Gondolkoztak már az óceánok
fontos szerepéről mindennapi életünkben?

A Föld felszínének kétharmadát 
borítják óceánok.

Ők állítják elő 
a belélegzett oxigén felét.

Szabályozzák éghajlatunkat.

Munkát, gyógyszert 
és táplálékot biztosítanak,

ideértve a lakosság
fehérjeszükségletének 20%-át is.

Az emberek azt gondolták,
hogy az óceánok olyan hatalmasak,

hogy az emberi tevékenység
nincs rájuk hatással.

Feltárom önöknek a drasztikus valóságot,

mely megváltoztatja óceánjainkat:
elsavasodásnak nevezzük,

vagy a klímaváltozás 
gonosz ikertestvérének.

Tudták, hogy az általunk kibocsátott
szén-dioxid 25 százalékát

az óceánok nyelték el?

Ez egy azon rendkívüli dolgok közül,
amelyet az óceánok nyújtanak,

ugyanis a szén-dioxid 
egy az üvegházhatású gázok közül,

amely hozzájárul a klímaváltozáshoz.

De ahogyan folyamatosan

egyre több szén-dioxidot 
pumpálunk a levegőbe,

egyre több oldódik be az óceánokba.

Ez pedig megváltoztatja 
az óceánok kémiai tulajdonságait.

Az elnyelt szén-dioxid

kémiai változásokat okoz az óceánban.

Szerencsések,

mert most nincs időnk belemenni
részletesen ennek kémiájába.

De felhívom a figyelmüket, 
hogy az oldott szén-dioxid dúsulásával

csökken az óceánok pH értéke.

Az óceánok vizének nő a savassága.

Ezt a folyamatot nevezzük 
az óceánok elsavasodásának.

A klímaváltozással egy időben történik.

A kutatók már több mint két évtizede
figyelemmel kísérik az elsavasodást.

Ez az ábra egy fontos időszakot
szemléltet Hawaiin.

A felső vonal a szén-dioxid koncentráció
folyamatos növekedését mutatja,

azaz a légkör széndioxid-tartalmát.

Ez az emberi tevékenység 
közvetlen következménye.

Az alsó vonal az elnyelt szén-dioxid

megnövekedett koncentrációt mutatja,

és ez, mint láthatják, 
ugyanolyan mértékben növekszik,

mint a légköri szén-dioxid aránya
a mérések megkezdésétől.

A legalsó vonal a kémiai 
változásokat mutatja.

Ahogy a vízbe beoldódó 
szén-dioxid mennyisége emelkedett,

a tengervíz pH értéke csökkent,

ami azt jelenti, hogy az óceánok 
elsavasodása fokozódott.

Ír kutatók ugyancsak figyelemmel kísérik
az óceánok elsavasodását

a Tengerkutató Intézetnél 
és a Galway Egyetemen egyaránt.

Hozzánk hasonlóan megfigyelték,
hogy az elsavasodás olyan mértékű

szerte a világon, 
ahogy az ábránk is mutatja.

Mindez a szemünk láttára történik.

Most szeretném bemutatni,
hogyan gyűjtjük a megfigyelési adatokat

az óceánok változásáról.

Mintáink nagy részét tél közepén gyűjtjük.

Elképzelhetik, hogy az Észak-
Atlanti-óceánban

milyen veszélyes viharos körülményekkel 
kell szembenéznünk --

így nem ajánlott azoknak,
akik tengeri betegek,

de elmondhatjuk, 
hogy sok értékes adatot gyűjtünk.

Leengedjük ezt a műszert a hajó oldalán.

Az aljára szenzorokat szereltünk,

melyek olyan adatokat 
szolgáltatnak a környező vízről,

mint például a hőmérséklet,
vagy az oldott oxigén.

Aztán tengervízmintát veszünk
ezekben a nagy palackokban.

Először a fenékről vesszük mintát, 
mely akár 4 km mélyen is lehet

a kontinentális self határáig.

Majd egyenlő intervallumokból
egészen a felszínig.

Tengervizet hozunk a fedélzetre

aztán vagy a hajón elemezzük,

vagy a laboratóriumba szállítjuk 
egyéb kémiai paraméterek vizsgálatára.

De miért is érdekel ez minket?

Hogy befolyásolja az óceánok
elsavasodása az életünket?

Nos, itt van néhány aggasztó tény.

Az óceánok elsavasodásának 
26%-os növekedése figyelhető meg

az iparosodást megelőző időktől kezdve,
az emberi tevékenység következtében.

Ha nem csökkentjük
széndioxid-kibocsátásunkat,

az óceánok elsavasodása 
várhatóan 170%-kal nő

a század végére.

Igen, ez saját gyermekeink 
idejében bekövetkezhet.

Ez az elsavasodás 
tízszer gyorsabban megy végbe,

mint akármilyen más elsavasodás
vizeinkben az elmúlt 55 millió évben.

A tengeri élet sosem tapasztalt

a mostanihoz hasonló 
mértékű változást.

Szóval fogalmunk sincs 
a következményekről.

Több millió évvel ezelőtt
egy természetes elsavasodás zajlott le,

mely sokkal lassúbb volt,
mint amit most tapasztalunk.

Ez egybeesett több tengeri faj
tömeges pusztulásával.

Tényleg ebbe az irányba haladunk?

Talán.

A kutatások alapján néhány faj
jól reagál az új jelenségre,

míg mások nehezen viselik.

Különösen aggasztó, hogy míg
az elsavasodás mértéke nő,

a karbonát-ionok koncentrációja
a tengervízben csökken.

Ezek az ionok alapvető építőelemei

több tengeri állat vázszerkezetének,

mint például rákoknak, 
kagylóknak, osztrigáknak.

Másik példa: a korallok.

Nekik szintén karbonát-ionra
van szükségük a vízből,

hogy felépítsék a korallzátonyokat.

És ahogyan az óceánok savassága nő,

és a karbonát-ionok 
koncentrációja csökken,

ezek a fajok egyre nehezebben képesek
vázszerkezetük felépítése,

és kis koncentrációnál feloldódnak.

Itt látható egy pteropoda,
köznapi nevén tengeri pillangó.

Sok tengeri állatfaj –

a krillektől a lazacon át a bálnákig –
elsődleges tápláléka.

A pteropoda héját
olyan pH-értékű vízbe helyeztük,

amely a század végére várható.

Alig 45 nap elteltével ezen a valóságnak
megfelelő pH-értéken

azt láthatjuk, hogy a kagyló 
gyakorlatilag teljesen feloldódott.

Az óceánok elsavasodása
hatással van a táplálékláncra,

s az asztalunkra kerülő ételre.

Ki szereti a rákféléket vagy a lazacot?

Vagy más halfajtákat,

melyeknek a tengeri 
tápláléka érintett lehet?

Ezek hidegvízi korallok.

Tudták, hogy az ír vizekben
megtalálható ez a faj

a kontinentális talapzat közelében?

Hozzájárulnak a biológiai sokszínűséghez,
és fontos halászterületek.

Azt jósolják, hogy a század végére

az óceáni hidegvízi korallok 
70 százaléka

szerkezetüket feloldó vízbe kerül.

Utolsó példám: 
az egészséges trópusi korallok.

Olyan pH-értékű vízbe helyeztük,
melynek kialakulása 2100-ra várható.

6 hónap után a korallok majdnem
teljesen feloldódtak.

A korallzátonyok az óceánokban

az élőlények 25 százalékának
biztosítanak életteret.

Rengeteg faj élőhelyét alkotják.

Így nyilvánvaló, hogy az óceán
elsavasodása globális veszély.

Van egy nyolc hónapos kisfiam.

Hacsak nem teszünk valamit,

félek belegondolni, hogy fognak 
óceánjaink, kinézni mire felnő.

Tapasztalni fogjuk az elsavasodást.

Már így is túl sok szén-dioxidot
juttattunk a levegőbe.

De a folyamat lelassítható.

Megelőzhető a legrosszabb forgatókönyv.

Egyetlen esélyünk

a széndioxid-kibocsátás csökkentése.

Mindannyiunknak fontos,
az iparnak és a kormányoknak egyaránt.

Fogjunk össze, le kell lassítani
a globális felmelegedést,

az óceán elsavasodását

és fenntartani egy egészséges
óceánt és bolygót

a jelenlegi és az utánunk
következő generációk számára.

(Taps)