1
00:00:00,000 --> 00:00:03,000
Ahogy a technológia halad.

2
00:00:03,000 --> 00:00:05,000
és fejlődik,

3
00:00:05,000 --> 00:00:07,000
sokan azt hisszük, hogy ez a fejlődés

4
00:00:07,000 --> 00:00:09,000
intelligensebbé tesz bennünket,

5
00:00:09,000 --> 00:00:11,000
okosabbá tesz bennünket, és általuk közelebb kerülünk a világhoz.

6
00:00:11,000 --> 00:00:13,000
Én itt most arról szeretnék beszélni,

7
00:00:13,000 --> 00:00:15,000
hogy ez nem feltétlenül van így,

8
00:00:15,000 --> 00:00:18,000
mivel a fejlődés csak egy szó a változásra,

9
00:00:18,000 --> 00:00:20,000
és a változással mindig jön valami új,

10
00:00:20,000 --> 00:00:22,000
de egyúttal valami el is veszik.

11
00:00:22,000 --> 00:00:24,000
Ennek illusztrálására be szeretném

12
00:00:24,000 --> 00:00:27,000
mutatni, hogyan bírkózott meg a technológia

13
00:00:27,000 --> 00:00:32,000
egy nagyon egyszerű, közönséges, mindennapi kérdéssel.

14
00:00:32,000 --> 00:00:34,000
A kérdés így szól:

15
00:00:34,000 --> 00:00:37,000
Mennyi az idő? Mennyi az idő?

16
00:00:37,000 --> 00:00:40,000
Ha ránézünk az iPhone-unkra, nagyon egyszerű megválaszolni.

17
00:00:40,000 --> 00:00:42,000
De hadd kérdezzem meg önöktől, hogy mondanák meg az időt,

18
00:00:42,000 --> 00:00:44,000
ha nem lenne iPhone-juk?

19
00:00:44,000 --> 00:00:47,000
Hogyan mondanák meg az időt, mondjuk, 600 évvel ezelőtt?

20
00:00:47,000 --> 00:00:49,000
Hogyan?

21
00:00:49,000 --> 00:00:52,000
Nos hát, ehhez egy bizonyos eszközt használnának,

22
00:00:52,000 --> 00:00:56,000
amit úgy hívnak, hogy asztrolábium.

23
00:00:56,000 --> 00:01:00,000
Napjainkban az asztrolábium jószerivel ismeretlen eszköz.

24
00:01:00,000 --> 00:01:02,000
Annak idején, azonban, a 13.században

25
00:01:02,000 --> 00:01:04,000
mindennapos volt.

26
00:01:04,000 --> 00:01:08,000
Ez volt az első népszerű számítógép a világon.

27
00:01:08,000 --> 00:01:12,000
És ez az eszköz valójában az égbolt modellje volt.

28
00:01:12,000 --> 00:01:14,000
Így az asztrolábium különböző részei, ennél a típusnál,

29
00:01:14,000 --> 00:01:17,000
a rete, ami a csillagok helyzetének felel meg.

30
00:01:17,000 --> 00:01:20,000
A tárcsa egy koordináta-rendszernek felel meg.

31
00:01:20,000 --> 00:01:24,000
Az egészet pedig a skálázott máter fogja össze.

32
00:01:24,000 --> 00:01:26,000
Ha tanult gyerekek volnánk,

33
00:01:26,000 --> 00:01:28,000
nem csak használni tudnánk az asztrolábiumot,

34
00:01:28,000 --> 00:01:31,000
de azt is tudnánk, hogyan kell elkészíteni.

35
00:01:31,000 --> 00:01:34,000
És ezt azért tudjuk, mert az asztrolábiumról szóló első értekezést,

36
00:01:34,000 --> 00:01:36,000
az első angol nyelvű műszaki kézikönyvet,

37
00:01:36,000 --> 00:01:38,000
Geoffrey Chaucer írta.

38
00:01:38,000 --> 00:01:41,000
Igen, az a bizonyos Geoffrey Chaucer, 1391-ben,

39
00:01:41,000 --> 00:01:45,000
11 éves fiának, a kis Lewis-nak.

40
00:01:45,000 --> 00:01:50,000
És ebben a könyvben támadt a kis Lewis-nak a nagy ötlete.

41
00:01:50,000 --> 00:01:52,000
Az alapötletet, amitől ez a számítógép működik

42
00:01:52,000 --> 00:01:55,000
úgy hívják, hogy sztereografikus projekció.

43
00:01:55,000 --> 00:01:57,000
Alapkoncepciója pedig az,

44
00:01:57,000 --> 00:02:00,000
hogy hogyan jelenítsük meg a bennünket körülvevő

45
00:02:00,000 --> 00:02:02,000
éjszakai égbolt háromdimenziós képét

46
00:02:02,000 --> 00:02:05,000
egy lapos, hordozható, kétdimenziós felületen.

47
00:02:05,000 --> 00:02:07,000
Az ötlet tulajdonképpen egészen egyszerű.

48
00:02:07,000 --> 00:02:10,000
Képzeljük el, hogy a Föld az Univerzum középpontja,

49
00:02:10,000 --> 00:02:13,000
amit egy gömbfelületre vetített égbolt vesz körül.

50
00:02:13,000 --> 00:02:16,000
A gömb felületének minden egyes pontja

51
00:02:16,000 --> 00:02:18,000
az alsó pálcán keresztül hozzá van rendelve

52
00:02:18,000 --> 00:02:20,000
egy sík felülethez, ahol rögzítődik.

53
00:02:20,000 --> 00:02:24,000
Így az északi Sarkcsillag felel meg az eszköz középpontjának.

54
00:02:24,000 --> 00:02:27,000
Az ekliptika, ami a nap, a hold és a bolygók útvonala,

55
00:02:27,000 --> 00:02:29,000
megfelel egy eltolási körnek.

56
00:02:29,000 --> 00:02:33,000
A fényes csillagokat a rete apró tüskéi jelentik.

57
00:02:33,000 --> 00:02:36,000
A magasság megfelel a tárcsarendszernek.

58
00:02:36,000 --> 00:02:39,000
Az asztrolábium valódi zsenialitása azonban nem csupán a projekció.

59
00:02:39,000 --> 00:02:43,000
Az igazán zseniális az, hogy a két koordináta-rendszert úgy köti össze,

60
00:02:43,000 --> 00:02:45,000
hogy azok tökéletesen illeszkedjenek.

61
00:02:45,000 --> 00:02:48,000
A nap, a hold és a bolygók pozícióját a mozgatható rete mutatja.

62
00:02:48,000 --> 00:02:50,000
Egy adott földrajzi szélességről látszó

63
00:02:50,000 --> 00:02:55,000
helyzetüket pedig a hátsó tárcsa. Érthető?

64
00:02:55,000 --> 00:03:00,000
Hogyan használjuk hát ezt az eszközt?

65
00:03:00,000 --> 00:03:06,000
Nos, hadd hívjak egy kis segítséget.

66
00:03:06,000 --> 00:03:11,000
Ez itt egy asztrolábium. Hát nem lenyűgöző?

67
00:03:11,000 --> 00:03:14,000
Ez az asztrolábium egy kölcsöneszköz tőlünk,

68
00:03:14,000 --> 00:03:17,000
az Oxfor-i Történelmi Iskolától -- Múzeumtól.

69
00:03:17,000 --> 00:03:20,000
Jól láthatók a különböző alkotórészek.

70
00:03:20,000 --> 00:03:22,000
Ez itt a máter, skálával a hátoldalán.

71
00:03:22,000 --> 00:03:24,000
Ez pedig itt a rete. Jó. Látható?

72
00:03:24,000 --> 00:03:27,000
Ez az égbolt mozgatható része.

73
00:03:27,000 --> 00:03:29,000
Itt hátul pedig látható

74
00:03:29,000 --> 00:03:31,000
egy pókháló-alakzat.

75
00:03:31,000 --> 00:03:35,000
Ez a pókháló-alakzat felel meg az égbolton a helyi koordinátáknak.

76
00:03:35,000 --> 00:03:37,000
Ez itt az irányzék. A hátoldalon pedig

77
00:03:37,000 --> 00:03:40,000
további eszközöket, mérőeszközöket,

78
00:03:40,000 --> 00:03:46,000
és skálákat látunk, amelyek a számításokhoz szükségesek. Rendben?

79
00:03:46,000 --> 00:03:48,000
Mindig is szerettem volna egy ilyet.

80
00:03:48,000 --> 00:03:53,000
A diplomamunkámhoz készítettem egyet papírból.

81
00:03:53,000 --> 00:03:55,000
Ez pedig itt a kezemben 15.századi

82
00:03:55,000 --> 00:03:58,000
eszköz másolata.

83
00:03:58,000 --> 00:04:01,000
Valószínűleg kb. annyiba kerül, mint három Macbook Pro.

84
00:04:01,000 --> 00:04:04,000
Egy eredeti viszont kb. annyiba kerülne, mint az én házam,

85
00:04:04,000 --> 00:04:07,000
a szomszéd háza, és valójában a környék összes háza,

86
00:04:07,000 --> 00:04:09,000
az utca mindkét oldalán,

87
00:04:09,000 --> 00:04:11,000
esetleg egy iskolával megtoldva, és még egy -- mondjuk, templommal.

88
00:04:11,000 --> 00:04:13,000
Egyszóval, hihetetlenül drága eszközök.

89
00:04:13,000 --> 00:04:15,000
De hadd mutassam meg, hogy is kell használni.

90
00:04:15,000 --> 00:04:18,000
Nézzük az első lépést.

91
00:04:18,000 --> 00:04:20,000
Az első dolog, hogy választunk egy csillagot

92
00:04:20,000 --> 00:04:23,000
az éjszakai égen, ha éjjel akarjuk megállapítani az időt.

93
00:04:23,000 --> 00:04:26,000
Ma éjszaka, ha tiszta az ég, láthatjuk a nyári háromszöget.

94
00:04:26,000 --> 00:04:29,000
Egyik fényes csillaga a Deneb. Válasszuk a Deneb-et.

95
00:04:29,000 --> 00:04:32,000
Ez után megmérjük a Deneb magasságát.

96
00:04:32,000 --> 00:04:35,000
Tehát a második lépés, felemelem az eszközt,

97
00:04:35,000 --> 00:04:38,000
és becélozom a magasságát itt

98
00:04:38,000 --> 00:04:40,000
hogy tisztán lássam most.

99
00:04:40,000 --> 00:04:43,000
Aztán megmérem a magasságát.

100
00:04:43,000 --> 00:04:46,000
Ez körülbelül 26 fok. Ezt önök onnan nem láthatják.

101
00:04:46,000 --> 00:04:51,000
A harmadik lépés a csillag azonosítása az eszköz előlapján.

102
00:04:51,000 --> 00:04:53,000
Itt a Deneb. Ezt most higgyék el nekem.

103
00:04:53,000 --> 00:04:56,000
A negyedik lépés a rete elforgatása,

104
00:04:56,000 --> 00:04:59,000
azaz az égbolt elforgatása úgy, hogy a csillag magassága

105
00:04:59,000 --> 00:05:02,000
egybeessen a hátlapon lévő skálával.

106
00:05:02,000 --> 00:05:05,000
Rendben, amikor ez megtörténik,

107
00:05:05,000 --> 00:05:07,000
minden szépen összeáll.

108
00:05:07,000 --> 00:05:09,000
Itt van előttem az égbolt modellje,

109
00:05:09,000 --> 00:05:12,000
ami megfelel a valódi égboltnak. Rendben?

110
00:05:12,000 --> 00:05:14,000
Mondhatjuk tehát, hogy

111
00:05:14,000 --> 00:05:17,000
a kezemben tartom az Univerzum modelljét.

112
00:05:17,000 --> 00:05:20,000
Végül pedig fogom az irányzékot,

113
00:05:20,000 --> 00:05:22,000
és a megfelelő dátumvonalra állítom,

114
00:05:22,000 --> 00:05:25,000
ami ekkor megmutatja nekem az időt.

115
00:05:25,000 --> 00:05:28,000
Helyes. Így használjuk tehát az eszközt.

116
00:05:28,000 --> 00:05:29,000
(Nevetés)

117
00:05:29,000 --> 00:05:31,000
Azt hiszem, tudom, mire gondolnak most.

118
00:05:31,000 --> 00:05:35,000
Ez elég sok vesződséggel jár, ugye? Így rengeteg munkába telik megtudni az időt.

119
00:05:35,000 --> 00:05:39,000
Miközben az iPod-ról egy pillantással leolvasható a pontos idő.

120
00:05:39,000 --> 00:05:41,000
Van azonban egy különbség a kettő között, mivel az iPod-dal

121
00:05:41,000 --> 00:05:44,000
önök -- vagy az iPod-juk, pontosan meg tudják mondani,

122
00:05:44,000 --> 00:05:46,000
mennyi az idő, elég nagy pontossággal.

123
00:05:46,000 --> 00:05:48,000
A kis Lewis viszont ezt az időt

124
00:05:48,000 --> 00:05:50,000
az égbolt képe alapján mondaná meg.

125
00:05:50,000 --> 00:05:53,000
Ő tudná azt is, hogyan helyezkednek el a dolgok az égbolton.

126
00:05:53,000 --> 00:05:56,000
Nem csak azt tudná, mennyi az idő,

127
00:05:56,000 --> 00:05:58,000
de azt is, hogy hol kel fel a nap,

128
00:05:58,000 --> 00:06:01,000
és hogy milyen utat jár be az égen.

129
00:06:01,000 --> 00:06:05,000
Tudná, hogy hánykor kel a nap és hánykor nyugszik.

130
00:06:05,000 --> 00:06:07,000
És ugyanezt tudná tulajdonképpen minden objektumról,

131
00:06:07,000 --> 00:06:09,000
ami csak van az égen.

132
00:06:09,000 --> 00:06:11,000
A számítógépes grafikában,

133
00:06:11,000 --> 00:06:14,000
a számítógépes felhasználói felületek tervezésében

134
00:06:14,000 --> 00:06:17,000
van egy fogalom, az úgynevezett "megengedések".

135
00:06:17,000 --> 00:06:20,000
A "megengedések" egy objektum azon jellemzői,

136
00:06:20,000 --> 00:06:23,000
amelyek lehetővé teszik, hogy valamire használjuk az objektumot.

137
00:06:23,000 --> 00:06:25,000
Az asztrolábium pedig lehetővé teszi,

138
00:06:25,000 --> 00:06:28,000
megengedi nekünk, hogy összekapcsolódjunk az éjszakai égbolttal,

139
00:06:28,000 --> 00:06:31,000
hogy felnézzünk az éjszakai égre, és még sokkal többet is --

140
00:06:31,000 --> 00:06:34,000
hogy együtt érzékeljük a láthatót és a láthatatlant.

141
00:06:34,000 --> 00:06:38,000
És ez csak egy használati módok közül, ami hihetetlen.

142
00:06:38,000 --> 00:06:41,000
Valószínűleg 350, 400 használati mód létezik.

143
00:06:41,000 --> 00:06:43,000
Ismerünk egy leírást, ami szerint ezernél is több használati módja van

144
00:06:43,000 --> 00:06:45,000
ennek az első számítógépnek.

145
00:06:45,000 --> 00:06:47,000
A hátoldalán skálák és különböző mértékek találhatók

146
00:06:47,000 --> 00:06:49,000
a földi navigáció számára.

147
00:06:49,000 --> 00:06:52,000
Földmérésre alkalmas. Bagdad városát ezzel mérték fel.

148
00:06:52,000 --> 00:06:56,000
Használható különböző fajta matematikai egyenletek számítására.

149
00:06:56,000 --> 00:06:59,000
A teljes bemutatásához egy egész egyetemi kurzusra lenne szükség.

150
00:06:59,000 --> 00:07:01,000
Az asztrolábiumoknak hihetetlen történelmük van.

151
00:07:01,000 --> 00:07:03,000
Több mint 2000 évesek.

152
00:07:03,000 --> 00:07:06,000
A sztereografikus projekció gondolata

153
00:07:06,000 --> 00:07:08,000
i.e. 330-ra nyúlik vissza.

154
00:07:08,000 --> 00:07:10,000
Az asztrolábiumok számos különböző

155
00:07:10,000 --> 00:07:12,000
méretben, alakban és formában léteznek.

156
00:07:12,000 --> 00:07:15,000
Vannak hordozhatók. Vannak nagyképernyősök.

157
00:07:15,000 --> 00:07:17,000
Azt hiszem, ami közös bennük,

158
00:07:17,000 --> 00:07:19,000
az az, hogy valamennyien művészi mestermunkák.

159
00:07:19,000 --> 00:07:22,000
A kézműves minőség és precizitás

160
00:07:22,000 --> 00:07:25,000
egyszerűen lenyűgöző és figyelemre méltó.

161
00:07:25,000 --> 00:07:28,000
Az asztrolábiumok, hasonlóan más technológiákhoz, folyamatosan fejlődnek.

162
00:07:28,000 --> 00:07:32,000
Így például a legkorábbi reték még igen egyszerűek és primitívek voltak.

163
00:07:32,000 --> 00:07:34,000
Aztán a fejlettebbek már kulturális szimbólumokká váltak.

164
00:07:34,000 --> 00:07:37,000
Ez itt például Oxfordból való.

165
00:07:37,000 --> 00:07:39,000
Én ezt azért tartom igazán különlegesnek, mert a rete mintázata

166
00:07:39,000 --> 00:07:41,000
teljesen szimmetrikus,

167
00:07:41,000 --> 00:07:45,000
és pontosan leképez egy tökéletesen aszimmetrikus, vagy véletlenszerű égboltot.

168
00:07:45,000 --> 00:07:47,000
Ez szuper, nem? Egyszerűen lenyűgöző.

169
00:07:47,000 --> 00:07:50,000
De volt-e vajon a kis Lewis-nak asztrolábiuma?

170
00:07:50,000 --> 00:07:53,000
Rézből készült valószínűleg nem. Esetleg egy fából,

171
00:07:53,000 --> 00:07:56,000
vagy papírból készült eszköze lehetett. Ezeknek az első számítógépeknek a többsége

172
00:07:56,000 --> 00:07:58,000
hordozható eszköz volt,

173
00:07:58,000 --> 00:08:01,000
amit az emberek a zsebükben hordhattak.

174
00:08:01,000 --> 00:08:04,000
Milyen gondolatokat ébreszt bennünk az asztrolábium?

175
00:08:04,000 --> 00:08:06,000
Nos hát az első dolog, szerintem, hogy

176
00:08:06,000 --> 00:08:10,000
eszükbe juttatja, milyen találékony emberek voltak

177
00:08:10,000 --> 00:08:12,000
elődeink, sok-sok évvel ezelőtt.

178
00:08:12,000 --> 00:08:15,000
Ez egy hihetetlen eszköz.

179
00:08:15,000 --> 00:08:17,000
Minden technológia fejlődik.

180
00:08:17,000 --> 00:08:20,000
Minden technológiát átalakítanak és túlhaladnak mások.

181
00:08:20,000 --> 00:08:22,000
Amit pedig egy új technológiától kapunk, az természetesen

182
00:08:22,000 --> 00:08:24,000
a precizitás és pontosság.

183
00:08:24,000 --> 00:08:26,000
Amit viszont elveszítünk vele, az

184
00:08:26,000 --> 00:08:29,000
az égbolt, azaz a környezet

185
00:08:29,000 --> 00:08:32,000
érzékelése, a vele való kapcsolat.

186
00:08:32,000 --> 00:08:36,000
Az égbolt ismerete, az égbolthoz való viszonyunk ismerete,

187
00:08:36,000 --> 00:08:40,000
a központja az igazi válasznak arra a kérdésre,

188
00:08:40,000 --> 00:08:42,000
hogy mennyi az idő.

189
00:08:42,000 --> 00:08:46,000
Egyszóval -- azt hiszem, az asztrolábiumok figyelemre méltó eszközök.

190
00:08:46,000 --> 00:08:49,000
És hogy mit tanulhatunk ezektől az eszközöktől?

191
00:08:49,000 --> 00:08:52,000
Nos első sorban azt, hogy van egy finom tudásanyag,

192
00:08:52,000 --> 00:08:54,000
ami összeköt bennünket a világgal.

193
00:08:54,000 --> 00:08:57,000
És az asztrolábiumok visszavezetnek bennünket ehhez,

194
00:08:57,000 --> 00:09:00,000
a dolgok közti összefüggések,

195
00:09:00,000 --> 00:09:02,000
és a világhoz való kapcsolatunk finom érzékeléséhez.

196
00:09:02,000 --> 00:09:04,000
Köszönöm.

197
00:09:04,000 --> 00:09:06,000
(Taps)