1
00:00:01,877 --> 00:00:05,620
Ebben a videóban a
sejthártyáról fogok beszélni.

2
00:00:05,620 --> 00:00:07,526
Kezdjük egy kis emlékeztetővel.

3
00:00:07,526 --> 00:00:12,790
Ez itt egy sejt, közepén a sejtmaggal.

4
00:00:12,790 --> 00:00:16,580
A sejthártya az a réteg,
ami a sejtet kívülről borítja,

5
00:00:16,580 --> 00:00:22,479
és védelmet nyújt a zord környezetben.

6
00:00:22,479 --> 00:00:25,649
A sejthártya nélkül
mi sem élnénk,

7
00:00:25,649 --> 00:00:29,220
mivel semmi sem védene
minket a külvilágtól.

8
00:00:29,220 --> 00:00:34,413
A következőkben a sejthártya
három fő összetevőjét fogom bemutatni,

9
00:00:34,413 --> 00:00:39,247
a foszfolipideket, a koleszterint
és a fehérjéket.

10
00:00:39,247 --> 00:00:40,930
Kezdjük a foszfolipidekkel,

11
00:00:40,930 --> 00:00:46,491
amik a sejthártya
jelentős részét teszik ki.

12
00:00:46,491 --> 00:00:47,960
Hogy ne töltsük ezzel az időt,

13
00:00:47,960 --> 00:00:51,690
előre készítettem
egy ábrát a sejthártyáról.

14
00:00:51,690 --> 00:00:57,515
Minden egyes kis alkotórész
egy-egy foszfolipid.

15
00:00:57,515 --> 00:00:59,470
Ezek a molekulák valahogy így néznek ki:

16
00:00:59,470 --> 00:01:03,970
Van egy poláris „fejük”,
ami főképp a foszfátcsoport miatt poláris,

17
00:01:03,970 --> 00:01:07,275
a másik végükön pedig
két zsírsavlánc található.

18
00:01:07,275 --> 00:01:11,355
Jellemzően így ábrázoljuk
a foszfolipideket.

19
00:01:11,355 --> 00:01:16,625
A sejthártyában ezek a foszfolipidek
szorosan egymás mellé rendeződnek

20
00:01:16,625 --> 00:01:18,902
végig az egész membránban.

21
00:01:18,902 --> 00:01:22,063
Ezen az ábrán a membrán
keresztmetszetben látható,

22
00:01:22,063 --> 00:01:25,560
mintha kettévágtuk volna a membránt.

23
00:01:25,560 --> 00:01:30,300
Az itt látható elrendeződést foszfolipid
kettős rétegnek nevezzük,

24
00:01:30,300 --> 00:01:35,402
vagy néha lipid kettős rétegnek.

25
00:01:35,402 --> 00:01:39,100
A sejthártya következő alkotórésze
a koleszterin.

26
00:01:39,100 --> 00:01:43,890
A koleszterin szó leggyakrabban az étellel
és a vérrel összefüggésben hangzik el,

27
00:01:43,890 --> 00:01:45,564
jellemzően negatív felhanggal.

28
00:01:45,564 --> 00:01:49,910
A sejthártya esetében viszont
igenis fontos és hasznos molekula,

29
00:01:49,910 --> 00:01:51,420
amely valahogy így néz ki.

30
00:01:51,420 --> 00:01:56,090
Megint csak az időre tekintettel
ez egy előre megrajzolt ábra.

31
00:01:56,090 --> 00:01:59,920
Látható, hogy a koleszterin
több gyűrűből áll,

32
00:01:59,920 --> 00:02:03,610
ami merev szerkezetet kölcsönöz neki.

33
00:02:03,610 --> 00:02:08,870
Ezek a koleszterinmolekulák
beékelődnek a foszfolipidek közé,

34
00:02:08,870 --> 00:02:10,209
valahogy így.

35
00:02:10,209 --> 00:02:13,910
A koleszterin egyfajta pufferként

36
00:02:13,910 --> 00:02:17,510
fenntartja a membránok folyékony jellegét.

37
00:02:17,510 --> 00:02:22,000
Alacsonyabb hőmérsékleten a koleszterin
folyékonyabbá teszi a membránt,

38
00:02:22,000 --> 00:02:27,250
míg magasabb hőmérsékleten
csökkenti a folyékonyságot.

39
00:02:27,250 --> 00:02:33,375
A koleszterinnek köszönhetően
a membrán közepesen folyékony marad.

40
00:02:33,375 --> 00:02:36,810
A membránokalkotók
harmadik csoportja a fehérjék,

41
00:02:36,810 --> 00:02:38,580
ezek aránya is magas.

42
00:02:38,580 --> 00:02:40,091
Típustól függően

43
00:02:40,091 --> 00:02:44,140
egyes sejtek membránja
elég sok fehérjét tartalmazhat..

44
00:02:44,140 --> 00:02:47,165
A membránfehérjéknek
két fő csoportját különböztetjük meg.

45
00:02:47,165 --> 00:02:51,110
Egyes fehérjék például
teljesen átérik a membránt,

46
00:02:51,110 --> 00:02:53,420
ezek az integráns fehérjék
csoportjába tartoznak.

47
00:02:53,420 --> 00:02:57,620
Transzmembrán fehérjének
is nevezik őket.

48
00:02:57,620 --> 00:03:01,130
Ilyen fehérjék bárhol előfordulhatnak
a sejthártyában,

49
00:03:01,130 --> 00:03:02,710
ahogy az ábra is mutatja.

50
00:03:02,710 --> 00:03:07,540
A fehérjék másik csoportja a sejthártya
lipidfelszínéhez kapcsolódik,

51
00:03:07,540 --> 00:03:10,390
vagy az integráns fehérjékhez.

52
00:03:10,390 --> 00:03:13,340
Ezeket perifériás
fehérjéknek nevezzük.

53
00:03:13,340 --> 00:03:19,540
Egyes integráns membránfehérjék
csak a membrán egyik felét érik át,

54
00:03:19,540 --> 00:03:23,127
és még ennél is ritkább az olyan fehérje,

55
00:03:23,127 --> 00:03:27,160
ami teljesen beágyazódik
a sejthártya belsejébe,

56
00:03:27,160 --> 00:03:32,140
valahogy így, a foszfolipid
kettős réteg közepébe.

57
00:03:32,140 --> 00:03:36,330
A fehérjék fontos szereplői
a sejthártyában zajló folyamatoknak.

58
00:03:36,330 --> 00:03:39,140
Kulcsszerepet játszanak szinte minden

59
00:03:39,140 --> 00:03:41,720
membránhoz kötött folyamatban.

60
00:03:41,720 --> 00:03:45,950
A két legfontosabb feladatuk egyike

61
00:03:45,950 --> 00:03:48,220
a receptor funkció.

62
00:03:48,220 --> 00:03:50,420
A receptorfehérjék által a sejt érzékeli,

63
00:03:50,420 --> 00:03:51,980
hogy mi történik a külvilágban.

64
00:03:51,980 --> 00:03:54,230
Tehát ők végzik a kommunikációt.

65
00:03:54,230 --> 00:03:56,232
A membránfehérjék másik feladata,

66
00:03:56,232 --> 00:03:59,130
– amit főleg a transzmembrán
fehérjék végeznek el –,

67
00:03:59,130 --> 00:04:05,385
a különböző molekulák átjuttatása
a sejthártyán befelé és kifelé egyaránt.

68
00:04:05,385 --> 00:04:07,240
Miután tisztáztuk
a fehérjék funkcióját,

69
00:04:07,240 --> 00:04:10,907
gondoljuk végig, 
hogy a lipidhez kötött fehérjék

70
00:04:10,907 --> 00:04:14,579
amik teljesen be vannak ágyazódva
a kettősréteg belsejébe,

71
00:04:14,579 --> 00:04:15,979
vajon miért olyan ritkák?

72
00:04:15,979 --> 00:04:18,710
A fehérjék egyik fő feladata az,

73
00:04:18,710 --> 00:04:20,180
hogy receptorként működjenek,

74
00:04:20,180 --> 00:04:21,955
kommunikáljanak a külvilággal,

75
00:04:21,955 --> 00:04:28,360
vagy anyagokat szállítsanak ki-be.

76
00:04:28,360 --> 00:04:30,350
A teljesen középre beágyazódott fehérjék

77
00:04:30,350 --> 00:04:33,590
nem tudnak ellátni ilyen feladatokat.

78
00:04:33,590 --> 00:04:37,937
Végül pedig fontos megemlíteni
egy molekulatípust,

79
00:04:37,937 --> 00:04:41,660
ami a membránt alkotó lipidekhez
vagy fehérjékhez kötődve fordul elő,

80
00:04:41,660 --> 00:04:43,670
ezek pedig a szénhidrátok.

81
00:04:43,670 --> 00:04:46,740
A szénhidrátrészt a molekula nevében
„gliko-” előtag jelzi.

82
00:04:46,740 --> 00:04:50,040
Ennek megfelelően megkülönböztetünk
glikoproteineket (fehérjéket)

83
00:04:50,040 --> 00:04:51,980
és glikolipideket is.

84
00:04:51,980 --> 00:04:55,770
Ezek a molekulák fontos szerepet
játszanak a jelátvitelben.

85
00:04:55,770 --> 00:04:57,870
Például a sejtek ezek segítségével

86
00:04:57,870 --> 00:05:00,220
képesek felismerni egymást a testünkben.

87
00:05:00,220 --> 00:05:02,416
Ha ezek a molekulák
a kommunikációban fontosak,

88
00:05:02,416 --> 00:05:04,225
a sejtfelismerési folyamatokban,

89
00:05:04,225 --> 00:05:07,110
vajon a membrán melyik oldalán
helyezkednek el?

90
00:05:07,110 --> 00:05:11,310
Ezek a szénhidrátok leginkább
a sejt külső felszínén találhatóak meg.

91
00:05:11,310 --> 00:05:14,510
Tehát kapcsolódhatnak fehérjékhez,

92
00:05:14,510 --> 00:05:16,700
ezek a glikoproteinek,

93
00:05:16,700 --> 00:05:20,450
amik lehetnek mind perifériás, mind
integráns fehérjék.

94
00:05:20,450 --> 00:05:23,370
A szénhidrát kapcsolódhat lipidekhez is,
valahogy így,

95
00:05:23,370 --> 00:05:26,820
ezeket a molekulákat pedig
glikolipideknek nevezzük.

96
00:05:26,820 --> 00:05:28,880
Lehet, hogy mindez elsőre
nehezen érthető.

97
00:05:28,880 --> 00:05:32,180
Ezen az ábrán a sejthártya
keresztmetszetben látható.

98
00:05:32,180 --> 00:05:40,015
Vajon hogy festene mindez
a sejten kívülről, felülnézetben?

99
00:05:40,015 --> 00:05:43,770
Ehhez is előre megrajzoltam
a foszfolipideket.

100
00:05:43,770 --> 00:05:47,580
Ha a sejten kívülről
tekintünk a sejthártyára,

101
00:05:47,580 --> 00:05:49,870
a sejthártya külső felszínére,

102
00:05:49,870 --> 00:05:54,730
akkor foszfolipidekből
csak a poláris „fejek” látszódnának,

103
00:05:54,730 --> 00:05:59,380
esetleg valamennyi
a koleszterinmolekulákból, valahogy így.

104
00:05:59,380 --> 00:06:01,493
Láthatnánk pár fehérjét is,

105
00:06:01,493 --> 00:06:05,840
amik kiemelkednek a sejthártyából

106
00:06:05,840 --> 00:06:10,090
elszórva a sejtben.

107
00:06:10,090 --> 00:06:16,286
Glikoproteinek és glikolipidek is
látszódnának a külső felszínen.

108
00:06:16,286 --> 00:06:25,042
A szénhidrátláncok a fehérjékhez
és a foszfolipidekhez kapcsolódnak,

109
00:06:25,042 --> 00:06:27,862
mindez valahogy így nézne ki.

110
00:06:27,862 --> 00:06:32,240
A sejthártya külső felszíne
így mutat felülnézetben.

111
00:06:32,240 --> 00:06:38,490
Van az egészben van valami művészi.

112
00:06:38,490 --> 00:06:40,840
Talán neked is rémlik általános iskolából

113
00:06:40,840 --> 00:06:46,320
amikor képeket készítettünk
babszemekből és makarónitésztából.

114
00:06:46,320 --> 00:06:48,740
Ez az ábra engem valami
ilyesmire emlékeztet.

115
00:06:48,740 --> 00:06:51,080
Az egész mintha egy nagy mozaik lenne,

116
00:06:51,080 --> 00:06:53,460
a kutatóknak is ez volt az első benyomása.

117
00:06:53,460 --> 00:06:58,170
Ennek megfelelően a tudósok a
sejthártyának ezt a modelljét

118
00:06:58,170 --> 00:07:00,820
folyékony mozaik modellként nevezték el.

119
00:07:00,820 --> 00:07:06,540
Az alsó ábra jól mutatja a sejthártya
mozaikos jellegét.

120
00:07:06,540 --> 00:07:11,690
Láthatjuk, ahogy mindenféle
színes alkotórész

121
00:07:11,690 --> 00:07:14,990
összeáll egy gyönyörű közös képpé,
ez a sejthártya.

122
00:07:14,990 --> 00:07:18,050
De miért nevezzük folyékonynak?

123
00:07:18,050 --> 00:07:21,408
A membrán azért kapta a folyékony jelzőt,

124
00:07:21,408 --> 00:07:25,407
mert az alkotórészei képesek elmozdulni
egymáshoz képest.

125
00:07:25,407 --> 00:07:27,590
Nincsenek helyhez kötve.

126
00:07:27,590 --> 00:07:29,459
Mind a fehérjék, mind a foszfolipidek

127
00:07:29,459 --> 00:07:32,250
képesek mozogni a membránon belül,
ezt jelzik a nyilak.

128
00:07:32,250 --> 00:07:34,646
Ezért hívjuk a membránt folyékonynak.

129
00:07:34,646 --> 00:07:38,460
Hogyan nézne ki mindez felülnézetben?

130
00:07:38,460 --> 00:07:40,060
Vegyük észre, hogy ez a mozgás

131
00:07:40,060 --> 00:07:41,540
nem csak egy irányban történik,

132
00:07:41,540 --> 00:07:43,650
nem csak fel-le, vagy csak jobbra-balra.

133
00:07:43,650 --> 00:07:47,088
A molekulák a membránban
bármerre mozoghatnak.

134
00:07:47,088 --> 00:07:50,115
A fehérjék bármerre mozoghatnak,

135
00:07:50,115 --> 00:07:55,335
csakúgy, mint a foszfolipidek.

136
00:07:55,335 --> 00:07:57,970
Ez a membrán folyékony mozaik modellje.

137
00:07:57,970 --> 00:08:00,430
Csak érdekességként mondom,

138
00:08:00,430 --> 00:08:05,380
de ezt a modell csak 1972-ben született.

139
00:08:05,380 --> 00:08:08,502
Tehát csak néhány évtizede jöttünk rá,

140
00:08:08,502 --> 00:08:13,389
hogy a sejthártya ezzel a folyékony
mozaik modellel írható le.

141
00:08:13,389 --> 00:08:16,950
Összefoglalva: a sejthártya
három fő alkotórészből áll.

142
00:08:16,950 --> 00:08:21,060
A foszfolipidek a sejthártya
jelentős részét teszik ki,

143
00:08:21,060 --> 00:08:25,520
tehát ezek a membrán
alapvető építőkövei.

144
00:08:25,520 --> 00:08:27,460
A második alkotóelem a koleszterin.

145
00:08:27,460 --> 00:08:30,830
A koleszterinmolekulák elszórtan
helyezkednek el a sejthártyában,

146
00:08:30,830 --> 00:08:34,190
és segítenek fenntartani
a sejthártya folyékonyságát.

147
00:08:34,190 --> 00:08:40,450
Végül a fehérjék, amelyek az összes
működést ellátják.

148
00:08:40,450 --> 00:08:43,187
Ezek együttes működése
a folyékony mozaik modellel írható le,

149
00:08:43,187 --> 00:08:46,790
mivel a sejthártya sokféle összetevője

150
00:08:46,790 --> 00:08:49,910
állandó mozgásban van,
akárcsak valami folyadék.