Emberként úgy gondoljuk,
egyedi és független személyiségek vagyunk,
ám mi sohasem vagyunk egyedül!
Mikroszkópikus élőlények
milliói élnek testünkben,
és nincsen két egyforma test.
Mindegyik különböző élőhely
a mikrobiológiai közösségek számára:
bőrünk száraz sivatagjaitól kezdve,
ajkaink falvain keresztül
szájunk városain át.
Még minden fog is saját egyedi
szomszédsággal rendelkezik,
és beleink kölcsönhatásban élő mikróbák
együttműködésre épülő metropoliszai.
Beleink nyüzsgő utcáin
folyamatos táplálék beáramlás történik,
és minden mikróbának megvan a feladata.
Például itt a cellulózbontó baktérium.
Egyik feladatuk,
egy a növényekben lévő közönséges anyag,
a cellulóz, cukrokká történő lebontása.
Ezek az egyszerű cukrok aztán egy másik
mikróba csoporthoz, az aerobokhoz kerülnek,
amelyek bekapják ezeket
az egyszerű cukrokat
és üzemanyagként elégetik őket.
Ahogy a táplálék keresztül halad
a tápcsatornán
eljut a fermentálókig, amelyek kinyerik
az energiát ezekből a cukrokból azáltal,
hogy más vegyületekké,
például alkohollá és hidrogén gázzá,
alakítják őket,
amelyeket aztán
melléktermékként kiköpnek.
Mélyebben, a bélvárosunk alján
a szintrófok élősködőként szedik össze
a fermentálók szemetét.
A folyamat minden állomásán
energia szabadul fel, amit
az emésztőrendszer sejtjei elnyelnek.
Az előbb látott város
mindenkiben különböző.
Minden ember egyedi és sokszínű
bélbaktérium közösséggel rendelkezik,
amely különböző módon
dolgozhatja fel a táplálékot.
Egyik ember bélbaktériumai lehet,
hogy csak kevesebb kalóriát
tudnak előállítani,
mint egy másik ember bélbaktériumai.
Mi határozza meg, hogy milyen összetételű
beleink mikrobiológiai közössége?
Olyan dolgok, mint a genetikai jellemzőink
és a mikróbák, melyekkel
életünk során találkozunk,
befolyásolhatják
mikrobiológiai ökoszisztémánkat.
Az elfogyasztott élelmiszerek
szintén befolyásolják,
milyen mikróbák élnek a belünkben.
Például az olyan
összetett molekulákból álló étel,
mint az alma,
lebontásához sok különböző
mikrobiológiai munkásra van szükség.
Ám, ha az étel egyszerű molekulákból áll,
mint például a nyalóka,
néhány munkás elveszíti munkáját.
Ezek a munkások elhagyják a várost
és soha nem térnek vissza.
A bél mikrobiológiai közössége
nem működik jól,
ha csak néhány
különböző fajta dolgozó van.
Például, az olyan embereknek,
akik cukorbetegségben,
vagy krónikus bélgyulladásban szenvednek,
általában kisebb a mikrobiológiai
változatosság a beleikben.
Még nem teljesen értjük,
hogyan befolyásolhatjuk legjobban
saját mikrobiológiai közösségeinket.
Ám valószínűleg az életmódváltás,
például a változatos táplálkozás, összetett,
növényi alapú élelmiszerek fogyasztása
segíthet újraéleszteni
mikrobiológiai ökoszitémáinkat belünkben
és testünk minden egyéb részén.
Tehát, egyáltalán nem vagyunk
egyedül testünkben.
Testünk millió különböző mikróba otthona,
és ugyanannyira szükségünk van rájuk,
amennyire nekik ránk.
Ahogy megismerjük, mikróbáink
milyen kölcsönhatásban vannak
egymással és testünkkel,
feltárjuk hogyan tudjuk gondozni
ezt a komplex, láthatatlan világot,
amely alakítja személyazonosságunkat,
egészségünket,
és jó közérzetünket.