A szteroidok hírhedtek
a sportban betöltött szerepük miatt.
De inhalálókban, mérges szömörce
és ekcéma okozta kiütés elleni krémekben
és gyulladáscsökkentő
injekciókban is előfordulnak.
A gyógyszerekben található szteroid
nem azonos az izomfejlesztő szteroiddal.
Másik szteroidon alapulnak:
amelyet szervezetünk természetes úton
állít elő életben maradásunkhoz.
Kicsit átfogóbban szemlélve,
azért van sokféle szteroid,
mert az elnevezés ezen anyagok
molekulaszerkezetének közös vonásaira,
nem pedig a testre gyakorolt
hasonló hatásukra utal.
A szteroidok lehetnek természetesek
vagy szintetikusak.
Ami közös bennük, hogy mindegyikük alapja
egy négygyűrűs szerkezet,
melyben 17 szénatom
három hatos és egy ötös gyűrű
mentén rendeződik el.
A molekula attól szteroid,
hogy van benne ilyen szerkezet,
bár többnyire ehhez oldalláncok -
további atomok - is kapcsolódnak,
melyek lényegesen befolyásolják
a molekula funkcióját.
A szteroid a koleszterin nevű
zsírszerű molekuláról kapta a nevét.
Szervezetünk koleszterinből
állítja elő a szteroidokat.
E zsíros koleszterinalapnak köszönhetően
képes a szteroid a sejtfalon át
behatolni a sejtbe,
és a sejten belül közvetlenül hatni
a génkifejeződésre
és a fehérjeszintézisre.
Különbözik a többi jelmolekulától,
melyek nem képesek áthatolni a sejtfalon,
ezért a sejten kívülről
kell hatást keltsenek,
sokkal bonyolultabb jelátvitellel.
A szteroidok ezért gyorsabban hatnak,
mint más molekulák.
Térjünk vissza a gyulladáscsökkentőben
található szteroidokhoz:
ezeknek egy természetes szteroid,
a kortizol az alapjuk.
A kortizol a test elsődleges
stresszjelzője,
és sok szerepe van.
Mikor stresszor hat ránk –
bármi lehet: baráti vita,
egy medve megpillantása,
fertőzés vagy alacsony vércukorszint –,
az agy válaszul jelet küld
a hipotalamuszból az agyalapi mirigynek.
Az agyalapi mirigy jelet
küld a mellékvesének.
A mellékvese kortizolt termel,
és folyamatosan bocsát ki valamennyit.
De mikor az agyalapi mirigytől
jelzés érkezik,
akkor nagyobb adag kortizolt szabadít fel.
A jobb energiaellátás érdekében ez
a testet több glükóz termelésére ösztönzi,
csökkenti a pillanatnyilag nem létfunkciós
működést, pl. az emésztést,
és bekapcsolja az üss vagy fuss
válaszreakciót.
Rövid távon segít, de nemkívánatos
mellékhatásai lehetnek,
pl. alvászavar és nyomott hangulat,
ha túl sokáig szedjük.
A kortizol összetett módon hat
az immunrendszerre is:
a helyzettől függően
erősíthet vagy gyengíthet
egyes immunfunkciókat.
A fertőzés elleni védekezésben
az immunrendszer gyakran gyulladást okoz.
A kortizol gátolja az immunrendszer
gyulladást okozó képességét.
Ez rövid távon ismét csak hasznos lehet.
De a túlzott kortizoltermelés
ártalmas lehet,
mert csökkenti az immunrendszer csontvelő-
és nyirokcsomó-regeneráló képességét.
A tartósan túl magas szint megelőzésére
a kortizol elnyomja
a mellékveséket még több kortizol
kibocsájtására ösztönző ingert.
Az orvosi kortikoszteroidok a korizol
immunrendszerre gyakorolt hatását
az allergiás reakciók, kiütések
és asztma elleni küzdelemre irányítja.
Ezek mind gyulladást okoznak.
Többféle szintetikus szteroid van,
melyek hatásmechanizmusa ugyanaz:
fokozzák a szervezet kortizoltermelését,
erre válaszul a szervezet leállítja
az immunrendszer gyulladást okozó
túlzott reakcióját.
A kortikoszteroidok belopakodnak
a sejtekbe, és kikapcsolják a riasztást.
Elfojtják a gyulladást okozó
génkifejeződéseket.
Az inhalálókészülékekben és krémekben
a szteroid csak az adott szervre hat:
a bőrre vagy a tüdőre.
Intravénás vagy tablettás formában
krónikus autoimmun betegségek,
pl. lupusz vagy irritábilis bélszindróma
kezelésénél az egész testre hat.
E kórokban a test immunrendszere
a saját sejtjei ellen fordul,
az állandó asztmarohamhoz
vagy bőrkiütéshez hasonlóan.
Állandó kis adag szteroid
leállítja az immunrendszer
felesleges reakcióját,
de a hosszú távú káros pszichológiai
és fiziológiai hatásai miatt
a nagyobb adagokat sürgősségi esetekre
és fellobbanásokra tartogatjuk.
Míg az asztmaroham, a szömörcemérgezés
és az irritábilis bélszindróma
teljesen más betegségnek látszanak,
van bennük valami közös:
a rájuk adott immunreakció
több kárt okoz, mint jót.
Bár a kortikoszteroidok nem izomnövelők,
de a test kiváló védelmezői
lehetnek önmagával szemben.