0:00:01.877,0:00:05.620
Ebben a videóban a[br]sejthártyáról fogok beszélni.

0:00:05.620,0:00:07.526
Kezdjük egy kis emlékeztetővel a dolgot.

0:00:07.526,0:00:12.790
Ez itt egy sejt, a közepén egy sejtmaggal.

0:00:12.790,0:00:16.580
A sejthártya az a réteg,[br]ami a sejtet kívülről borítja,

0:00:16.580,0:00:22.479
és megvédi azt a környezeti behatásoktól.

0:00:22.479,0:00:25.649
A sejthártya nélkül[br]nem maradhatnánk életben,

0:00:25.649,0:00:29.220
mivel nem lenne semmi, ami megvédene és[br]elválasztana minket a külvilágtól.

0:00:29.220,0:00:34.413
A következőkben a sejthártya[br]három fő összetevőjét fogom bemutatni,

0:00:34.413,0:00:39.247
a foszfolipideket, a koleszterint[br]és a fehérjéket.

0:00:39.247,0:00:40.930
Kezdjük is a foszfolipidekkel,

0:00:40.930,0:00:46.491
amik a sejthártya jelentős részét[br]teszik ki.

0:00:46.491,0:00:47.960
Hogy ne menjen ezzel az idő,

0:00:47.960,0:00:51.690
előre megrajzoltam[br]ezt az ábrát a sejthártyáról.

0:00:51.690,0:00:57.515
Ezek az apró alkotórészek[br]mind foszfolipideket ábrázolnak,

0:00:57.515,0:00:59.470
ezek a molekulák valahogy így néznek ki:

0:00:59.470,0:01:03.970
Rendelkeznek egy poláris „fejjel”, ami[br]legfőképp a foszfátcsoport miatt poláris,

0:01:03.970,0:01:07.275
a másik végükön pedig[br]két zsírsavlánc található.

0:01:07.275,0:01:11.355
Jellemzően így ábrázoljuk[br]a foszfolipideket.

0:01:11.355,0:01:16.625
A sejthártyában ezek a foszfolipidek[br]szoros rendben igazodnak egymáshoz,

0:01:16.625,0:01:18.902
és ez a rend a membrán[br]teljes egészén jellemző.

0:01:18.902,0:01:22.063
Ez az ábra egy ilyen membrán[br]keresztmetszetét ábrázolja,

0:01:22.063,0:01:25.560
lényegében egy félbevágott membránt[br]nézünk oldalról.

0:01:25.560,0:01:30.300
Az itt látható elrendeződést foszfolipid[br]kettős rétegnek nevezzük,

0:01:30.300,0:01:35.402
vagy ritkábban lipid kettős rétegnek.

0:01:35.402,0:01:39.100
A következő alkotórésze[br]a sejthártyának a koleszterin.

0:01:39.100,0:01:43.890
Leggyakrabban a koleszterin szó az étellel[br]és a vérrel összefüggésben hangzik el,

0:01:43.890,0:01:45.564
jellemzően negatív felhangban.

0:01:45.564,0:01:49.910
A sejthártya kontextusában viszont[br]igenis fontos és hasznos molekula,

0:01:49.910,0:01:51.420
amely valahogy így néz ki.

0:01:51.420,0:01:56.090
Megint csak az időre tekintettel[br]ez egy előre megrajzolt ábra.

0:01:56.090,0:01:59.920
A legszembetűnőbb a koleszterinnel[br]kapcsolatban az, hogy sok gyűrűt tartalmaz,

0:01:59.920,0:02:03.610
ami merev szerkezetet kölcsönöz neki.

0:02:03.610,0:02:08.870
Ezek a koleszterinmolekulák[br]beékelődnek a foszfolipidek közé,

0:02:08.870,0:02:10.209
valahogy így.

0:02:10.209,0:02:13.910
A koleszterin egyfajta pufferként[br]működik a membránokban,

0:02:13.910,0:02:17.580
segít fenntartani azok fluiditását[br]különböző körülmények esetén is.

0:02:17.580,0:02:22.000
Alacsonyabb hőmérsékleten a koleszterin[br]növeli a membránok fluiditását,

0:02:22.000,0:02:27.250
míg magasabb hőmérsékleten segít[br]csökkenteni a fluiditást.

0:02:27.250,0:02:33.375
Tehát a koleszterin segít fenntartani egy[br]közepes mértékű fluiditást a membránokban.

0:02:33.375,0:02:36.810
Végül a harmadik összetevőjét a[br]membránoknak a fehérjék adják,

0:02:36.810,0:02:38.580
ezeknek az aránya szintén igen magas.

0:02:38.580,0:02:40.531
A membránok fehérjetartalma[br]sejttípus-függő,

0:02:40.531,0:02:44.140
és egyes típusokban elég sok a fehérje.

0:02:44.140,0:02:47.280
Ezek között a membránfehérjék között[br]két típust különböztetünk meg.

0:02:47.280,0:02:51.110
Az első típusba tartozó fehérjék[br]a membránba stabilan beintegrálódtak,

0:02:51.110,0:02:53.420
ezért integráns membránfehérjéknek[br]hívjuk őket.

0:02:53.420,0:02:57.620
Ha a membrán teljes egészén átér,[br]transzmembrán fehérjének is nevezhetjük.

0:02:57.620,0:03:01.130
Az ilyen fehérjék bárhol előfordulhatnak[br]a sejthártyában,

0:03:01.130,0:03:02.710
ahogy ezt az ábra is mutatja.

0:03:02.710,0:03:06.060
A membránfehérjék másik típusa[br]csak a sejthártya felszínével érintezik,

0:03:06.060,0:03:07.540
ezek kötődhetnek a lipidekhez,

0:03:07.540,0:03:10.390
vagy akár az integráns fehérjékhez is.

0:03:10.390,0:03:13.340
Az ilyen fehérjéket perifériás[br]membránfehérjéknek nevezzük.

0:03:13.340,0:03:19.540
Egyes integráns membránfehérjék csak[br]a membrán egyik felét érik át,

0:03:19.540,0:03:23.127
És van pár igen ritka példa is[br]olyan fehérjékre,

0:03:23.127,0:03:27.160
amik teljesen beágyazódnak[br]a sejthártya belsejébe,

0:03:27.160,0:03:32.140
valahogy így, a foszfolipid[br]kettős réteg közepébe.

0:03:32.140,0:03:36.330
A fehérjék igen fontos szereplői[br]a sejthártyában lezajló folyamatoknak.

0:03:36.330,0:03:38.500
Ezek játszanak kulcsszerepet[br]szinte minden

0:03:38.500,0:03:41.720
membránhoz kötött folyamatban.

0:03:41.720,0:03:45.950
Az egyik legfontosabb, fehérjék által[br]ellátott feladat

0:03:45.950,0:03:48.220
a receptor funkció.

0:03:48.220,0:03:50.420
A receptorfehérjéken keresztül[br]a sejt érzékeli,

0:03:50.420,0:03:51.980
mi történik a külvilágban.

0:03:51.980,0:03:54.230
Kommunikációban, jelátvitelben[br]vesznek részt.

0:03:54.230,0:03:56.232
A membránfehérjék[br]másik legfontosabb dolga,

0:03:56.232,0:03:59.130
amit főleg a transzmembrán[br]fehérjék végeznek el,

0:03:59.130,0:04:05.385
az a különböző molekulák átjuttatása[br]a sejthártyán befelé és kifelé egyaránt.

0:04:05.385,0:04:07.240
Miután tisztáztuk[br]a fehérjék funkcióját,

0:04:07.240,0:04:11.260
gondolkodjunk el azon, hogy miért olyan[br]ritkák az ilyen fehérjék, amire mutatok,

0:04:11.260,0:04:15.979
amik teljesen be vannak ágyazódva[br]a kettősréteg belsejébe?

0:04:15.979,0:04:18.710
Az egyik fő feladata a fehérjéknek az,

0:04:18.710,0:04:20.180
hogy receptorként működjenek,

0:04:20.180,0:04:21.955
hogy kommunikáljanak a külvilággal,

0:04:21.955,0:04:28.360
vagy hogy kívülről belülre, vagy[br]belülről kívülre juttasson át anyagokat.

0:04:28.360,0:04:30.350
A teljesen középre beágyazódott fehérjék

0:04:30.350,0:04:33.590
ilyen feladatokat nem tudnak ellátni.

0:04:33.590,0:04:37.937
Végül pedig fontos megemlíteni[br]egy molekulatípust,

0:04:37.937,0:04:41.660
ami a membránt alkotó lipidekhez vagy[br]fehérjékhez kötődve fordul elő,

0:04:41.660,0:04:43.670
ezek pedig a szénhidrátok.

0:04:43.670,0:04:46.740
A szénhidrát-módosított molekulákat[br]„gliko-” előtaggal látjuk el.

0:04:46.740,0:04:50.040
Ennek megfelelően megkülönböztetünk[br]glikoproteineket (fehérjék)

0:04:50.040,0:04:51.980
és glikolipideket is.

0:04:51.980,0:04:55.770
Ezeknek a molekulák fontos szerepet[br]játszanak a jelátvitelben.

0:04:55.770,0:04:57.870
Például a sejtek ezek segítségével

0:04:57.870,0:05:00.220
képesek felismerni egymást a testünkben.

0:05:00.220,0:05:02.416
Ha ezek a molekulák[br]a kommunikációban fontosak,

0:05:02.416,0:05:04.225
a sejtfelismerési folyamatokban,

0:05:04.225,0:05:07.110
vajon a membrán melyik oldalán[br]fognak elhelyezkedni?

0:05:07.110,0:05:11.310
Ezek a szénhidrátok leginkább[br]a sejt külső felszínén találhatóak meg.

0:05:11.310,0:05:14.510
Tehát kapcsolódhatnak fehérjékhez,

0:05:14.510,0:05:16.700
ezeket glikoproteineknek nevezzük,

0:05:16.700,0:05:20.450
és ez mind az perifériás, mind az[br]integráns membránfehérjéket jellemezheti.

0:05:20.450,0:05:23.370
A szénhidrát kapcsolódhat lipidekhez is,[br]valahogy így,

0:05:23.370,0:05:26.820
ezeket a molekulákat pedig[br]glikolipideknek nevezzük.

0:05:26.820,0:05:28.880
Lehet, hogy mindez elsőre[br]nehezen érthető.

0:05:28.880,0:05:32.180
Ez az ábra a sejthártyát keresztmetszeti[br]nézetben mutatja.

0:05:32.180,0:05:35.690
Vajon hogy nézne ki mindez[br]a sejten kívülről nézve,

0:05:35.690,0:05:40.015
felülről nézve a membránt?

0:05:40.015,0:05:42.510
Az időre tekintettel ehhez is[br]előkészítettem egy ábrát,

0:05:42.510,0:05:43.770
sok-sok foszfolipiddel.

0:05:43.770,0:05:47.580
Ha a sejten kívülről[br]tekintünk a sejthártyára,

0:05:47.580,0:05:49.870
tulajdonképpen a sejthártya tetejére,

0:05:49.870,0:05:54.730
akkor foszfolipideknek csak a poláris[br]„fejei” látszódnának ki,

0:05:54.730,0:05:59.380
és esetleg valamennyi[br]a koleszterinmolekulákból, valahogy így.

0:05:59.380,0:06:01.493
Emellett láthatnánk valamennyi[br]fehérjét is,

0:06:01.493,0:06:05.840
amik a sejthártyából kiemelkednek

0:06:05.840,0:06:10.090
mindenfelé a sejtben.

0:06:10.090,0:06:16.286
Látszódna valamennyi glikoprotein és[br]glikolipid is a külső felszínen.

0:06:16.286,0:06:25.042
A szénhidrátláncok a fehérjékhez[br]és foszfolipidekhez kapcsolódnak,

0:06:25.042,0:06:27.862
és mindez valahogy így nézne ki.

0:06:27.862,0:06:32.240
A sejthártya külső felszíne[br]így mutat felülről.

0:06:32.240,0:06:38.490
Ebben az egészben van valami művészi,[br]ahogy kinéz.

0:06:38.490,0:06:40.840
Általános iskolában lehet, hogy[br]Neked is kellett

0:06:40.840,0:06:46.320
készíteni valamiféle alkotást babszemekből[br]és makarónitésztából.

0:06:46.320,0:06:48.740
Ez az ábra engem valami[br]ilyesmire emlékeztet.

0:06:48.740,0:06:51.080
Az egész mintha egy nagy mozaik lenne,

0:06:51.080,0:06:53.460
a kutatóknak is ez volt az első benyomása.

0:06:53.460,0:06:58.170
Ennek megfelelően a tudósok a[br]sejthártyának ezt a modelljét

0:06:58.170,0:07:00.820
folyékony mozaik modellként nevezték el.

0:07:00.820,0:07:06.540
Az alsó ábra jól mutatja a sejthártya[br]mozaikos jellegét.

0:07:06.540,0:07:11.690
Láthatjuk, ahogy mindenféle[br]színes alkotórész

0:07:11.690,0:07:14.990
összeáll egy gyönyörű közös képpé,[br]ez a sejthártya.

0:07:14.990,0:07:18.050
De honnan jön a folyékony jelző?

0:07:18.050,0:07:21.470
Azért hívjuk folyékonynak a membránt,

0:07:21.470,0:07:25.407
mert az alkotórészei képesek[br]elmozdulni egymáshoz képest.

0:07:25.407,0:07:27.590
Nincsenek egyetlen helyhez kötve.

0:07:27.590,0:07:29.459
Mind a fehérjék, mind a foszfolipidek

0:07:29.459,0:07:32.250
képesek mozogni a membránon belül,[br]ezt jelzik a nyilak.

0:07:32.250,0:07:34.646
Ezért hívjuk a membránt folyékonynak.

0:07:34.646,0:07:36.260
Tekintsünk vissza egy pillanatra

0:07:36.260,0:07:38.460
a sejthártya felülnézeti képére.

0:07:38.460,0:07:40.060
Vegyük észre, hogy ez a mozgás

0:07:40.060,0:07:41.540
nem csak 1 dimenzióban zajlik,

0:07:41.540,0:07:43.650
nem csak fel-le, vagy jobbra-balra.

0:07:43.650,0:07:47.088
Az molekulák a membrán kétdimenziós[br]síkjában bármerre mozoghatnak.

0:07:47.088,0:07:49.857


0:07:49.857,0:07:51.065


0:07:55.461,0:07:57.710


0:07:57.710,0:08:00.570


0:08:00.570,0:08:05.530


0:08:05.530,0:08:08.502


0:08:08.502,0:08:09.960


0:08:09.960,0:08:13.289


0:08:13.289,0:08:15.080


0:08:15.080,0:08:16.950


0:08:16.950,0:08:18.670


0:08:18.670,0:08:21.100


0:08:21.100,0:08:23.850


0:08:23.850,0:08:25.630


0:08:25.630,0:08:27.950


0:08:27.950,0:08:29.766


0:08:29.766,0:08:31.140


0:08:31.140,0:08:34.240


0:08:34.240,0:08:37.230


0:08:37.230,0:08:40.520


0:08:40.520,0:08:43.150


0:08:43.150,0:08:44.650


0:08:44.650,0:08:47.890


0:08:47.890,0:08:50.810