0:00:01.877,0:00:05.620
Ebben a videóban[br]a sejthártyáról fogok beszélni.

0:00:05.620,0:00:07.526
Kezdjük egy kis emlékeztetővel.

0:00:07.526,0:00:12.790
Ez itt egy sejt, közepén a sejtmaggal.

0:00:12.790,0:00:16.580
A sejthártya az a réteg,[br]ami a sejtet kívülről borítja,

0:00:16.580,0:00:22.479
és megvédi a zord külső környezettől.

0:00:22.479,0:00:25.649
A sejthártya nélkül mi sem élnénk,

0:00:25.649,0:00:29.220
mivel semmi sem védene[br]bennünket a külvilágtól.

0:00:29.220,0:00:34.413
A következőkben a sejthártya[br]három fő összetevőjét fogom bemutatni,

0:00:34.413,0:00:39.247
a foszfolipideket, a koleszterint[br]és a fehérjéket.

0:00:39.247,0:00:46.491
Kezdjük a sejthártya[br]jelentős részét kitevő foszfolipidekkel.

0:00:46.491,0:00:47.960
Hogy ne töltsünk ezzel időt,

0:00:47.960,0:00:51.690
előre lerajzoltam a sejthártyát.

0:00:51.690,0:00:57.515
Minden egyes kis alkotórész[br]egy-egy foszfolipid.

0:00:57.515,0:00:59.470
A foszfolipidek valahogy így néznek ki:

0:00:59.470,0:01:03.970
Van egy poláris „fejük”,[br]azaz egy poláris foszfátcsoportjuk,

0:01:03.970,0:01:07.275
a másik végükön pedig[br]két zsírsavlánc (úgynevezett „farok” ).

0:01:07.275,0:01:11.355
Jellemzően így ábrázoljuk[br]a foszfolipideket.

0:01:11.355,0:01:16.625
A sejthártyában ezek a foszfolipidek[br]szorosan egymás mellé rendeződnek,

0:01:16.625,0:01:18.902
végig az egész membránban.

0:01:18.902,0:01:22.063
Ezen az ábrán a membrán[br]keresztmetszetben látható,

0:01:22.063,0:01:25.560
mintha kettévágtuk volna a membránt.

0:01:25.560,0:01:30.300
Az itt látható szerkezetet foszfolipid[br]kettős rétegnek nevezzük,

0:01:30.300,0:01:35.402
vagy néha lipid kettős rétegnek.

0:01:35.402,0:01:39.100
A sejthártya következő alkotórésze[br]a koleszterin.

0:01:39.100,0:01:43.890
A koleszterin szó leggyakrabban az étellel[br]és a vérrel összefüggésben hangzik el,

0:01:43.890,0:01:45.564
jellemzően negatív felhanggal.

0:01:45.564,0:01:49.910
A sejthártya esetében viszont[br]igenis fontos és hasznos molekula,

0:01:49.910,0:01:51.420
amely valahogy így néz ki.

0:01:51.420,0:01:56.090
Időtakarékosságból ezt is[br]előre megrajzoltam.

0:01:56.090,0:01:59.920
Látható, hogy a koleszterin[br]több gyűrűből áll,

0:01:59.920,0:02:03.610
ami merev szerkezetet kölcsönöz neki.

0:02:03.610,0:02:08.870
Ezek a koleszterinmolekulák[br]beékelődnek a foszfolipidek közé,

0:02:08.870,0:02:10.209
valahogy így.

0:02:10.209,0:02:13.910
A koleszterin egyfajta pufferként

0:02:13.910,0:02:17.510
fenntartja a membránok folyékony jellegét.

0:02:17.510,0:02:22.000
Alacsonyabb hőmérsékleten a koleszterin[br]folyékonyabbá teszi a membránt,

0:02:22.000,0:02:27.250
míg magasabb hőmérsékleten[br]csökkenti a folyékonyságot.

0:02:27.250,0:02:33.375
A koleszterinnek köszönhetően[br]a membrán közepesen folyékony marad.

0:02:33.375,0:02:36.810
A membránokalkotók[br]harmadik csoportja a fehérjék,

0:02:36.810,0:02:38.580
ezek aránya is magas.

0:02:38.580,0:02:40.091
Típustól függően

0:02:40.091,0:02:44.140
egyes sejtek membránja[br]elég sok fehérjét tartalmazhat.

0:02:44.140,0:02:47.165
A membránfehérjéknek[br]két fő csoportját különböztetjük meg.

0:02:47.165,0:02:51.110
Egyes fehérjék például[br]teljesen átérik a membránt,

0:02:51.110,0:02:53.420
ezek az integráns fehérjék[br]csoportjába tartoznak.

0:02:53.420,0:02:57.620
Transzmembrán fehérjének[br]is nevezik őket.

0:02:57.620,0:03:01.130
Ilyen fehérjék bárhol előfordulhatnak[br]a sejthártyában,

0:03:01.130,0:03:02.710
ahogy az ábra is mutatja.

0:03:02.710,0:03:07.540
A fehérjék másik csoportja a sejthártya[br]lipidfelszínéhez kapcsolódik,

0:03:07.540,0:03:10.390
vagy az integráns fehérjékhez.

0:03:10.390,0:03:13.340
Ezeket perifériás[br]fehérjéknek nevezzük.

0:03:13.340,0:03:19.540
Egyes integráns membránfehérjék[br]csak a membrán egyik felét érik át,

0:03:19.540,0:03:23.127
és még ritkább az olyan fehérje,

0:03:23.127,0:03:27.160
ami a sejthártya legbelsejében[br]helyezkedik el,

0:03:27.160,0:03:32.140
valahogy így, a foszfolipid[br]kettős réteg közepében.

0:03:32.140,0:03:36.330
A fehérjék fontos szereplők[br]a sejthártya működésében.

0:03:36.330,0:03:39.140
Kulcsszerepet játszanak szinte minden,

0:03:39.140,0:03:41.720
membránhoz kötött folyamatban.

0:03:41.720,0:03:45.950
A két legfontosabb feladatuk egyike

0:03:45.950,0:03:48.220
a receptor funkció.

0:03:48.220,0:03:50.420
A receptorfehérjék által a sejt érzékeli,

0:03:50.420,0:03:51.980
hogy mi történik a külvilágban.

0:03:51.980,0:03:54.230
Tehát ők végzik a kommunikációt.

0:03:54.230,0:03:56.232
A membránfehérjék másik feladata,

0:03:56.232,0:03:59.130
– amit főleg a transzmembrán[br]fehérjék végeznek –,

0:03:59.130,0:04:05.385
a különböző molekulák átjuttatása[br]a sejthártyán keresztül befelé és kifelé.

0:04:05.385,0:04:07.240
Most, hogy már tudjuk[br]a fehérjék feladatait,

0:04:07.240,0:04:11.049
gondoljuk át azt, [br]hogy a lipidhez kötött fehérjék,

0:04:11.049,0:04:14.379
amik teljesen be vannak ágyazódva[br]a kettősréteg belsejébe,

0:04:14.379,0:04:15.979
vajon miért olyan ritkák?

0:04:15.979,0:04:18.710
A fehérjék feladata ugyebár az,

0:04:18.710,0:04:20.180
hogy receptorként működjenek,

0:04:20.180,0:04:21.955
kommunikáljanak a külvilággal,

0:04:21.955,0:04:28.360
vagy anyagokat juttassanak ki-be[br]a membránon át.

0:04:28.360,0:04:30.350
A teljesen középre beágyazódott fehérjék

0:04:30.350,0:04:33.590
egyik feladatra sem igazán alkalmasak.

0:04:33.590,0:04:37.417
Végül említsünk meg [br]egy fontos molekulatípust,

0:04:37.417,0:04:41.660
ami a membránt alkotó lipidekhez[br]vagy fehérjékhez kötődve fordul elő,

0:04:41.660,0:04:43.670
ezek a szénhidrátok.

0:04:43.670,0:04:46.740
A szénhidrátrészt „gliko-” előtag jelöli[br]a molekulák nevében.

0:04:46.740,0:04:50.040
Ennek megfelelően megkülönböztetünk[br]glikoproteineket (fehérjéket)

0:04:50.040,0:04:51.980
és glikolipideket is.

0:04:51.980,0:04:55.770
Ezek a molekulák fontos szerepet[br]játszanak a jelátvitelben.

0:04:55.770,0:04:57.870
Például a sejtek ezek segítségével

0:04:57.870,0:05:00.220
képesek felismerni egymást a testünkben.

0:05:00.220,0:05:02.416
Ha e molekulák[br]fő szerepe a kommunikáció,

0:05:02.416,0:05:04.225
a sejtek felismerése,

0:05:04.225,0:05:07.110
vajon a membrán melyik oldalán[br]helyezkednek el?

0:05:07.110,0:05:11.310
Ezek a szénhidrátok leginkább[br]a sejt külső felszínén találhatóak meg.

0:05:11.310,0:05:14.510
Tehát kapcsolódhatnak fehérjékhez,

0:05:14.510,0:05:16.700
ezek a glikoproteinek,

0:05:16.700,0:05:20.450
amik lehetnek mind perifériás, mind[br]integráns fehérjék,

0:05:20.450,0:05:23.370
vagy kapcsolódhatnak lipidekhez is,[br]valahogy így,

0:05:23.370,0:05:26.820
ezeket pedig[br]glikolipideknek nevezzük.

0:05:26.820,0:05:28.880
Lehet, hogy mindez[br]elsőre nehezen érthető.

0:05:28.880,0:05:32.180
Ezen az ábrán a sejthártya[br]keresztmetszetben látható.

0:05:32.180,0:05:40.015
De vajon hogy festene mindez[br]a sejten kívülről, felülnézetben?

0:05:40.015,0:05:43.770
Ehhez is előre megrajzoltam[br]a foszfolipideket.

0:05:43.770,0:05:47.580
Ha a sejten kívülről[br]tekintünk a sejthártyára,

0:05:47.580,0:05:49.870
a sejthártya külső felszínére,

0:05:49.870,0:05:54.730
akkor a foszfolipidekből[br]csak a poláris „fejeket” látnánk.

0:05:54.730,0:05:59.380
Esetleg pár koleszterinmolekulát[br]látnánk itt-ott, valahogy így.

0:05:59.380,0:06:01.493
Láthatnánk pár nagyobb fehérjét is,

0:06:01.493,0:06:05.840
amik kiemelkednek a sejthártyából,

0:06:05.840,0:06:10.090
elszórva a sejtben.

0:06:10.090,0:06:16.286
Végül glikoproteinek és glikolipidek is[br]látszódnának a külső felszínen,

0:06:16.286,0:06:25.042
szénhidrátláncok, amelyek fehérjékhez[br]és foszfolipidekhez kapcsolódnának.

0:06:25.042,0:06:27.862
Mindez valahogy így nézne ki.

0:06:27.862,0:06:32.240
A sejthártya külső felszíne[br]így mutatna felülnézetben.

0:06:32.240,0:06:38.490
Van az egészben van valami művészi.

0:06:38.490,0:06:40.840
Talán nálatok is volt olyan[br]az általános iskolában,

0:06:40.840,0:06:46.320
hogy kirakóst játszottatok[br]babszemekkel és makarónitésztával.

0:06:46.320,0:06:48.740
Ez az ábra engem valami[br]ilyesmire emlékeztet.

0:06:48.740,0:06:51.080
Mintha az egész egy nagy mozaik lenne,

0:06:51.080,0:06:53.460
a kutatóknak is ez volt az első benyomása.

0:06:53.460,0:06:58.170
Ennek megfelelően a tudósok a[br]sejthártyának ezt a modelljét

0:06:58.170,0:07:00.820
folyékony mozaik modellnek nevezték el.

0:07:00.820,0:07:06.540
Az alsó ábra jól mutatja a sejthártya[br]mozaikos jellegét.

0:07:06.540,0:07:11.690
Láthatjuk, ahogy a sokféle[br]színes alkotórész

0:07:11.690,0:07:14.990
kialakítja ezt a gyönyörű sejthártyát.

0:07:14.990,0:07:18.050
De miért nevezzük folyékonynak?

0:07:18.050,0:07:21.408
A membrán azért kapta[br]a „folyékony” jelzőt,

0:07:21.408,0:07:25.407
mert az alkotórészei képesek elmozdulni[br]egymáshoz képest.

0:07:25.407,0:07:27.590
Nincsenek helyhez kötve.

0:07:27.590,0:07:29.459
Mind a fehérjék, mind a foszfolipidek

0:07:29.459,0:07:32.250
képesek mozogni a membránon belül,[br]ezt jelzik a nyilak.

0:07:32.250,0:07:34.646
Ezért hívjuk a membránt folyékonynak.

0:07:34.646,0:07:38.460
Hogyan nézne ki mindez felülnézetben?

0:07:38.460,0:07:40.060
Vegyük észre, hogy ez a mozgás

0:07:40.060,0:07:41.540
nem csak egy irányban történik,

0:07:41.540,0:07:43.650
nem csak fel-le, vagy csak jobbra-balra.

0:07:43.650,0:07:47.088
A membrán molekulái[br]sokfelé mozoghatnak.

0:07:47.088,0:07:50.115
A fehérjék bármerre mozoghatnak,

0:07:50.115,0:07:55.335
akárcsak a foszfolipidek.

0:07:55.335,0:07:57.970
Ez a membrán folyékony mozaik modellje.

0:07:57.970,0:08:00.430
Csak érdekességként mondom,

0:08:00.430,0:08:05.380
hogy ez a modell csak 1972-ben született.

0:08:05.380,0:08:08.502
Tehát csak néhány évtizede jöttünk rá,

0:08:08.502,0:08:13.389
hogy a sejthártya ezzel a folyékony[br]mozaik modellel írható le.

0:08:13.389,0:08:16.950
Összefoglalva: a sejthártya[br]három fő alkotórészből áll.

0:08:16.950,0:08:21.060
A foszfolipidek a sejthártya[br]jelentős részét teszik ki,

0:08:21.060,0:08:25.520
tehát ezek a membrán[br]alapvető építőkövei.

0:08:25.520,0:08:27.460
A második alkotóelem a koleszterin.

0:08:27.460,0:08:30.830
A koleszterinmolekulák elszórtan[br]helyezkednek el a sejthártyában,

0:08:30.830,0:08:34.190
és segítenek fenntartani[br]a sejthártya folyékonyságát.

0:08:34.190,0:08:40.450
Végül a fehérjék, amelyek[br]szinte az összes működést ellátják.

0:08:40.450,0:08:43.187
Ezek együttese[br]a folyékony mozaik modellel írható le,

0:08:43.187,0:08:46.790
mivel a sejthártya sokféle összetevője

0:08:46.790,0:08:49.910
állandó mozgásban van,[br]akárcsak valami folyadék.