Emberként úgy gondoljuk,

egyedi és független személyiségek vagyunk,

ám mi sohasem vagyunk egyedül!

Mikroszkópikus élőlények
milliói élnek testünkben,

és nincsen két egyforma test.

Mindegyik különböző élőhely
a mikrobiológiai közösségek számára:

bőrünk száraz sivatagjaitól kezdve,

ajkaink falvain keresztül

szájunk városain át.

Még minden fog is saját egyedi
szomszédsággal rendelkezik,

és beleink kölcsönhatásban élő mikróbák
együttműködésre épülő metropoliszai.

Beleink nyüzsgő utcáin

folyamatos táplálék beáramlás történik,

és minden mikróbának megvan a feladata.

Például itt a cellulózbontó baktérium.

Egyik feladatuk,

egy a növényekben lévő közönséges anyag,
a cellulóz, cukrokká történő lebontása.

Ezek az egyszerű cukrok aztán egy másik 
mikróba csoporthoz, az aerobokhoz kerülnek,

amelyek bekapják ezeket
az egyszerű cukrokat

és üzemanyagként elégetik őket.

Ahogy a táplálék keresztül halad
a tápcsatornán

eljut a fermentálókig, amelyek kinyerik
az energiát ezekből a cukrokból azáltal,

hogy más vegyületekké,

például alkohollá és hidrogén gázzá, 
alakítják őket,

amelyeket aztán 
melléktermékként kiköpnek.

Mélyebben, a bélvárosunk alján

a szintrófok élősködőként szedik össze
a fermentálók szemetét.

A folyamat minden állomásán

energia szabadul fel, amit

az emésztőrendszer sejtjei elnyelnek.

Az előbb látott város
mindenkiben különböző.

Minden ember egyedi és sokszínű
bélbaktérium közösséggel rendelkezik,

amely különböző módon
dolgozhatja fel a táplálékot.

Egyik ember bélbaktériumai lehet,

hogy csak kevesebb kalóriát 
tudnak előállítani,

mint egy másik ember bélbaktériumai.

Mi határozza meg, hogy milyen összetételű
beleink mikrobiológiai közössége?

Olyan dolgok, mint a genetikai jellemzőink

és a mikróbák, melyekkel 
életünk során találkozunk,

befolyásolhatják
mikrobiológiai ökoszisztémánkat.

Az elfogyasztott élelmiszerek
szintén befolyásolják,

milyen mikróbák élnek a belünkben.

Például az olyan
összetett molekulákból álló étel,

mint az alma,

lebontásához sok különböző
mikrobiológiai munkásra van szükség.

Ám, ha az étel egyszerű molekulákból áll,

mint például a nyalóka,

néhány munkás elveszíti munkáját.

Ezek a munkások elhagyják a várost
és soha nem térnek vissza.

A bél mikrobiológiai közössége 
nem működik jól,

ha csak néhány
különböző fajta dolgozó van.

Például, az olyan embereknek,
akik cukorbetegségben,

vagy krónikus bélgyulladásban szenvednek,

általában kisebb a mikrobiológiai
változatosság a beleikben.

Még nem teljesen értjük,

hogyan befolyásolhatjuk legjobban
saját mikrobiológiai közösségeinket.

Ám valószínűleg az életmódváltás,

például a változatos táplálkozás, összetett,
növényi alapú élelmiszerek fogyasztása

segíthet újraéleszteni
mikrobiológiai ökoszitémáinkat belünkben

és testünk minden egyéb részén.

Tehát, egyáltalán nem vagyunk
egyedül testünkben.

Testünk millió különböző mikróba otthona,

és ugyanannyira szükségünk van rájuk,
amennyire nekik ránk.

Ahogy megismerjük, mikróbáink 
milyen kölcsönhatásban vannak

egymással és testünkkel,

feltárjuk hogyan tudjuk gondozni

ezt a komplex, láthatatlan világot,

amely alakítja személyazonosságunkat,

egészségünket,

és jó közérzetünket.