 00:17:16,353
"Őket miben különböznek?"

330
00:17:17,110 --> 00:17:21,076
Ünnepeljük a minket különlegessé
tevő tökéletlenségeinket!

331
00:17:22,249 --> 00:17:27,164
Remélem, hogy ez segít nektek megérteni,
hogy senki sem lehet "normális".

332
00:17:27,960 --> 00:17:29,420
Mindannyian mások,

333
00:17:29,860 --> 00:17:32,192
mindannyian furcsák
és különbözőek vagyunk,

334
00:17:32,654 --> 00:17:36,254
és ez formál minket
varázslatosan emberekké.

335
00:17:36,710 --> 00:17:38,010
Köszönöm szépen!

336
00:17:38,340 --> 00:17:40,344
(Taps)