1
00:00:00,750 --> 00:00:02,159
Az elő videóból megtudtuk,

2
00:00:02,159 --> 00:00:07,110
hogy magas Ca-ion koncentráció esetén
az izomsejtben

3
00:00:07,110 --> 00:00:11,921
a Ca-ionok hozzákötődnek a troponin fehérjéhez,

4
00:00:11,921 --> 00:00:15,489
amely úgy változtatja meg az alakját,

5
00:00:15,489 --> 00:00:18,870
hogy a tropomiozin elmozdul az útból,

6
00:00:18,870 --> 00:00:22,870
így a miozinfejek végig tudnak haladni az aktinon,

7
00:00:22,870 --> 00:00:24,887
és összehúzódik az izom.

8
00:00:24,887 --> 00:00:29,140
Tehát a magas Ca-koncentráció

9
00:00:29,140 --> 00:00:30,850
összehúzódást okoz.

10
00:00:30,850 --> 00:00:33,367
Alacsony Ca-koncentrációtól

11
00:00:33,367 --> 00:00:37,236
a troponinmolekulák visszanyerik eredeti konformációjukat,

12
00:00:37,236 --> 00:00:40,513
és visszajuttatják (húzzák) a tropomiozint

13
00:00:40,513 --> 00:00:42,802
a miozin fejek útjába,

14
00:00:42,802 --> 00:00:44,628
és az összehúzódás megszűnik.

15
00:00:44,628 --> 00:00:49,453
Ez okozza tehát az izomösszehúzódást,

16
00:00:49,453 --> 00:00:53,750
az alacsony Ca-koncentráció pedig az elernyedést.

17
00:00:53,750 --> 00:00:55,460
Ebből ered a következő kérdés:

18
00:00:55,460 --> 00:00:57,744
miként váltakozik az izomban

19
00:00:57,744 --> 00:01:00,494
a magas Ca-koncentráció és összehúzódás

20
00:01:00,494 --> 00:01:03,350
illetve az alacsony Ca-koncentráció és elernyedés.

21
00:01:03,350 --> 00:01:04,940
Vagy még pontosabban:

22
00:01:04,940 --> 00:01:08,480
Hogyan idéz elő az idegrendszer az izomban

23
00:01:08,480 --> 00:01:12,250
magas Ca-koncentrációt és összehúzódást

24
00:01:12,250 --> 00:01:14,110
illetve alacsony Ca-koncentrációt és elernyedést.

25
00:01:14,110 --> 00:01:16,800
Ennek megértéséhez

26
00:01:16,800 --> 00:01:20,600
ismételjük át azt, amit korábban a neuronokról tanultunk!

27
00:01:20,600 --> 00:01:27,500
Ide rajzolok egy axonvégződést,

28
00:01:27,500 --> 00:01:31,045
amely nem egy másik neuron dendritjével alkot szinapszist

29
00:01:31,045 --> 00:01:38,180
hanem egy izomsejttel.

30
00:01:38,180 --> 00:01:44,420
Így ni, mindjárt kész.

31
00:01:44,420 --> 00:01:47,170
Ez egy szinapszis egy izomsejttel.

32
00:01:47,170 --> 00:01:50,070
Feliratozom, hogy érthető legyen.

33
00:01:50,070 --> 00:01:51,830
Ez itt az axon,

34
00:01:51,830 --> 00:01:57,610
vagyis az axonvégződés.

35
00:01:57,610 --> 00:02:05,440
Ez a szinapszis (kimentem az ábrából)

36
00:02:05,440 --> 00:02:07,481
Rémlik a neve az idegsejtes videókból

37
00:02:07,481 --> 00:02:10,210
ez a hézag a szinaptikus rés,

38
00:02:10,210 --> 00:02:13,650
ez a szinapszis előtti idegsejt (preszinaptikus neuron),

39
00:02:13,650 --> 00:02:16,830
ez pedig a szinapszis utáni (posztszinaptikus) sejt,

40
00:02:16,830 --> 00:02:19,050
ami ebben az esetben nem idegsejt,

41
00:02:19,050 --> 00:02:30,240
ez pedig az izomsejt membránja.

42
00:02:30,240 --> 00:02:33,470
Készítek majd egy videót

43
00:02:33,470 --> 00:02:35,169
az izomsejt szerkezetéről,

44
00:02:35,169 --> 00:02:37,230
most csak vázlatosan mutatom,

45
00:02:37,230 --> 00:02:40,990
hogy megértsük a Ca-ion koncentráció szabályozását.

46
00:02:40,990 --> 00:02:42,619
Ez tehát az izomsejt membránja,

47
00:02:42,619 --> 00:02:53,520
más néven szarkolemma.

48
00:02:53,520 --> 00:02:56,120
Ez tehát az izomsejt membránja,

49
00:02:56,120 --> 00:03:00,980
ez pedig egy betűrődés az izomsejt membránjában.

50
00:03:00,980 --> 00:03:04,000
Az izomsejt felszínéről nézve

51
00:03:04,000 --> 00:03:07,920
olyan lenne, mint valami lyuk vagy horpadás,

52
00:03:07,920 --> 00:03:09,400
de ezen a keresztmetszeti rajzon

53
00:03:09,400 --> 00:03:14,916
olyan mintha benyomtuk volna

54
00:03:14,916 --> 00:03:16,224
mondjuk egy tűvel

55
00:03:16,224 --> 00:03:17,050
akkor ilyesmit kapnánk

56
00:03:17,050 --> 00:03:19,250
benyomódik a membrán,

57
00:03:19,250 --> 00:03:24,338
ez az úgynevezett T-tubulus.

58
00:03:24,338 --> 00:03:28,100
A T betű jelentése transzverz (átlós)

59
00:03:28,100 --> 00:03:31,720
mivel merőleges a membránra.

60
00:03:31,720 --> 00:03:35,550
És itt van a legfontosabb rész az egész videóban

61
00:03:35,550 --> 00:03:37,430
a legfontosabb sejtalkotó,

62
00:03:37,430 --> 00:03:42,030
egy sejtalkotó az izomsejtben,

63
00:03:42,030 --> 00:03:54,810
a szarkoplazmatikus retikulum.

64
00:03:54,810 --> 00:04:05,518
Ez tulajdonképpen olyan, mint az endoplazmatikus retikulum,

65
00:04:05,518 --> 00:04:07,629
de ennek a feladata a tárolás.

66
00:04:07,629 --> 00:04:12,230
Mig az endoplazmatikus retikulum a fehérjeszintézis helye,

67
00:04:12,230 --> 00:04:14,118
és rioszómák kapcsolódnak hozzá,

68
00:04:14,118 --> 00:04:18,860
ez a sejtalkotó viszont kimondottan csak tárolást végez.

69
00:04:18,860 --> 00:04:20,810
A szarkoplazmatikus retikulumnak

70
00:04:20,810 --> 00:04:29,960
Ca-ion pumpák találhatók a membránjában.

71
00:04:29,960 --> 00:04:33,760
Ezek ATP-ázok,

72
00:04:33,760 --> 00:04:37,530
vagyis ATP felhasználásával működtetik a pumpákat.

73
00:04:37,530 --> 00:04:41,920
ATP kapcsolódik hozzájuk,

74
00:04:41,920 --> 00:04:50,359
esetleg Ca-ion is (ezt rózsaszínnel jelölöm).

75
00:04:50,359 --> 00:05:00,860
Az ATP hidrolizál ADP-re és foszfátcsoporta,

76
00:05:00,860 --> 00:05:03,180
ettől megváltozik a fehérje konformációja,

77
00:05:03,180 --> 00:05:08,230
és Ca-ionokat pumpál a sejtbe.

78
00:05:08,230 --> 00:05:12,230
A Ca-ionpumpák összesített hatása

79
00:05:12,230 --> 00:05:15,410
a szarkoplazmatikus retikulum membránjában

80
00:05:15,410 --> 00:05:20,485
az elernyedt izomban igen magas a Ca-ion koncentráció

81
00:05:20,485 --> 00:05:26,630
a szarkoplazmatikus retikulum belsejében.

82
00:05:26,630 --> 00:05:28,570
Gondolom, sejted,

83
00:05:28,570 --> 00:05:29,980
hogy mi lesz ebből.

84
00:05:29,980 --> 00:05:31,739
Az izom összehúzódásához

85
00:05:31,739 --> 00:05:37,320
ez a rengeteg Ca-ion kizúdúl a sejtplazmába,

86
00:05:37,320 --> 00:05:42,610
ahol hozzá tudnak kötődni a troponinhoz,

87
00:05:42,610 --> 00:05:45,120
és végbemegy mindaz, amiről a múlltkori videóban beszéltünk.

88
00:05:45,120 --> 00:05:48,040
Most az a kérdés, hogy honnan lehet tudni,

89
00:05:48,040 --> 00:05:51,600
hogy mikor kell Ca-ionokkal elárasztani a sejtet,

90
00:05:51,600 --> 00:06:00,400
az izomsejt belsejét.

91
00:06:00,400 --> 00:06:07,971
Itt találhatók az aktinszálak, a miozin és minden egyéb

92
00:06:07,971 --> 00:06:10,280
a troponin, a tropomiozin

93
00:06:10,280 --> 00:06:13,320
ebben a környezetben.

94
00:06:13,320 --> 00:06:15,965
Akár ide is rajzolhatom.

95
00:06:15,965 --> 00:06:21,480
Itt egy aktinszál.

96
00:06:21,480 --> 00:06:25,237
Vázlatosan rajzolom,
majd később beszélünk a szerkezetéről.

97
00:06:25,237 --> 00:06:28,440
Mondjuk itt egy miozin fej,

98
00:06:28,440 --> 00:06:32,380
meg a tropomiozin, az aktin? köré tekeredve.

99
00:06:32,380 --> 00:06:38,650
amit a troponin szögez az aktinhoz.

100
00:06:38,650 --> 00:06:39,983
Ez csak vázlatrajz,

101
00:06:39,983 --> 00:06:42,650
de így is látszik a lényeg.

102
00:06:42,650 --> 00:06:51,880
Tegyük fel, hogy ez az idegsejt,
az úgynevezett mozgató neuron

103
00:06:51,880 --> 00:06:54,380
átadja a jelet, ami kiváltja az izomösszehúzódást.

104
00:06:54,380 --> 00:06:57,610
Először lássuk, hogyan halad a jel a neuronban,

105
00:06:57,610 --> 00:07:01,100
azon belül is az axonban akciós potenciál formájában.

106
00:07:01,100 --> 00:07:04,460
Itt egy Na-ioncsatorna

107
00:07:04,460 --> 00:07:08,500
amely feszültségfüggő, szóval itt egy kis pozitív töltés,

108
00:07:08,500 --> 00:07:12,420
ami megnyitja ezt a feszültségfüggő Na-ioncsatornát

109
00:07:12,420 --> 00:07:16,160
Ez megnyílik, és még több Na-iont enged be

110
00:07:16,160 --> 00:07:18,340
ami tovább növeli a pozitív töltéstöbbletet

111
00:07:18,340 --> 00:07:21,880
aminek hatására megnyílik a következő feszültségfüggő csatorna

112
00:07:21,880 --> 00:07:25,687
így terjed tovább az axon membránjában,

113
00:07:25,687 --> 00:07:29,830
míg végül egy küszöb elérésekor

114
00:07:29,830 --> 00:07:32,770
feszültségfüggő Ca²⁺-ioncsatornák nyílnak meg.

115
00:07:32,770 --> 00:07:36,060
Mindez csak ismétlés, tehát Ca²⁺-ionok.

116
00:07:36,060 --> 00:07:37,680
Mindez csak ismétlés, amit már tanultunk

117
00:07:37,680 --> 00:07:39,740
a neuronokról szóló videókban.

118
00:07:39,740 --> 00:07:41,080
Végül, amikor a pozitív töltés

119
00:07:41,080 --> 00:07:43,365
megközelíti a Ca²⁺-ioncsatornákat,

120
00:07:43,365 --> 00:07:46,300
elkezdenek beáramlani a Ca²⁺-ionok,

121
00:07:46,300 --> 00:07:53,170
amik hozzákötődnek egyes fehérjékhez a szinaptikus membránban

122
00:07:53,170 --> 00:07:56,010
azaz a preszinaptikus membránban.

123
00:07:56,010 --> 00:07:58,180
Olyan fehérjékhez kötődnek,

124
00:07:58,180 --> 00:08:00,890
amelyek vezikulumok kapcsolódnak.

125
00:08:00,890 --> 00:08:06,640
Emlékezz, a vezikulumok membránhólyagok

126
00:08:06,640 --> 00:08:13,360
amelyek átvivőanyagokat tartalmaznak.

127
00:08:13,360 --> 00:08:15,220
A Ca²⁺ hatására

128
00:08:15,220 --> 00:08:18,840
exocitózis történik.

129
00:08:18,840 --> 00:08:22,850
A vezikulumok membránja összeolvad

130
00:08:22,850 --> 00:08:24,911
a neuron sejtmembránjával,

131
00:08:24,911 --> 00:08:26,600
és a tartalma kiürül a sejtből.

132
00:08:26,600 --> 00:08:28,670
Ez csak ismétlés a neuronos videókból.

133
00:08:28,670 --> 00:08:31,340
Ott ennél sokkal részletesebben hangzott el.

134
00:08:31,340 --> 00:08:34,500
Szóval kiürült ez a sok átvivőanyag.

135
00:08:34,500 --> 00:08:39,450
Ez a szinapszis idegsejtet és izomsejtet köt össze,

136
00:08:39,450 --> 00:08:47,130
ezért az átvivőanyaga az acetilkolin.

137
00:08:47,130 --> 00:08:49,320
De a dendrithez hasonlóan itt is

138
00:08:49,320 --> 00:08:53,990
az acetilkolint megkötő receptorok a szarkolemmában,

139
00:08:53,990 --> 00:08:55,930
vagyis az izomsejt membránjában vannak.

140
00:08:55,930 --> 00:08:58,820
Ez pedig az izomsejt membránjában nyitja meg a Na⁺-ion csatornákat.

141
00:08:58,820 --> 00:09:00,860
Tehát az izomsejtben is vannak

142
00:09:00,860 --> 00:09:03,058
feszültségfüggő membráncsatornák,

143
00:09:03,058 --> 00:09:05,340
akárcsak az idegsejtekben.

144
00:09:05,340 --> 00:09:07,210
Ennek hatására...

145
00:09:07,210 --> 00:09:10,470
amikor ide kapcsolódik az acetilkolin,

146
00:09:10,470 --> 00:09:16,160
az kiváltja a Na⁺-ionok beáramlását az izomsejtbe.

147
00:09:16,160 --> 00:09:17,445
Ezt egy + jellel jelöljük.

148
00:09:17,445 --> 00:09:19,990
Ez akciós potenciált vált ki az izomsejtben.

149
00:09:19,990 --> 00:09:22,510
Vagyis itt kialakul egy ki pozitív töltéstöbblet,

150
00:09:22,510 --> 00:09:25,603
és egy adott küszöberősség felett

151
00:09:25,603 --> 00:09:28,664
kinyitja ezt a feszültségfüggő csatornát,

152
00:09:28,664 --> 00:09:31,096
amely még több Na⁺-iont ereszt be a sejtbe.

153
00:09:31,096 --> 00:09:35,080
Ez ismét pozitív töltéstöbbletet alakít ki egy távolabbi pontban,

154
00:09:35,080 --> 00:09:37,035
és persze káliumionok ellensúlyozzák

155
00:09:37,035 --> 00:09:38,870
Ez történik az idegsejtben.

156
00:09:38,870 --> 00:09:43,170
Az akciós potenciál újabb Na⁺-ioncsatornát ér el,

157
00:09:43,170 --> 00:09:44,780
körülötte kialakul egy pozitív töltéstöbblet,

158
00:09:44,780 --> 00:09:47,710
és amikor ez elég nagy, akkor a hatására

159
00:09:47,710 --> 00:09:49,750
még több Na⁺ áramlik be.

160
00:09:49,750 --> 00:09:52,726
Tehát ez az akciós potenciál....

161
00:09:52,726 --> 00:09:54,506
Itt egy újabb Na⁺-csatorna

162
00:09:54,506 --> 00:09:57,950
elindul lefelé a T-tubulus mentén.

163
00:09:57,950 --> 00:10:00,230
A neurontól érkező információ tehát,

164
00:10:00,230 --> 00:10:03,930
amely előbb akciós potenciál, majd kémiai jel formájában haladt,

165
00:10:03,930 --> 00:10:06,370
amely egy újabb akciós potenciált váltott ki,

166
00:10:06,370 --> 00:10:07,575
lefelé hala a T-tubulus mentén,

167
00:10:07,575 --> 00:10:09,240
Ez a legérdekesebb rész,

168
00:10:09,240 --> 00:10:12,300
amelynek még most is kutatják a részleteit.

169
00:10:12,300 --> 00:10:13,987
Megadok majd néhány forrást,

170
00:10:13,987 --> 00:10:17,631
ha érdekel ez a kutatás.

171
00:10:17,631 --> 00:10:20,940
itt van egy fehérjekomplex, amely összeköti

172
00:10:20,940 --> 00:10:23,215
a szarkoplazmatikus retikulumot és a T-tubulust.

173
00:10:23,215 --> 00:10:28,600
Ezt csak egy kerettel jelölöm.

174
00:10:28,600 --> 00:10:31,180
Ez tehát egy fehérjekomplex.

175
00:10:31,180 --> 00:10:34,970
és

176
00:10:34,970 --> 00:10:36,270
ideírok pár szót.

177
00:10:36,270 --> 00:10:56,290
triadin, junctin, calsequestrin és ryanodine.

178
00:10:56,290 --> 00:10:59,550
Ezek részei a fehérjekomplexnek,

179
00:10:59,550 --> 00:11:04,550
amely összeköti a szarkoplazmatikus retikulumot és a T-tubulust.

180
00:11:04,550 --> 00:11:06,720
De a lényeg,

181
00:11:06,720 --> 00:11:08,200
amikor az akciós potenciál lejut ide

182
00:11:08,200 --> 00:11:12,017
és itt pozitív töltéstöbblet alakul ki

183
00:11:12,017 --> 00:11:15,710
ez a fehérjekomplexum

184
00:11:15,710 --> 00:11:17,610
előidézi a Ca² felszabadulását.

185
00:11:17,610 --> 00:11:20,920
Úgy vélik, hogy a ryanodin váltja ki

186
00:11:20,920 --> 00:11:23,080
a Ca²⁺ kiaszabadulását.

187
00:11:23,080 --> 00:11:27,790
Mondjuk itt.

188
00:11:27,790 --> 00:11:29,850
Amikor az akciós potenciál lejut ide

189
00:11:29,850 --> 00:11:33,100
tollat cserélek, sok lesz már a lila

190
00:11:33,100 --> 00:11:35,921
Amikor az akciós potenciál elég messzire jut,

191
00:11:35,921 --> 00:11:38,630
ez a piros itt

192
00:11:38,630 --> 00:11:39,880
Amikor az akciós potenciál elég messzire jut,

193
00:11:39,880 --> 00:11:41,510
szóval ezen a részen kialakul a pozitív töltéstöbblet

194
00:11:41,510 --> 00:11:43,727
a beáramló Na⁺-ionok miatt

195
00:11:43,727 --> 00:11:44,882
ez a rejtélyes doboz...

196
00:11:44,882 --> 00:11:47,100
akár a weben is rákereshetsz ezekre a fehérjékre,

197
00:11:47,100 --> 00:11:50,260
mert még ma sem ismert pontosan, hogyan működnek

198
00:11:50,260 --> 00:11:52,060
megnyitja az összes

199
00:11:52,060 --> 00:11:57,290
és a sok Ca²⁺-ion kiszabadul a szarkoplazmatikus retikulumból,

200
00:11:57,290 --> 00:12:03,200
és mind átkerül

201
00:12:03,200 --> 00:12:05,510
a szarkoplazmatikus retikulumon kívülre,

202
00:12:05,510 --> 00:12:10,230
bele a sejt citoplazmájába.

203
00:12:10,230 --> 00:12:12,550
No és mi történik ekkor?

204
00:12:12,550 --> 00:12:14,670
A magas Ca²⁺-koncentráció

205
00:12:14,670 --> 00:12:17,390
a Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

206
00:12:17,390 --> 00:12:18,750
ahogy a videó elején is mutattuk.

207
00:12:18,750 --> 00:12:21,923
A Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

208
00:12:21,923 --> 00:12:24,220
elmozdítják a tropomiozint az útból.

209
00:12:24,220 --> 00:12:27,650
és ekkor a miozin ATP felhasználása közben (ahogy két videóval ezelőtt)

210
00:12:27,650 --> 00:12:29,750
elkezd felkapaszkodni az aktinon.

211
00:12:29,750 --> 00:12:34,370
Ugyanekkor, a szignél megszűnésévek együtt

212
00:12:34,370 --> 00:12:35,905
ez becsukódik,

213
00:12:35,905 --> 00:12:41,180
a Ca²⁺-ion pumpa pedig ismét lecsökkenti a Ca²⁺ szintjét,

214
00:12:41,180 --> 00:12:43,980
Így az összehúzódás megszűnik

215
00:12:43,980 --> 00:12:46,090
az izom pedig ismét ellazul.

216
00:12:46,090 --> 00:12:49,865
Tehát itt ez a nagy tartály, tele Ca²⁺-ionokkal,

217
00:12:49,865 --> 00:12:52,028
és az izom elernyedésekor

218
00:12:52,028 --> 00:12:55,330
eltávolítja a Ca²⁺-ionokat a sejtplazmából,

219
00:12:55,330 --> 00:12:56,690
így az izom elernyed,

220
00:12:56,690 --> 00:13:00,330
a miozin nem tud elcsúszni az aktinon

221
00:13:00,330 --> 00:13:03,190
de amikor jel érkezik, újra visszaborítja az egészet,

222
00:13:03,190 --> 00:13:05,431
és ettől újra összehúzódik az izom,

223
00:13:05,431 --> 00:13:11,060
mivel a troponin félrehúzza útból a tropomiozint.

224
00:13:11,060 --> 00:13:13,044
Szóval, hogy is mondjam: ez tök jó, még attól is,

225
00:13:13,044 --> 00:13:15,160
hogy ezt a részt még nem is igazán értjük.

226
00:13:15,160 --> 00:13:19,140
Akát te is lehetsz az, aki...

227
00:13:19,140 --> 00:13:22,330
ez érdekes kutatási téma lehet.

228
00:13:22,330 --> 00:13:25,740
Egyrészt tudományos szempotból

229
00:13:25,740 --> 00:13:27,615
hogy mindez hogyan is működik,

230
00:13:27,615 --> 00:13:31,630
de akár betegségek háttere is lehet

231
00:13:31,630 --> 00:13:34,210
ha itt valami fehérje nem működik rendesen.

232
00:13:34,210 --> 00:13:37,770
Talán fokozható vagy gátolhatő itt valami, ki tudja.

233
00:13:37,770 --> 00:13:41,960
ha sikerült kikutatni,

234
00:13:41,960 --> 00:13:44,750
hogy pontosan mi is történik itt

235
00:13:44,750 --> 00:13:48,350
amikor megjelenik az akciós potenciál, hogy megnyissa a Ca-csatornát . .

236
00:13:48,350 --> 00:13:49,799
Szóval bagy vonalakban erről van szó.

237
00:13:49,799 --> 00:13:52,972
Most már értjük, hogyan idézi elő egy mozgató neuron

238
00:13:52,972 --> 00:13:53,890
egy sejt összehúzódását.

239
00:13:53,890 --> 00:14:02,596
a szarkoplazmatikus retikulum Ca-kiömléséne keresztül.

240
00:14:02,596 --> 00:14:04,590
a sejt citoplazmjába.

241
00:14:04,590 --> 00:14:07,240
Egy kicsit utánaolvasgattam a videó elkészítése előtt,

242
00:14:07,240 --> 00:14:08,740
ezek a pumpák naygon hatékonyak.

243
00:14:08,740 --> 00:14:12,710
Amikor megszűnik a jel, és bezárul ez a kapu,

244
00:14:12,710 --> 00:14:16,900
a szarkopolazmatikus retikulum

245
00:14:16,900 --> 00:14:19,070
30 milliszekundum alatt visszaállítja az ionkoncentrációt.

246
00:14:19,070 --> 00:14:22,100
Ezért met annyira jól az összehúzódás megszüntetése.

247
00:14:22,100 --> 00:14:25,820
Ezért tudom pl egy ütés után gyorsan visszahúzni a karomat,

248
00:14:25,820 --> 00:14:27,298
és elernyeszteni a másidperc tört része alatt.

249
00:14:27,298 --> 00:14:33,520
Az összehúzódás pár ezredmásodperc után megszüntethető.

250
00:14:33,520 --> 00:14:34,670
ami kevesebb, minr a másodoerc 1/30-ad része.

251
00:14:34,670 --> 00:14:37,500
Viszlát a következő videóban,

252
00:14:37,500 --> 00:14:40,030
ahol az izomsejtekkel foglakkozunk

253
00:14:40,030 --> 00:14:41,840
valamivel részletesebben.