WEBVTT

00:00:01.877 --> 00:00:05.620
Ebben a videóban
a sejthártyáról fogok beszélni.

NOTE Paragraph

00:00:05.620 --> 00:00:07.526
Kezdjük egy kis emlékeztetővel.

00:00:07.526 --> 00:00:12.790
Ez itt egy sejt, közepén a sejtmaggal.

00:00:12.790 --> 00:00:16.580
A sejthártya az a réteg,
ami a sejtet kívülről borítja,

00:00:16.580 --> 00:00:22.479
és megvédi a zord külső környezettől.

00:00:22.479 --> 00:00:25.649
A sejthártya nélkül mi sem élnénk,

00:00:25.649 --> 00:00:29.220
mivel semmi sem védene
bennünket a külvilágtól.

00:00:29.220 --> 00:00:34.413
A következőkben a sejthártya
három fő összetevőjét fogom bemutatni,

00:00:34.413 --> 00:00:39.247
a foszfolipideket, a koleszterint
és a fehérjéket.

00:00:39.247 --> 00:00:46.491
Kezdjük a sejthártya
jelentős részét kitevő foszfolipidekkel.

00:00:46.491 --> 00:00:47.960
Hogy ne töltsünk ezzel időt,

00:00:47.960 --> 00:00:51.690
előre lerajzoltam a sejthártyát.

00:00:51.690 --> 00:00:57.515
Minden egyes kis alkotórész
egy-egy foszfolipid.

00:00:57.515 --> 00:00:59.470
A foszfolipidek valahogy így néznek ki:

00:00:59.470 --> 00:01:03.970
Van egy poláris „fejük”,
azaz egy poláris foszfátcsoportjuk,

00:01:03.970 --> 00:01:07.275
a másik végükön pedig
két zsírsavlánc (úgynevezett „farok” ).

00:01:07.275 --> 00:01:11.355
Jellemzően így ábrázoljuk
a foszfolipideket.

00:01:11.355 --> 00:01:16.625
A sejthártyában ezek a foszfolipidek
szorosan egymás mellé rendeződnek,

00:01:16.625 --> 00:01:18.902
végig az egész membránban.

00:01:18.902 --> 00:01:22.063
Ezen az ábrán a membrán
keresztmetszetben látható,

00:01:22.063 --> 00:01:25.560
mintha kettévágtuk volna a membránt.

00:01:25.560 --> 00:01:30.300
Az itt látható szerkezetet foszfolipid
kettős rétegnek nevezzük,

00:01:30.300 --> 00:01:35.402
vagy néha lipid kettős rétegnek.

00:01:35.402 --> 00:01:39.100
A sejthártya következő alkotórésze
a koleszterin.

00:01:39.100 --> 00:01:43.890
A koleszterin szó leggyakrabban az étellel
és a vérrel összefüggésben hangzik el,

00:01:43.890 --> 00:01:45.564
jellemzően negatív felhanggal.

00:01:45.564 --> 00:01:49.910
A sejthártya esetében viszont
igenis fontos és hasznos molekula,

00:01:49.910 --> 00:01:51.420
amely valahogy így néz ki.

00:01:51.420 --> 00:01:56.090
Időtakarékosságból ezt is
előre megrajzoltam.

00:01:56.090 --> 00:01:59.920
Látható, hogy a koleszterin
több gyűrűből áll,

00:01:59.920 --> 00:02:03.610
ami merev szerkezetet kölcsönöz neki.

00:02:03.610 --> 00:02:08.870
Ezek a koleszterinmolekulák
beékelődnek a foszfolipidek közé,

00:02:08.870 --> 00:02:10.209
valahogy így.

00:02:10.209 --> 00:02:13.910
A koleszterin egyfajta pufferként

00:02:13.910 --> 00:02:17.510
fenntartja a membránok folyékony jellegét.

00:02:17.510 --> 00:02:22.000
Alacsonyabb hőmérsékleten a koleszterin
folyékonyabbá teszi a membránt,

00:02:22.000 --> 00:02:27.250
míg magasabb hőmérsékleten
csökkenti a folyékonyságot.

00:02:27.250 --> 00:02:33.375
A koleszterinnek köszönhetően
a membrán közepesen folyékony marad.

00:02:33.375 --> 00:02:36.810
A membránokalkotók
harmadik csoportja a fehérjék,

00:02:36.810 --> 00:02:38.580
ezek aránya is magas.

00:02:38.580 --> 00:02:40.091
Típustól függően

00:02:40.091 --> 00:02:44.140
egyes sejtek membránja
elég sok fehérjét tartalmazhat.

00:02:44.140 --> 00:02:47.165
A membránfehérjéknek
két fő csoportját különböztetjük meg.

00:02:47.165 --> 00:02:51.110
Egyes fehérjék például
teljesen átérik a membránt,

00:02:51.110 --> 00:02:53.420
ezek az integráns fehérjék
csoportjába tartoznak.

00:02:53.420 --> 00:02:57.620
Transzmembrán fehérjének
is nevezik őket.

00:02:57.620 --> 00:03:01.130
Ilyen fehérjék bárhol előfordulhatnak
a sejthártyában,

00:03:01.130 --> 00:03:02.710
ahogy az ábra is mutatja.

00:03:02.710 --> 00:03:07.540
A fehérjék másik csoportja a sejthártya
lipidfelszínéhez kapcsolódik,

00:03:07.540 --> 00:03:10.390
vagy az integráns fehérjékhez.

00:03:10.390 --> 00:03:13.340
Ezeket perifériás
fehérjéknek nevezzük.

00:03:13.340 --> 00:03:19.540
Egyes integráns membránfehérjék
csak a membrán egyik felét érik át,

00:03:19.540 --> 00:03:23.127
és még ritkább az olyan fehérje,

00:03:23.127 --> 00:03:27.160
ami a sejthártya legbelsejében
helyezkedik el,

00:03:27.160 --> 00:03:32.140
valahogy így, a foszfolipid
kettős réteg közepében.

00:03:32.140 --> 00:03:36.330
A fehérjék fontos szereplők
a sejthártya működésében.

00:03:36.330 --> 00:03:39.140
Kulcsszerepet játszanak szinte minden,

00:03:39.140 --> 00:03:41.720
membránhoz kötött folyamatban.

00:03:41.720 --> 00:03:45.950
A két legfontosabb feladatuk egyike

00:03:45.950 --> 00:03:48.220
a receptor funkció.

00:03:48.220 --> 00:03:50.420
A receptorfehérjék által a sejt érzékeli,

00:03:50.420 --> 00:03:51.980
hogy mi történik a külvilágban.

00:03:51.980 --> 00:03:54.230
Tehát ők végzik a kommunikációt.

00:03:54.230 --> 00:03:56.232
A membránfehérjék másik feladata,

00:03:56.232 --> 00:03:59.130
– amit főleg a transzmembrán
fehérjék végeznek –,

00:03:59.130 --> 00:04:05.385
a különböző molekulák átjuttatása
a sejthártyán keresztül befelé és kifelé.

00:04:05.385 --> 00:04:07.240
Most, hogy már tudjuk
a fehérjék feladatait,

00:04:07.240 --> 00:04:11.049
gondoljuk át azt, 
hogy a lipidhez kötött fehérjék,

00:04:11.049 --> 00:04:14.379
amik teljesen be vannak ágyazódva
a kettősréteg belsejébe,

00:04:14.379 --> 00:04:15.979
vajon miért olyan ritkák?

00:04:15.979 --> 00:04:18.710
A fehérjék feladata ugyebár az,

00:04:18.710 --> 00:04:20.180
hogy receptorként működjenek,

00:04:20.180 --> 00:04:21.955
kommunikáljanak a külvilággal,

00:04:21.955 --> 00:04:28.360
vagy anyagokat juttassanak ki-be
a membránon át.

00:04:28.360 --> 00:04:30.350
A teljesen középre beágyazódott fehérjék

00:04:30.350 --> 00:04:33.590
egyik feladatra sem igazán alkalmasak.

00:04:33.590 --> 00:04:37.417
Végül említsünk meg 
egy fontos molekulatípust,

00:04:37.417 --> 00:04:41.660
ami a membránt alkotó lipidekhez
vagy fehérjékhez kötődve fordul elő,

00:04:41.660 --> 00:04:43.670
ezek a szénhidrátok.

00:04:43.670 --> 00:04:46.740
A szénhidrátrészt „gliko-” előtag jelöli
a molekulák nevében.

00:04:46.740 --> 00:04:50.040
Ennek megfelelően megkülönböztetünk
glikoproteineket (fehérjéket)

00:04:50.040 --> 00:04:51.980
és glikolipideket is.

00:04:51.980 --> 00:04:55.770
Ezek a molekulák fontos szerepet
játszanak a jelátvitelben.

00:04:55.770 --> 00:04:57.870
Például a sejtek ezek segítségével

00:04:57.870 --> 00:05:00.220
képesek felismerni egymást a testünkben.

00:05:00.220 --> 00:05:02.416
Ha e molekulák
fő szerepe a kommunikáció,

00:05:02.416 --> 00:05:04.225
a sejtek felismerése,

00:05:04.225 --> 00:05:07.110
vajon a membrán melyik oldalán
helyezkednek el?

00:05:07.110 --> 00:05:11.310
Ezek a szénhidrátok leginkább
a sejt külső felszínén találhatóak meg.

00:05:11.310 --> 00:05:14.510
Tehát kapcsolódhatnak fehérjékhez,

00:05:14.510 --> 00:05:16.700
ezek a glikoproteinek,

00:05:16.700 --> 00:05:20.450
amik lehetnek mind perifériás, mind
integráns fehérjék,

00:05:20.450 --> 00:05:23.370
vagy kapcsolódhatnak lipidekhez is,
valahogy így,

00:05:23.370 --> 00:05:26.820
ezeket pedig
glikolipideknek nevezzük.

00:05:26.820 --> 00:05:28.880
Lehet, hogy mindez
elsőre nehezen érthető.

00:05:28.880 --> 00:05:32.180
Ezen az ábrán a sejthártya
keresztmetszetben látható.

00:05:32.180 --> 00:05:40.015
De vajon hogy festene mindez
a sejten kívülről, felülnézetben?

00:05:40.015 --> 00:05:43.770
Ehhez is előre megrajzoltam
a foszfolipideket.

00:05:43.770 --> 00:05:47.580
Ha a sejten kívülről
tekintünk a sejthártyára,

00:05:47.580 --> 00:05:49.870
a sejthártya külső felszínére,

00:05:49.870 --> 00:05:54.730
akkor a foszfolipidekből
csak a poláris „fejeket” látnánk.

00:05:54.730 --> 00:05:59.380
Esetleg pár koleszterinmolekulát
látnánk itt-ott, valahogy így.

00:05:59.380 --> 00:06:01.493
Láthatnánk pár nagyobb fehérjét is,

00:06:01.493 --> 00:06:05.840
amik kiemelkednek a sejthártyából,

00:06:05.840 --> 00:06:10.090
elszórva a sejtben.

00:06:10.090 --> 00:06:16.286
Végül glikoproteinek és glikolipidek is
látszódnának a külső felszínen,

00:06:16.286 --> 00:06:25.042
szénhidrátláncok, amelyek fehérjékhez
és foszfolipidekhez kapcsolódnának.

00:06:25.042 --> 00:06:27.862
Mindez valahogy így nézne ki.

00:06:27.862 --> 00:06:32.240
A sejthártya külső felszíne
így mutatna felülnézetben.

00:06:32.240 --> 00:06:38.490
Van az egészben van valami művészi.

00:06:38.490 --> 00:06:40.840
Talán nálatok is volt olyan
az általános iskolában,

00:06:40.840 --> 00:06:46.320
hogy kirakóst játszottatok
babszemekkel és makarónitésztával.

00:06:46.320 --> 00:06:48.740
Ez az ábra engem valami
ilyesmire emlékeztet.

00:06:48.740 --> 00:06:51.080
Mintha az egész egy nagy mozaik lenne,

00:06:51.080 --> 00:06:53.460
a kutatóknak is ez volt az első benyomása.

00:06:53.460 --> 00:06:58.170
Ennek megfelelően a tudósok a
sejthártyának ezt a modelljét

00:06:58.170 --> 00:07:00.820
folyékony mozaik modellnek nevezték el.

00:07:00.820 --> 00:07:06.540
Az alsó ábra jól mutatja a sejthártya
mozaikos jellegét.

00:07:06.540 --> 00:07:11.690
Láthatjuk, ahogy a sokféle
színes alkotórész

00:07:11.690 --> 00:07:14.990
kialakítja ezt a gyönyörű sejthártyát.

00:07:14.990 --> 00:07:18.050
De miért nevezzük folyékonynak?

00:07:18.050 --> 00:07:21.408
A membrán azért kapta
a „folyékony” jelzőt,

00:07:21.408 --> 00:07:25.407
mert az alkotórészei képesek elmozdulni
egymáshoz képest.

00:07:25.407 --> 00:07:27.590
Nincsenek helyhez kötve.

00:07:27.590 --> 00:07:29.459
Mind a fehérjék, mind a foszfolipidek

00:07:29.459 --> 00:07:32.250
képesek mozogni a membránon belül,
ezt jelzik a nyilak.

00:07:32.250 --> 00:07:34.646
Ezért hívjuk a membránt folyékonynak.

00:07:34.646 --> 00:07:38.460
Hogyan nézne ki mindez felülnézetben?

00:07:38.460 --> 00:07:40.060
Vegyük észre, hogy ez a mozgás

00:07:40.060 --> 00:07:41.540
nem csak egy irányban történik,

00:07:41.540 --> 00:07:43.650
nem csak fel-le, vagy csak jobbra-balra.

00:07:43.650 --> 00:07:47.088
A membrán molekulái
sokfelé mozoghatnak.

00:07:47.088 --> 00:07:50.115
A fehérjék bármerre mozoghatnak,

00:07:50.115 --> 00:07:55.335
akárcsak a foszfolipidek.

00:07:55.335 --> 00:07:57.970
Ez a membrán folyékony mozaik modellje.

00:07:57.970 --> 00:08:00.430
Csak érdekességként mondom,

00:08:00.430 --> 00:08:05.380
hogy ez a modell csak 1972-ben született.

00:08:05.380 --> 00:08:08.502
Tehát csak néhány évtizede jöttünk rá,

00:08:08.502 --> 00:08:13.389
hogy a sejthártya ezzel a folyékony
mozaik modellel írható le.

00:08:13.389 --> 00:08:16.950
Összefoglalva: a sejthártya
három fő alkotórészből áll.

00:08:16.950 --> 00:08:21.060
A foszfolipidek a sejthártya
jelentős részét teszik ki,

00:08:21.060 --> 00:08:25.520
tehát ezek a membrán
alapvető építőkövei.

00:08:25.520 --> 00:08:27.460
A második alkotóelem a koleszterin.

00:08:27.460 --> 00:08:30.830
A koleszterinmolekulák elszórtan
helyezkednek el a sejthártyában,

00:08:30.830 --> 00:08:34.190
és segítenek fenntartani
a sejthártya folyékonyságát.

00:08:34.190 --> 00:08:40.450
Végül a fehérjék, amelyek
szinte az összes működést ellátják.

00:08:40.450 --> 00:08:43.187
Ezek együttese
a folyékony mozaik modellel írható le,

00:08:43.187 --> 00:08:46.790
mivel a sejthártya sokféle összetevője

00:08:46.790 --> 00:08:49.910
állandó mozgásban van,
akárcsak valami folyadék.