A szteroidok hírhedtek a sportban betöltött szerepük miatt. De inhalálókban, mérges szömörce és ekcéma okozta kiütés elleni krémekben és gyulladáscsökkentő injekciókban is előfordulnak. A gyógyszerekben található szteroid nem azonos az izomfejlesztő szteroiddal. Másik szteroidon alapulnak: amelyet szervezetünk természetes úton állít elő életben maradásunkhoz. Kicsit átfogóbban szemlélve, azért van sokféle szteroid, mert az elnevezés ezek anyagok molekulaszerkezetének közös vonásaira, nem pedig a testre gyakorolt hasonló hatásukra utal. A szteroidok lehetnek természetesek vagy szintetikusak. Ami közös bennük, hogy mindegyikük alapja egy négygyűrűs szerkezet, melyben 17 szénatom három hatos és egy ötös gyűrű mentén rendeződik el. A molekula attól szteroid, hogy van benne ilyen szerkezet, bár többnyire ehhez oldalláncok - további atomok - is kapcsolódnak, melyek lényegesen befolyásolják a molekula funkcióját. A szteroid a koleszterin nevű zsírszerű molekuláról kapta a nevét. Szervezetünk koleszterinből állítja elő a szteroidokat. E zsíros koleszterinalapnak köszönhetően képes a szteroid a sejtfalon át behatolni a sejtbe, és a sejten belül közvetlenül hatni a génkifejeződésre és a fehérjeszintézisre. Különbözik a többi jelmolekulától, melyek nem képesek áthatolni a sejtfalon, ezért a sejten kívülről kell hatást keltsenek, sokkal bonyolultabb jelátvitellel. A szteroidok ezért gyorsabban hatnak, mint más molekulák. Térjünk vissza a gyulladáscsökkentőben található szteroidokhoz: ezeknek egy természetes szteroid, a kortizol az alapjuk. A kortizol a test elsődleges stresszjelzője, és sok szerepe van. Mikor stresszor hat ránk – bármi lehet: baráti vita, egy medve megpillantása, fertőzés vagy alacsony vércukorszint –, az agy válaszul jelet küld a hipotalamuszból az agyalapi mirigynek. Az agyalapi mirigy jelet küld a mellékvesének. A mellékvese kortizolt termel, és folyamatosan bocsát ki valamennyit. De mikor az agyalapi mirigytől jelzés érkezik, akkor nagyobb adag kortizolt szabadít fel. A jobb energiaellátás érdekében ez a testet több glükóz termelésére ösztönzi, csökkenti a pillanatnyilag nem létfunkciós működést, pl. az emésztést, és bekapcsolja az üss vagy fuss válaszreakciót. Rövid távon segít, de nemkívánatos mellékhatásai lehetnek, pl. alvászavar és nyomott hangulat, ha túl sokáig szedjük. A kortizol összetett módon hat az immunrendszerre is: a helyzettől függően erősíthet vagy gyengíthet egyes immunfunkciókat. A fertőzés elleni védekezésben az immunrendszer gyakran gyulladást okoz. A kortizol gátolja az immunrendszer gyulladást okozó képességét. Ez rövid távon ismét csak hasznos lehet. De a túlzott kortizoltermelés ártalmas lehet, mert csökkenti az immunrendszer csontvelő- és nyirokcsomó-regeneráló képességét. A tartósan túl magas szint megelőzésére a kortizol elnyomja a mellékveséket még több kortizol kibocsájtására ösztönző ingert. Az orvosi kortikoszteroidok a korizol immunrendszerre gyakorolt hatását az allergiás reakciók, kiütések és asztma elleni küzdelemre irányítja. Ezek mind gyulladást okoznak. Többféle szintetikus szteroid van, melyek hatásmechanizmusa ugyanaz: fokozzák a szervezet kortizoltermelését, erre válaszul a szervezet leállítja az immunrendszer gyulladást okozó túlzott reakcióját. A kortikoszteroidok belopakodnak a sejtekbe, és kikapcsolják a riasztást. Elfojtják a gyulladást okozó génkifejeződéseket. Az inhalálókészülékekben és krémekben a szteroid csak az adott szervre hat: a bőrre vagy a tüdőre. Intravénás vagy tablettás formában krónikus autoimmun betegségek, pl. lupusz vagy irritábilis bélszindróma kezelésénél az egész testre hat. E kórokban a test immunrendszere a saját sejtjei ellen fordul, az állandó asztmarohamhoz vagy bőrkiütéshez hasonlóan. Állandó kis adag szteroid leállítja az immunrendszer felesleges reakcióját, de a hosszú távú káros pszichológiai és fiziológiai hatásai miatt a nagyobb adagokat sürgősségi esetekre és fellobbanásokra tartogatjuk. Míg az asztmaroham, a szömörcemérgezés és az irritábilis bélszindróma teljesen más betegségnek látszanak, van bennük valami közös: a rájuk adott immunreakció több kárt okoz, mint jót. Bár a kortikoszteroidok nem izomnövelők, de a test kiváló védelmezői lehetnek önmagával szemben.