1
00:00:00,600 --> 00:00:02,159
A legutóbbi videóból tudjuk,

2
00:00:02,159 --> 00:00:07,570
hogy magas Ca²⁺-ion koncentráció esetén
az izomsejtben

3
00:00:07,570 --> 00:00:12,231
a Ca²⁺-ionok hozzákötődnek
a troponin fehérjemolekulákhoz,

4
00:00:12,231 --> 00:00:15,489
amelyek alakot változtatva

5
00:00:15,489 --> 00:00:18,870
a tropomiozin elmozdulását okozzák,

6
00:00:18,870 --> 00:00:22,870
így a miozinfejek
elcsúszhatnak az aktinszálak mentén,

7
00:00:22,870 --> 00:00:24,887
és az izom összehúzódik.

8
00:00:24,887 --> 00:00:29,140
Tehát a magas Ca²⁺-ion koncentráció

9
00:00:29,140 --> 00:00:30,850
összehúzódást okoz.

10
00:00:30,850 --> 00:00:33,367
Alacsony Ca²⁺-ion koncentráció hatására

11
00:00:33,367 --> 00:00:37,236
a troponinmolekulák visszanyerik
eredeti konformációjukat,

12
00:00:37,236 --> 00:00:40,899
és visszahúzzák a tropomiozint

13
00:00:40,899 --> 00:00:43,045
a miozin fejek kötőhelyére,

14
00:00:43,045 --> 00:00:44,476
és az összehúzódás megszűnik.

15
00:00:44,476 --> 00:00:49,453
Ez okozza tehát az izomösszehúzódást,

16
00:00:49,453 --> 00:00:53,680
az alacsony Ca²⁺-koncentráció
pedig az elernyedést.

17
00:00:53,680 --> 00:00:55,390
Jogosan merül fel a kérdés,

18
00:00:55,390 --> 00:00:57,694
hogy miként szabályozza az izom

19
00:00:57,694 --> 00:01:00,494
a magas Ca²⁺-koncentrációval
járó összehúzódást,

20
00:01:00,494 --> 00:01:03,350
illetve az alacsony Ca²⁺-koncentrácót
kisérő elernyedést.

21
00:01:03,350 --> 00:01:04,583
Pontosabban fogalmazva:

22
00:01:04,583 --> 00:01:08,480
hogyan idézi elő
az idegrendszer az izomban,

23
00:01:08,480 --> 00:01:12,250
hogy a Ca²⁺ koncentrációját
megnövelve összehúzódjon,

24
00:01:12,250 --> 00:01:14,110
majd csökkentse és elernyedjen?

25
00:01:14,110 --> 00:01:16,800
Ennek a megértéséhez

26
00:01:16,800 --> 00:01:20,600
ismételjük át,
amit korábban a neuronokról tanultunk!

27
00:01:20,600 --> 00:01:27,500
Ide rajzolok egy axonvégződést,

28
00:01:27,500 --> 00:01:31,045
amely nem egy másik neuron
dendritjével alkot szinapszist,

29
00:01:31,045 --> 00:01:38,100
hanem egy izomsejttel.

30
00:01:38,100 --> 00:01:44,420
Így ni, mindjárt kész.

31
00:01:44,420 --> 00:01:47,070
Ez egy izomsejttel alkotott szinapszis.

32
00:01:47,070 --> 00:01:50,070
Az érthetőség kedvéért feliratozom.

33
00:01:50,070 --> 00:01:51,830
Ez itt az axon,

34
00:01:51,830 --> 00:01:57,610
vagyis az axonvégződés.

35
00:01:57,610 --> 00:02:05,440
Ez a szinapszis
(arrébb kell húznom az ábrát),

36
00:02:05,440 --> 00:02:07,481
és pár szakkifejezés
a neuronos videókból.

37
00:02:07,481 --> 00:02:10,210
Ez a hézag a szinaptikus rés,

38
00:02:10,210 --> 00:02:13,650
ez a szinapszis előtti idegsejt
(preszinaptikus neuron),

39
00:02:13,650 --> 00:02:16,830
ez pedig a szinapszis utáni
(posztszinaptikus) sejt,

40
00:02:16,830 --> 00:02:19,050
ami ebben az esetben nem idegsejt,

41
00:02:19,050 --> 00:02:30,280
ez pedig az izomsejt membránja.

42
00:02:30,280 --> 00:02:33,470
Készítek majd egy videót

43
00:02:33,470 --> 00:02:35,169
az izomsejtek szerkezetéről,

44
00:02:35,169 --> 00:02:36,837
de most csak vázlatosan mutatom be,

45
00:02:36,837 --> 00:02:40,990
hogy megértsük
a Ca²⁺-ion koncentráció szabályozását.

46
00:02:40,990 --> 00:02:42,619
Ez tehát az izomsejt membránja,

47
00:02:42,619 --> 00:02:53,520
más néven a szarkolemma.

48
00:02:53,520 --> 00:02:56,020
Ez tehát az izomsejt membránja,

49
00:02:56,020 --> 00:03:00,980
ez pedig egy betűrődés
az izomsejt membránjában.

50
00:03:00,980 --> 00:03:04,000
Az izomsejt felszínéről nézve

51
00:03:04,000 --> 00:03:07,920
olyan lenne, mint valami lyuk
vagy horpadás a sejten,

52
00:03:07,920 --> 00:03:09,333
de keresztmetszetben

53
00:03:09,333 --> 00:03:16,224
úgy néz ki, mintha
belenyomtuk volna egy tűt,

54
00:03:16,224 --> 00:03:17,050
valahogy így.

55
00:03:17,050 --> 00:03:19,128
A membrán betűrődik,

56
00:03:19,128 --> 00:03:24,338
ez az úgynevezett T-tubulus.

57
00:03:24,338 --> 00:03:28,100
A T betű jelentése transzverz (átlós),

58
00:03:28,100 --> 00:03:31,720
azaz merőleges a membrán felszínére.

59
00:03:31,720 --> 00:03:35,560
Most jön az egész videó
legfontosabb része,

60
00:03:35,560 --> 00:03:42,030
a legfontosabb sejtalkotó
az izomsejtben,

61
00:03:42,030 --> 00:03:54,810
a szarkoplazmatikus retikulum.

62
00:03:54,810 --> 00:04:05,640
Tulajdonképpen olyan,
mint az endoplazmatikus retikulum,

63
00:04:05,640 --> 00:04:07,629
de főként tárolást végez.

64
00:04:07,629 --> 00:04:12,230
Míg az endoplazmatikus retikulum
a fehérjeszintézis helye,

65
00:04:12,230 --> 00:04:14,218
és riboszómák kapcsolódnak hozzá,

66
00:04:14,218 --> 00:04:18,860
ez a sejtalkotó kimondottan
csak tárolást végez.

67
00:04:18,860 --> 00:04:29,960
A szarkoplazmatikus retikulum mebránjában
Ca²⁺-ionpumpák vannak.

68
00:04:29,960 --> 00:04:33,760
Ezek egyben ATP-ázok is,

69
00:04:33,760 --> 00:04:37,530
vagyis ATP felhasználásával működnek.

70
00:04:37,530 --> 00:04:41,920
Az ide érkező ATP hozzájuk kapcsolódik,

71
00:04:41,920 --> 00:04:50,429
a Ca²⁺-ionok úgyszintén
(ezeket rózsaszínnel jelölöm).

72
00:04:50,429 --> 00:05:00,860
Az ATP hidrolízissel
ADP-re és foszfátcsoportra válik szét,

73
00:05:00,860 --> 00:05:03,180
ettől megváltozik
a fehérje konformációja,

74
00:05:03,180 --> 00:05:08,270
és Ca²⁺-ionokat pumpál a sejtbe.

75
00:05:08,270 --> 00:05:12,230
A Ca²⁺-ionpumpák összesített hatására

76
00:05:12,230 --> 00:05:15,705
a szarkoplazmatikus retikulum membránjában

77
00:05:15,705 --> 00:05:20,485
az elernyedt izomban nagyon megnő
a Ca²⁺-ion koncentráció

78
00:05:20,485 --> 00:05:26,630
a szarkoplazmatikus retikulum belsejében.

79
00:05:26,630 --> 00:05:29,980
Gondolom, sejted, hogy mi sül ki ebből.

80
00:05:29,980 --> 00:05:31,739
Az izom összehúzódásához

81
00:05:31,739 --> 00:05:37,320
ez a rengeteg Ca²⁺-ion
mind kizúdul a sejtplazmába,

82
00:05:37,320 --> 00:05:42,610
ahol hozzá tudnak kötődni a troponinhoz,

83
00:05:42,610 --> 00:05:45,120
és végbemegy mindaz,
amiről legutóbb beszéltünk.

84
00:05:45,120 --> 00:05:48,090
Most az a kérdés, hogy honnan tudja,

85
00:05:48,090 --> 00:05:51,723
hogy mikor kell Ca²⁺-ionokkal
elárasztani a sejtet,

86
00:05:51,723 --> 00:06:00,400
vagyis az izomsejt belsejét.

87
00:06:00,400 --> 00:06:07,971
Itt találhatók az aktinszálak,
a miozin fejek és minden egyéb,

88
00:06:07,971 --> 00:06:10,280
a troponin, a tropomiozin

89
00:06:10,280 --> 00:06:13,320
ebben a környezetben.

90
00:06:13,320 --> 00:06:15,965
Akár ide is rajzolhatom.

91
00:06:15,965 --> 00:06:21,480
Ez egy aktinszál.

92
00:06:21,480 --> 00:06:25,237
Vázlatosan rajzolom,
majd később beszélünk a szerkezetéről.

93
00:06:25,237 --> 00:06:28,350
Mondjuk ez egy miozin fej,

94
00:06:28,350 --> 00:06:32,380
meg a tropomiozin,
az aktin köré tekeredve,

95
00:06:32,380 --> 00:06:38,650
ezt a troponin szögezi hozzá az aktinhoz.

96
00:06:38,650 --> 00:06:39,983
Ez csak vázlatrajz,

97
00:06:39,983 --> 00:06:42,650
de így is látszik a lényeg.

98
00:06:42,650 --> 00:06:51,860
Tegyük fel, hogy ez az idegsejt,
az úgynevezett mozgató neuron

99
00:06:51,860 --> 00:06:54,380
átadja a jelet,
ami kiváltja az izomösszehúzódást.

100
00:06:54,380 --> 00:06:57,610
Először lássuk,
hogyan halad a jel a neuronban,

101
00:06:57,610 --> 00:07:01,100
az axonban haladó
akciós potenciál formájában.

102
00:07:01,100 --> 00:07:03,877
Itt egy Na⁺-ioncsatorna

103
00:07:03,877 --> 00:07:08,500
amely feszültségfüggő,
szóval itt van egy kis pozitív töltés,

104
00:07:08,500 --> 00:07:12,420
ami megnyitja
ezt a feszültségfüggő Na⁺-ioncsatornát.

105
00:07:12,420 --> 00:07:16,160
Ez megnyílik,
és még több Na⁺-iont enged be,

106
00:07:16,160 --> 00:07:18,340
ami tovább növeli
a pozitív töltéstöbbletet,

107
00:07:18,340 --> 00:07:21,880
ettől megnyílik
a szomszédos feszültségfüggő csatorna,

108
00:07:21,880 --> 00:07:25,687
így terjed tovább az axon membránjában,

109
00:07:25,687 --> 00:07:29,830
míg végül egy küszöbszintet elérve,

110
00:07:29,830 --> 00:07:32,770
feszültségfüggő 
Ca²⁺-ioncsatornák nyílnak meg.

111
00:07:32,770 --> 00:07:36,060
Mindez csak ismétlés,

112
00:07:36,060 --> 00:07:37,680
csak átismételjük, amit tanultunk

113
00:07:37,680 --> 00:07:39,740
a neuronokról szóló videókban.

114
00:07:39,740 --> 00:07:41,080
Végül, amikor a pozitív töltés

115
00:07:41,080 --> 00:07:43,365
megközelíti a Ca²⁺-ioncsatornákat,

116
00:07:43,365 --> 00:07:46,300
azok elkezdik beengedni a Ca²⁺-ionokat,

117
00:07:46,300 --> 00:07:53,170
amik hozzákötődnek egyes fehérjékhez
a szinaptikus membránban,

118
00:07:53,170 --> 00:07:56,010
azaz a preszinaptikus membránban.

119
00:07:56,010 --> 00:07:58,180
Olyan fehérjékhez kötődnek,

120
00:07:58,180 --> 00:08:00,890
amelyek vezikulumok rögzülnek.

121
00:08:00,890 --> 00:08:06,640
Emlékezz, a vezikulumok
olyan membránhólyagok,

122
00:08:06,640 --> 00:08:13,360
amelyek átvivőanyagokat tartalmaznak.

123
00:08:13,360 --> 00:08:18,840
A Ca²⁺ kötődése exocitózist vált ki.

124
00:08:18,840 --> 00:08:22,850
A vezikulumok membránja összeolvad

125
00:08:22,850 --> 00:08:24,911
a neuron sejtmembránjával,

126
00:08:24,911 --> 00:08:26,600
és a tartalmuk kiürül a sejtből.

127
00:08:26,600 --> 00:08:28,670
Ez csak ismétlés a neuronos videókból.

128
00:08:28,670 --> 00:08:31,340
Ott mindez sokkal
részletesebben hangzott el.

129
00:08:31,340 --> 00:08:34,500
Szóval kiürült ez a sok átvivőanyag.

130
00:08:34,500 --> 00:08:39,450
Ez a szinapszis
idegsejtet és izomsejtet közt működik,

131
00:08:39,450 --> 00:08:47,130
ezért az átvivőanyaga acetilkolin.

132
00:08:47,130 --> 00:08:49,320
De a dendrithez hasonlóan itt is

133
00:08:49,320 --> 00:08:53,760
az acetilkolint megkötő
receptorok a szarkolemmában,

134
00:08:53,760 --> 00:08:55,930
vagyis az izomsejt membránjában vannak.

135
00:08:55,930 --> 00:08:58,820
Ez pedig az izomsejt membránjában
nyitja meg a Na⁺-ion csatornákat.

136
00:08:58,820 --> 00:09:00,860
Tehát az izomsejtben is vannak

137
00:09:00,860 --> 00:09:03,058
feszültségfüggő membráncsatornák,

138
00:09:03,058 --> 00:09:05,340
akárcsak az idegsejtekben.

139
00:09:05,340 --> 00:09:07,210
Ennek hatására...

140
00:09:07,210 --> 00:09:10,470
amikor ide kapcsolódik az acetilkolin,

141
00:09:10,470 --> 00:09:16,160
az kiváltja a Na⁺-ionok
beáramlását az izomsejtbe.

142
00:09:16,160 --> 00:09:17,445
Ezt egy + jellel jelöljük.

143
00:09:17,445 --> 00:09:19,990
Ez akciós potenciált
vált ki az izomsejtben.

144
00:09:19,990 --> 00:09:22,510
Vagyis itt kialakul
egy kis pozitív töltéstöbblet,

145
00:09:22,510 --> 00:09:25,603
és egy adott küszöbszintet elérve

146
00:09:25,603 --> 00:09:28,534
kinyitja ezt a feszültségfüggő csatornát,

147
00:09:28,534 --> 00:09:31,096
amely még több
Na⁺-iont enged be a sejtbe.

148
00:09:31,096 --> 00:09:35,080
Ez ismét pozitív töltéstöbbletet alakít ki
egy távolabbi pontban,

149
00:09:35,080 --> 00:09:37,035
és persze káliumionok ellensúlyozzák

150
00:09:37,035 --> 00:09:38,870
Ez történik az idegsejtben.

151
00:09:38,870 --> 00:09:43,170
Az akciós potenciál
újabb Na⁺-ioncsatornát ér el,

152
00:09:43,170 --> 00:09:44,780
körülötte kialakul egy pozitív töltéstöbblet,

153
00:09:44,780 --> 00:09:47,710
és amikor ez elég nagy, akkor a hatására

154
00:09:47,710 --> 00:09:49,750
még több Na⁺ áramlik be.

155
00:09:49,750 --> 00:09:52,726
Tehát ez az akciós potenciál....

156
00:09:52,726 --> 00:09:54,506
Itt egy újabb Na⁺-csatorna

157
00:09:54,506 --> 00:09:57,950
elindul lefelé a T-tubulus mentén.

158
00:09:57,950 --> 00:10:00,230
A neurontól érkező információ tehát,

159
00:10:00,230 --> 00:10:03,930
amely előbb akciós potenciál,
majd kémiai jel formájában haladt,

160
00:10:03,930 --> 00:10:06,370
amely egy újabb
akciós potenciált váltott ki,

161
00:10:06,370 --> 00:10:07,575
lejut a T-tubulus mentén,

162
00:10:07,575 --> 00:10:09,240
Ez a legérdekesebb rész,

163
00:10:09,240 --> 00:10:12,300
amelynek még most is
kutatják a részleteit.

164
00:10:12,300 --> 00:10:13,987
Megadok majd néhány forrást,

165
00:10:13,987 --> 00:10:17,631
ha érdekel ez a kutatás.

166
00:10:17,631 --> 00:10:20,940
Itt van egy fehérjekomplex,
amely összeköti

167
00:10:20,940 --> 00:10:23,215
a szarkoplazmatikus retikulumot
és a T-tubulust.

168
00:10:23,215 --> 00:10:28,600
Ezt csak egy kerettel jelölöm.

169
00:10:28,600 --> 00:10:31,180
Ez tehát egy fehérjekomplex.

170
00:10:31,180 --> 00:10:34,970
és

171
00:10:34,970 --> 00:10:36,270
ideírok pár szót.

172
00:10:36,270 --> 00:10:56,290
triadin, junctin,
calsequestrin és ryanodin.

173
00:10:56,290 --> 00:10:59,550
Ezek a részei a fehérjekomplexnek,

174
00:10:59,550 --> 00:11:01,431
amely összeköti a T-tubulust

175
00:11:01,431 --> 00:11:04,550
és a szarkoplazmatikus retikulumot.

176
00:11:04,550 --> 00:11:06,720
De a lényeg az,

177
00:11:06,720 --> 00:11:08,200
hogy amikor
az akciós potenciál lejut ide,

178
00:11:08,200 --> 00:11:12,017
és itt pozitív töltéstöbblet alakul ki,

179
00:11:12,017 --> 00:11:15,710
ez a fehérjekomplexum

180
00:11:15,710 --> 00:11:17,610
előidézi a Ca²⁺ felszabadulását.

181
00:11:17,610 --> 00:11:20,920
Úgy vélik, hogy a ryanodin váltja ki

182
00:11:20,920 --> 00:11:23,080
a Ca²⁺ kiszabadulását.

183
00:11:23,080 --> 00:11:27,790
Mondjuk itt.

184
00:11:27,790 --> 00:11:29,850
Amikor az akciós potenciál lejut ide

185
00:11:29,850 --> 00:11:33,100
tollat cserélek, sok lesz már a lila

186
00:11:33,100 --> 00:11:35,921
Amikor az akciós potenciál
elég messzire jut,

187
00:11:35,921 --> 00:11:38,630
ez a piros itt

188
00:11:38,630 --> 00:11:39,880
Amikor az akciós potenciál
elég messzire jut,

189
00:11:39,880 --> 00:11:41,510
szóval ezen a részen
kialakul a pozitív töltéstöbblet

190
00:11:41,510 --> 00:11:43,727
a beáramló Na⁺-ionok miatt

191
00:11:43,727 --> 00:11:44,882
ez a rejtélyes doboz...

192
00:11:44,882 --> 00:11:47,100
akár a weben is rákereshetsz ezekre a fehérjékre,

193
00:11:47,100 --> 00:11:50,260
mert még ma sem ismert pontosan,
hogyan működnek

194
00:11:50,260 --> 00:11:52,060
megnyitja az összes

195
00:11:52,060 --> 00:11:57,290
és a sok Ca²⁺-ion kiszabadul
a szarkoplazmatikus retikulumból,

196
00:11:57,290 --> 00:12:03,200
és mind átkerül

197
00:12:03,200 --> 00:12:05,510
a szarkoplazmatikus retikulumon kívülre,

198
00:12:05,510 --> 00:12:10,230
bele a sejt citoplazmájába.

199
00:12:10,230 --> 00:12:12,550
No és mi történik ekkor?

200
00:12:12,550 --> 00:12:14,670
A magas Ca²⁺-koncentráció

201
00:12:14,670 --> 00:12:16,570
a Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

202
00:12:16,570 --> 00:12:18,750
ahogy a videó
elején is mutattuk.

203
00:12:18,750 --> 00:12:21,923
A Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

204
00:12:21,923 --> 00:12:24,220
elhúzzák az útból a tropomiozint,

205
00:12:24,220 --> 00:12:27,650
és a miozin ATP felhasználása közben
(ahogy két videóval ezelőtt)

206
00:12:27,650 --> 00:12:29,750
elkezd felkapaszkodni az aktinon.

207
00:12:29,750 --> 00:12:34,370
Ugyanekkor, a jel megszűnésével együtt

208
00:12:34,370 --> 00:12:35,905
ez a kapu becsukódik,

209
00:12:35,905 --> 00:12:41,180
a Ca²⁺-ion pumpa pedig
ismét lecsökkenti a Ca²⁺ szintjét,

210
00:12:41,180 --> 00:12:43,980
így megszűnik az összehúzódás,

211
00:12:43,980 --> 00:12:46,090
az izom pedig ismét ellazul.

212
00:12:46,090 --> 00:12:49,865
Tehát itt ez a nagy tartály,
tele Ca²⁺-ionokkal,

213
00:12:49,865 --> 00:12:52,028
és az izom elernyedésekor

214
00:12:52,028 --> 00:12:55,330
kivonja a Ca²⁺-ionokat
a sejtplazmából,

215
00:12:55,330 --> 00:12:56,690
így az izom elernyed,

216
00:12:56,690 --> 00:13:00,330
a miozin nem tud elcsúszni az aktinon,

217
00:13:00,330 --> 00:13:03,190
de egy következő jel hatására
újra visszaborítja az egészet,

218
00:13:03,190 --> 00:13:05,431
és ettől újra összehúzódik az izom,

219
00:13:05,431 --> 00:13:11,060
mivel a troponin 
félrehúzza az útból a tropomiozint.

220
00:13:11,060 --> 00:13:13,044
Szóval, hogy is mondjam:
ez tök jó, még úgy is,

221
00:13:13,044 --> 00:13:15,160
hogy ezt a részt még nem is igazán értjük.

222
00:13:15,160 --> 00:13:19,380
Akát te is lehetsz az a biológus kutató,

223
00:13:19,380 --> 00:13:22,012
akinek ez érdekes lehet.

224
00:13:22,012 --> 00:13:25,740
Egyrészt tudományos szempotból érdekes,

225
00:13:25,740 --> 00:13:27,615
hogy mindez hogyan is működik,

226
00:13:27,615 --> 00:13:31,630
de akár betegségek háttere is lehet,

227
00:13:31,630 --> 00:13:34,210
ha itt valami fehérje
nem működik rendesen.

228
00:13:34,210 --> 00:13:37,770
Talán fokozható
vagy gátolhatő itt valami, ki tudja.

229
00:13:37,770 --> 00:13:41,960
ha sikerült kikutatni,

230
00:13:41,960 --> 00:13:44,750
hogy pontosan mi is történik itt,

231
00:13:44,750 --> 00:13:48,350
amikor megjelenik az akciós potenciál,
hogy megnyissa a Ca-csatornát.

232
00:13:48,350 --> 00:13:49,799
Szóval erről van szó.

233
00:13:49,799 --> 00:13:51,962
Most már értjük,
hogy egy mozgatóneuron

234
00:13:51,962 --> 00:13:53,890
hogyan idézi elő
egy sejt összehúzódását.

235
00:13:53,890 --> 00:14:02,596
a szarkoplazmatikus retikulum
Ca-kiömlésén keresztül.

236
00:14:02,596 --> 00:14:04,590
a sejt citoplazmjába.

237
00:14:04,590 --> 00:14:07,240
Egy kicsit utánaolvasgattam
a videó elkészítése előtt,

238
00:14:07,240 --> 00:14:08,740
ezek a pumpák nagyon hatékonyak.

239
00:14:08,740 --> 00:14:12,710
Amikor megszűnik a jel,
és bezárul ez a kapu,

240
00:14:12,710 --> 00:14:16,900
a szarkopolazmatikus retikulum

241
00:14:16,900 --> 00:14:19,070
30 milliszekundum alatt
visszaállítja az ionkoncentrációt.

242
00:14:19,070 --> 00:14:22,100
Ezért met annyira jól
az összehúzódás megszüntetése.

243
00:14:22,100 --> 00:14:25,820
Ezért tudom pl egy ütés után
gyorsan visszahúzni a karomat,

244
00:14:25,820 --> 00:14:27,298
és elernyeszteni a másidperc tört része alatt.

245
00:14:27,298 --> 00:14:33,520
Az összehúzódás
pár ezredmásodperc után megszüntethető.

246
00:14:33,520 --> 00:14:34,670
ami kevesebb,
mint a másodperc 1/30-ad része.

247
00:14:34,670 --> 00:14:37,500
Viszlát a következő videóban,

248
00:14:37,500 --> 00:14:40,030
ahol az izomsejtekkel foglalkozunk

249
00:14:40,030 --> 00:14:41,840
valamivel részletesebben.