1
00:00:01,127 --> 00:00:02,867
Itt nőttem fel.

2
00:00:03,089 --> 00:00:05,452
Egy Rotterdam-közeli kis faluban

3
00:00:05,452 --> 00:00:06,912
Hollandiában.

4
00:00:07,649 --> 00:00:11,643
Az 1970-es és 80-as években,
amikor tizenéves voltam,

5
00:00:11,643 --> 00:00:13,482
ez a vidék még csendes volt.

6
00:00:13,482 --> 00:00:17,675
Tele volt farmokkal,
mezőkkel és mocsarakkal.

7
00:00:17,675 --> 00:00:21,783
Ott töltöttem a szabadidőmet,
remekül éreztem magam,

8
00:00:21,783 --> 00:00:24,213
és ilyen olajképeket festettem,

9
00:00:24,213 --> 00:00:26,858
vadvirágokat gyűjtöttem,
madarakat figyeltem

10
00:00:26,858 --> 00:00:29,745
és rovarokat gyűjtöttem.

11
00:00:29,745 --> 00:00:31,840
Ez volt az egyik
legbecsesebb felfedezésem.

12
00:00:31,840 --> 00:00:33,701
Egy nagyon különleges bogár,

13
00:00:33,701 --> 00:00:36,332
egészen bámulatos, 
a neve vörösnyakú szúfarkas.

14
00:00:36,442 --> 00:00:39,371
Ez a bogárfajta az egész életét

15
00:00:39,371 --> 00:00:41,332
egy hangyaboly belsejében éli le.

16
00:00:41,332 --> 00:00:44,376
Úgymond megtanult "hangyául beszélni".

17
00:00:44,688 --> 00:00:47,433
Ugyanazokat a kémiai jeleket

18
00:00:47,433 --> 00:00:50,411
és illatanyagokat használja 
a kommunikációhoz, mint a hangyák,

19
00:00:50,411 --> 00:00:53,583
és itt most épp azt mondja
ennek a dolgozó hangyának:

20
00:00:53,583 --> 00:00:55,898
"Szia! Én is dolgozó vagyok,

21
00:00:55,898 --> 00:00:57,702
éhes vagyok, kérlek adj enni."

22
00:00:57,702 --> 00:00:59,426
És a hangya eleget tesz a kérésnek,

23
00:00:59,426 --> 00:01:02,265
mert a bogár ugyanazokat
a kémiai anyagokat használja.

24
00:01:02,265 --> 00:01:03,700
Évmilliók alatt

25
00:01:03,700 --> 00:01:08,870
ez a bogár kifejlesztett egy módszert,
hogy hogyan éljen egy hangyakolóniában.

26
00:01:09,554 --> 00:01:10,712
Az évek alatt,

27
00:01:10,712 --> 00:01:12,403
míg abban a faluban éltem,

28
00:01:12,403 --> 00:01:15,561
20 000 különböző bogarat gyűjtöttem össze,

29
00:01:15,561 --> 00:01:19,120
és egy egész bogárgyűjteményt
építettem fel.

30
00:01:19,120 --> 00:01:23,421
És ez már nagyon korán felkeltette 
az érdeklődésemet az evolúció iránt.

31
00:01:23,421 --> 00:01:28,953
Hogyan jönnek létre a különböző formák,
ez a hatalmas sokféleség?

32
00:01:29,625 --> 00:01:33,132
Így lettem evolúcióbiológus,

33
00:01:33,132 --> 00:01:34,784
mint Charles Darwin.

34
00:01:34,784 --> 00:01:38,572
És akárcsak Charles Darwint,
engem is hamarosan zavarni kezdett,

35
00:01:38,572 --> 00:01:43,149
hogy az evolúció nagyrészt
a múltban ment végbe.

36
00:01:43,149 --> 00:01:46,597
A ma látható mintákat tanulmányozzuk,

37
00:01:46,597 --> 00:01:50,033
miközben a múltban lezajló
evolúciót próbáljuk megérteni,

38
00:01:50,033 --> 00:01:53,918
de valós időben sosem látjuk bekövetkezni.

39
00:01:53,918 --> 00:01:55,671
Nem tudjuk megfigyelni.

40
00:01:55,671 --> 00:01:58,322
Ahogy maga Darwin mondta:

41
00:01:58,322 --> 00:02:01,851
"Mindaddig, amíg a múltba
vissza nem tekintünk,

42
00:02:01,851 --> 00:02:05,404
semmit sem látunk ezekből a lassú,
folyamatban lévő változásokból."

43
00:02:06,293 --> 00:02:07,443
Vagy mégis?

44
00:02:08,373 --> 00:02:09,777
Az elmúlt néhány évtizedben

45
00:02:09,777 --> 00:02:13,730
az evolúcióbiológusok rájöttek, 
hogy az evolúció néha

46
00:02:13,730 --> 00:02:18,966
sokkal gyorsabban megy végbe,
és ténylegesen megfigyelhető,

47
00:02:18,966 --> 00:02:22,688
főleg, amikor a környezet
drasztikusan megváltozik,

48
00:02:22,688 --> 00:02:25,962
és nagy szükség van
a gyors alkalmazkodásra.

49
00:02:26,609 --> 00:02:28,561
Természetesen manapság

50
00:02:28,561 --> 00:02:32,057
a nagyobb környezeti változásokat
mi, emberek idézzük elő.

51
00:02:32,057 --> 00:02:35,968
Kaszálunk, öntözünk, 
szántunk, építkezünk,

52
00:02:35,968 --> 00:02:39,051
üvegházhatást okozó gázokat 
eresztünk a légkörbe,

53
00:02:39,051 --> 00:02:40,574
amelyek klímaváltozást okoznak.

54
00:02:40,574 --> 00:02:43,457
Egzotikus növényeket és állatokat
telepítünk olyan helyekre,

55
00:02:43,457 --> 00:02:45,434
ahol korábban nem éltek,

56
00:02:45,434 --> 00:02:51,374
élelmezési és egyéb szükségleteink miatt
pedig halászunk, erdőt irtunk, vadászunk.

57
00:02:52,102 --> 00:02:58,381
Mindezek a környezeti változások leginkább
a városokban mutatkoznak meg.

58
00:02:58,555 --> 00:03:03,151
A városok egy teljesen új, általunk 
létrehozott élőhelyet jelentenek,

59
00:03:03,151 --> 00:03:06,516
amelyet téglával, betonnal, üveggel
és acéllal borítunk be,

60
00:03:06,516 --> 00:03:08,690
és ezek olyan áthatolhatatlan felületek,

61
00:03:08,690 --> 00:03:12,175
ahol a növények csak nagyon nehezen
tudnak gyökeret ereszteni.

62
00:03:13,141 --> 00:03:16,006
Ugyancsak a városokban van jelen
a legnagyobb mértékben

63
00:03:16,006 --> 00:03:17,585
a vegyi szennyezés,

64
00:03:17,585 --> 00:03:20,577
a mesterséges fény és a zaj.

65
00:03:21,039 --> 00:03:25,334
Világszerte találkozhatunk
olyan növények és állatok kavalkádjával,

66
00:03:25,334 --> 00:03:26,789
amelyek a városban élnek,

67
00:03:26,789 --> 00:03:29,074
mert megmenekültek a kertészkedéstől,

68
00:03:29,074 --> 00:03:31,585
az akváriumoktól
és a kisállat-kereskedelemtől.

69
00:03:31,585 --> 00:03:35,347
És mit tesz egy faj,

70
00:03:35,347 --> 00:03:39,459
mikor egy teljesen megváltozott 
környezetben él?

71
00:03:40,333 --> 00:03:44,285
Nos, sokan persze sajnos kipusztulnak.

72
00:03:44,285 --> 00:03:46,508
Azok viszont, amelyek nem halnak ki,

73
00:03:46,508 --> 00:03:49,213
látványos módon alkalmazkodnak.

74
00:03:50,188 --> 00:03:52,569
Manapság a biológusok kezdenek rájönni,

75
00:03:52,569 --> 00:03:56,776
hogy a városok az evolúció mai melegágyai.

76
00:03:56,776 --> 00:04:00,022
Ezek azok a helyek, ahol a vadon élő
állatok és növények

77
00:04:00,022 --> 00:04:03,442
a szemünk láttára,
villámgyorsan fejlődnek,

78
00:04:03,442 --> 00:04:06,752
hogy alkalmazkodjanak
az új, városi feltételekhez.

79
00:04:06,752 --> 00:04:10,425
Pont úgy, mint a vörösnyakú szúfarkas
tette évmilliókkal korábban,

80
00:04:10,425 --> 00:04:12,822
mikor csatlakozott egy hangyakolóniához.

81
00:04:12,822 --> 00:04:17,584
Manapság olyan állatokat és növényeket
találunk, melyek az emberhez költöztek be

82
00:04:17,584 --> 00:04:19,984
és a mi városainkhoz alkalmazkodnak.

83
00:04:20,125 --> 00:04:21,561
Mindeközben

84
00:04:21,561 --> 00:04:23,259
arra is kezdünk rájönni,

85
00:04:23,259 --> 00:04:26,743
hogy valójában az evolúció 
nagyon gyorsan is végbemehet.

86
00:04:26,743 --> 00:04:30,149
Nem mindig egy hosszú,
korszakokon átívelő folyamat,

87
00:04:30,149 --> 00:04:32,839
hanem a szemünk láttára is bekövetkezhet.

88
00:04:33,680 --> 00:04:37,252
Ez itt például a fehérlábú egér.

89
00:04:37,355 --> 00:04:40,696
A New York környéki területeken
őshonos emlős

90
00:04:40,696 --> 00:04:43,799
több mint 400 évvel ezelőtt, 
mielőtt a város felépült,

91
00:04:43,799 --> 00:04:45,934
mindenütt ott élt.

92
00:04:45,934 --> 00:04:50,235
Manapság azonban kicsiny zöld területeken,

93
00:04:50,235 --> 00:04:56,354
a város parkjaiban rekedt,
aszfalttengerrel és forgalommal körülvéve.

94
00:04:56,893 --> 00:05:02,015
Mintha Darwin Galápagos-szigeteki
pintyeinek modern változatai lennének.

95
00:05:03,744 --> 00:05:05,990
És mint Darwin pintyei,

96
00:05:05,990 --> 00:05:10,188
az egerek minden egyes parkban 
fejlődésnek indultak,

97
00:05:10,188 --> 00:05:13,331
és egymástól egyre inkább eltérővé váltak.

98
00:05:13,331 --> 00:05:15,553
Ez itt a kollégám, 
Jason Munshi-South

99
00:05:15,553 --> 00:05:17,307
a Fordham Egyetemről,

100
00:05:17,307 --> 00:05:19,039
aki ezt a jelenséget tanulmányozza.

101
00:05:19,039 --> 00:05:23,863
A New York parkjaiban élő

102
00:05:23,863 --> 00:05:25,483
fehérlábú egerek DNS-ét vizsgálja,

103
00:05:25,483 --> 00:05:28,530
és azt próbálja megérteni, 
hogyan fejlődnek

104
00:05:28,530 --> 00:05:31,069
ezeken a kis zöld szigeteken.

105
00:05:31,069 --> 00:05:33,793
Egyfajta DNS-lenyomatot használ, 
és amint mondja:

106
00:05:33,793 --> 00:05:35,712
"Ha valaki egy egeret tesz elém,

107
00:05:35,712 --> 00:05:37,791
és nem árulja el, 
hogy honnan származik,

108
00:05:37,791 --> 00:05:40,372
én mindössze a DNS-éből
pontosan meg tudom állapítani,

109
00:05:40,372 --> 00:05:42,257
hogy melyik parkból jött."

110
00:05:42,257 --> 00:05:45,150
Ennyire különbözővé váltak.

111
00:05:45,395 --> 00:05:49,140
Jason arra is rájött, 
hogy ezek a változások

112
00:05:49,140 --> 00:05:50,662
– ezek az evolúciós változások –

113
00:05:50,662 --> 00:05:53,315
nem véletlenszerűek,
hanem jelentést hordoznak.

114
00:05:53,315 --> 00:05:56,490
Például a Central Parkban

115
00:05:56,490 --> 00:05:59,370
azt találjuk, hogy az egerek olyan 
géneket fejlesztettek ki,

116
00:05:59,370 --> 00:06:02,788
melyek elősegítik, hogy nagyon
zsíros ételekkel is megbirkózzanak.

117
00:06:03,258 --> 00:06:04,956
Emberi ételekkel.

118
00:06:04,956 --> 00:06:07,829
Évente 25 millió ember látogat el
a Central Parkba.

119
00:06:07,829 --> 00:06:10,607
Ez Észak-Amerika leglátogatottabb parkja.

120
00:06:10,607 --> 00:06:13,416
A látogatók nassolnivalókat,

121
00:06:13,416 --> 00:06:15,996
mogyorót és gyorsételeket 
hagynak maguk után,

122
00:06:15,996 --> 00:06:18,027
az egerek pedig elkezdtek ezekre rászokni,

123
00:06:18,027 --> 00:06:20,886
márpedig ez az általuk megszokottól
teljesen eltérő táplálék.

124
00:06:20,886 --> 00:06:21,956
Az évek alatt

125
00:06:21,956 --> 00:06:26,528
alkalmazkodtak ehhez a nagyon zsíros,
nagyon emberi táplálékhoz.

126
00:06:27,180 --> 00:06:29,450
Ez itt egy másik "dörzsölt", városi állat.

127
00:06:29,450 --> 00:06:31,800
Az európai pettyes éticsiga.

128
00:06:31,800 --> 00:06:33,006
Igen gyakori csigafaj,

129
00:06:33,006 --> 00:06:36,751
megtalálható különféle színváltozatokban

130
00:06:36,751 --> 00:06:40,607
a halvány sárgától a sötétbarnáig.

131
00:06:40,791 --> 00:06:43,315
A színeket teljes mértékben

132
00:06:43,315 --> 00:06:44,963
a csiga DNS-e határozza meg.

133
00:06:45,514 --> 00:06:50,421
A színek az adott házban élő csiga

134
00:06:50,421 --> 00:06:52,726
hőháztartását is meghatározzák.

135
00:06:52,849 --> 00:06:55,667
Például egy csiga,
amelyik kint van a napon,

136
00:06:55,667 --> 00:06:56,850
a vakító napfényben,

137
00:06:56,850 --> 00:06:58,996
és halványsárga a háza,

138
00:06:58,996 --> 00:07:05,290
nem melegszik fel úgy, mint az a csiga,
amelyiknek sötétbarna háza van.

139
00:07:05,290 --> 00:07:09,316
Csakúgy, mint mikor fehér autóban ülünk,
kevésbé melegszünk fel,

140
00:07:09,316 --> 00:07:12,196
mintha fekete autóban ülnénk.

141
00:07:12,196 --> 00:07:15,348
Van egy jelenség, az úgynevezett
városi hősziget,

142
00:07:15,348 --> 00:07:18,315
ami azt jelenti, 
hogy egy nagyváros központjában

143
00:07:18,315 --> 00:07:21,038
a hőmérséklet több fokkal magasabb lehet,

144
00:07:21,038 --> 00:07:22,434
mint a városon kívül.

145
00:07:22,434 --> 00:07:23,815
Ez abból fakad,

146
00:07:23,815 --> 00:07:26,529
hogy ott emberek milliói
zsúfolódnak össze,

147
00:07:26,529 --> 00:07:28,653
és minden tevékenységük és gépük

148
00:07:28,653 --> 00:07:30,022
hőt termel.

149
00:07:30,022 --> 00:07:33,720
Ráadásul a magas épületek
a szelet is felfogják,

150
00:07:33,720 --> 00:07:38,077
és a sok acél, tégla és beton
magába szívja a napból érkező hőt

151
00:07:38,077 --> 00:07:39,702
éjszaka pedig kibocsátja.

152
00:07:39,702 --> 00:07:42,966
Így egy forró levegőből álló buborék 
keletkezik a nagyváros közepén.

153
00:07:42,966 --> 00:07:46,806
A tanítványaim és jómagam úgy véljük,
hogy ezek az éticsigák

154
00:07:46,806 --> 00:07:49,522
a különféle házaikkal

155
00:07:49,522 --> 00:07:53,850
talán a városi hőszigetekhez 
próbálnak alkalmazkodni.

156
00:07:53,850 --> 00:07:55,660
Talán a belvárosban

157
00:07:55,660 --> 00:07:58,557
a csigaház színe úgy változik,

158
00:07:58,557 --> 00:08:02,227
hogy csökkentse a csigák túlmelegedését.

159
00:08:02,367 --> 00:08:05,870
Ennek tanulmányozására egy közösségi 
tudományos projektbe fogtunk.

160
00:08:06,210 --> 00:08:08,805
Készítettünk egy ingyenes
okostelefon alkalmazást,

161
00:08:08,805 --> 00:08:11,084
amellyel az emberek Hollandia-szerte

162
00:08:11,084 --> 00:08:14,106
csigákat fotózhattak
a kertjükben, az utcán

163
00:08:14,106 --> 00:08:15,784
és külterületeken is,

164
00:08:15,784 --> 00:08:19,403
a képeket pedig feltölthették
egy közösségi, tudományos webes felületre.

165
00:08:19,403 --> 00:08:22,474
Egy év alatt 10 000 csigás képet kaptunk,

166
00:08:22,474 --> 00:08:24,923
melyeket Hollandiában fotóztak,

167
00:08:24,923 --> 00:08:27,727
és amikor elkezdtük
elemezni az eredményeket,

168
00:08:27,727 --> 00:08:31,546
arra jutottunk, hogy beigazolódtak
az eredeti feltételezéseink.

169
00:08:31,546 --> 00:08:33,877
A városi hőszigetek közepén azt látjuk,

170
00:08:33,877 --> 00:08:40,375
hogy a csigák sárgább,
halványabb házat növesztettek.

171
00:08:42,455 --> 00:08:45,501
A városi csiga és a manhattani egér

172
00:08:45,501 --> 00:08:50,963
csak kettő az egyre növekvő
számú állat és növény közül,

173
00:08:50,963 --> 00:08:54,592
amelyek alkalmazkodtak
ehhez az újfajta élettérhez,

174
00:08:54,592 --> 00:08:57,721
az általunk létrehozott,
városi élettérhez.

175
00:08:57,721 --> 00:09:00,842
A könyvben, amelyet erről a témáról írtam

176
00:09:00,842 --> 00:09:02,349
– a városi evolúció témájáról –

177
00:09:02,349 --> 00:09:03,821
sokkal több példát mutatok be.

178
00:09:03,821 --> 00:09:06,895
Például gyomnövényeket,
melyeknek a magvai úgy alakultak át,

179
00:09:06,895 --> 00:09:09,580
hogy könnyebben sarjadnak ki a kövezeten.

180
00:09:09,910 --> 00:09:14,653
Tücsköket, melyek magasabb
hangon ciripelnek,

181
00:09:14,653 --> 00:09:17,454
ha zajos forgalom közelében élnek.

182
00:09:17,634 --> 00:09:22,763
Szúnyogokat, amelyek áttértek arra, hogy 
az ingázó emberek vérével táplálkozzanak

183
00:09:22,763 --> 00:09:25,178
a metróállomásokon.

184
00:09:25,178 --> 00:09:28,246
Sőt, még a közönséges városi galamb is
továbbfejlődött oly módon,

185
00:09:28,246 --> 00:09:31,221
hogy képes méregteleníteni magát

186
00:09:31,221 --> 00:09:35,549
a nehézfémszennyezéstől úgy,
hogy azt eltárolja a tollaiban.

187
00:09:35,689 --> 00:09:38,213
A hozzám hasonló biológusok
a világ minden táján

188
00:09:38,213 --> 00:09:40,819
egyre inkább érdeklődnek a városi evolúció

189
00:09:40,819 --> 00:09:42,547
lenyűgöző folyamata iránt.

190
00:09:42,547 --> 00:09:44,721
Kezdjük felismerni, hogy a földi élet

191
00:09:44,721 --> 00:09:48,663

egy egyedülálló eseményének vagyunk tanúi.

192
00:09:48,663 --> 00:09:50,805
Egy teljesen új ökoszisztéma
van kialakulóban,

193
00:09:50,805 --> 00:09:56,244
amely alkalmazkodik
az általunk teremtett élettérhez.

194
00:09:57,034 --> 00:09:59,013
És nemcsak a tudósokról van szó,

195
00:09:59,013 --> 00:10:02,784
hiszen egyre inkább bevonjuk
a városlakók millióinak kezét,

196
00:10:02,784 --> 00:10:05,208
fülét és szemét.

197
00:10:05,208 --> 00:10:07,952
Amatőr kutatókkal

198
00:10:07,952 --> 00:10:09,529
és iskolás gyerekekkel együtt

199
00:10:09,529 --> 00:10:12,607
építünk egy globális megfigyelő hálózatot,

200
00:10:12,607 --> 00:10:15,819
amely lehetővé teszi, 
hogy a városi evolúció folyamatát

201
00:10:15,819 --> 00:10:18,421
valós időben kövessük végig.

202
00:10:19,298 --> 00:10:23,133
Mindeközben ez arra is rávilágít,

203
00:10:23,133 --> 00:10:25,819
hogy az evolúció nem
pusztán egy elvont dolog,

204
00:10:25,819 --> 00:10:28,755
aminek a tanulmányozásához
a Galápagos-szigetekre kell utazni,

205
00:10:28,755 --> 00:10:33,301
vagy aminek a megértéséhez
paleontológusnak kell lenni.

206
00:10:33,301 --> 00:10:36,143
Az evolúció egy közönséges
biológiai folyamat,

207
00:10:36,143 --> 00:10:39,742
amely állandó jelleggel, mindenhol zajlik.

208
00:10:39,742 --> 00:10:42,037
A hátsó udvarban, az utcában, ahol élünk,

209
00:10:42,037 --> 00:10:44,622
mindjárt itt az előadótermen kívül.

210
00:10:44,892 --> 00:10:48,838
Persze a lelkesedésemnek
van egy másik oldala is.

211
00:10:48,838 --> 00:10:51,627
Amikor visszamegyek a faluba,
ahol felnőttem, látom,

212
00:10:51,627 --> 00:10:56,479
hogy a gyermekkoromból jól ismert mezők
és mocsarak többé nem lelhetők fel.

213
00:10:56,479 --> 00:10:58,563
A falut felszippantotta

214
00:10:58,563 --> 00:11:01,024
Rotterdam növekvő agglomerációja,

215
00:11:01,024 --> 00:11:03,380
és a helyén bevásárlóközpontok,

216
00:11:03,380 --> 00:11:06,810
elővárosok és buszsávok létesültek.

217
00:11:06,810 --> 00:11:11,414
A megszokott állatok és növények
közül sokan eltűntek,

218
00:11:11,414 --> 00:11:14,751
talán a vörösnyakú szúfarkas is.

219
00:11:15,458 --> 00:11:17,579
De egy dolog vigasztal:

220
00:11:17,579 --> 00:11:20,447
bár lehet, hogy a faluban
manapság felnövő gyerekek

221
00:11:20,447 --> 00:11:24,515
nem tapasztalják meg
azt a hagyományos természetet,

222
00:11:24,515 --> 00:11:25,583
amelyben én felnőttem,

223
00:11:25,583 --> 00:11:28,120
viszont egy újfajta természet
veszi körül őket,

224
00:11:28,120 --> 00:11:29,929
egy újfajta ökoszisztéma,

225
00:11:29,929 --> 00:11:34,059
amely számukra épp olyan izgalmas lehet,
mint nekem volt a régi.

226
00:11:34,059 --> 00:11:37,747
Ők már egy új, modern kori
Galápagoson élnek.

227
00:11:37,747 --> 00:11:41,264
És ha összefognak amatőr kutatókkal

228
00:11:41,264 --> 00:11:44,444
és hozzám hasonló evolúcióbiológusokkal,

229
00:11:44,444 --> 00:11:51,226
akár a városi evolúciót tanulmányozó, 
21. századi Darwinokká is válhatnak.

230
00:11:51,226 --> 00:11:52,344
Köszönöm.

231
00:11:52,344 --> 00:11:54,700
(Taps)