1
00:00:00,600 --> 00:00:02,159
A legutóbbi videóból tudjuk,

2
00:00:02,159 --> 00:00:05,840
hogy magas Ca²⁺-ion koncentráció esetén

3
00:00:05,840 --> 00:00:10,488
az izomsejtben a Ca²⁺-ionok hozzákötődnek

4
00:00:10,488 --> 00:00:12,231
a troponin fehérjemolekulákhoz,

5
00:00:12,231 --> 00:00:15,489
amelyek alakot változtatva

6
00:00:15,489 --> 00:00:18,870
a tropomiozin elmozdulását okozzák,

7
00:00:18,870 --> 00:00:22,870
így a miozinfejek
elcsúszhatnak az aktinszálak mentén,

8
00:00:22,870 --> 00:00:24,887
és az izom összehúzódik.

9
00:00:24,887 --> 00:00:29,140
Tehát a magas Ca²⁺-ion koncentráció

10
00:00:29,140 --> 00:00:30,850
összehúzódást okoz.

11
00:00:30,850 --> 00:00:33,367
Alacsony Ca²⁺-ion koncentráció hatására

12
00:00:33,367 --> 00:00:35,731
a troponinmolekulák visszanyerik

13
00:00:35,731 --> 00:00:37,236
eredeti konformációjukat.

14
00:00:37,236 --> 00:00:40,899
Visszahúzzák a tropomiozint

15
00:00:40,899 --> 00:00:43,045
a miozin fejek kötőhelyére,

16
00:00:43,045 --> 00:00:44,476
és az összehúzódás megszűnik.

17
00:00:44,476 --> 00:00:49,453
Ez okozza tehát az izomösszehúzódást,

18
00:00:49,453 --> 00:00:53,680
az alacsony Ca²⁺-koncentráció
pedig az elernyedést.

19
00:00:53,680 --> 00:00:55,390
Joggal merül fel a kérdés,

20
00:00:55,390 --> 00:00:57,694
hogy miként szabályozza az izom azt,

21
00:00:57,694 --> 00:01:00,494
hogy a magas Ca²⁺-koncentrációt
kísérő összehúzódás,

22
00:01:00,494 --> 00:01:03,350
vagy az alacsony Ca²⁺-koncentrációt
kisérő elernyedés menjen végbe?

23
00:01:03,350 --> 00:01:04,583
Pontosabban fogalmazva:

24
00:01:04,583 --> 00:01:08,480
hogyan idézi elő
az idegrendszer az izomban,

25
00:01:08,480 --> 00:01:12,250
hogy az a Ca²⁺ koncentrációját
megnövelve összehúzódjon,

26
00:01:12,250 --> 00:01:14,110
majd csökkentse azt, és elernyedjen?

27
00:01:14,110 --> 00:01:16,800
Ennek a megértéséhez

28
00:01:16,800 --> 00:01:20,600
ismételjük át,
amit korábban a neuronokról tanultunk!

29
00:01:20,600 --> 00:01:27,500
Ide rajzolok egy axonvégződést,

30
00:01:27,500 --> 00:01:31,045
amely nem egy másik neuron
dendritjével alkot szinapszist,

31
00:01:31,045 --> 00:01:38,100
hanem egy izomsejttel.

32
00:01:38,100 --> 00:01:44,420
Így ni, mindjárt kész.

33
00:01:44,420 --> 00:01:47,070
Ez egy izomsejttel alkotott szinapszis.

34
00:01:47,070 --> 00:01:50,070
Az érthetőség kedvéért feliratozom.

35
00:01:50,070 --> 00:01:51,830
Ez itt az axon,

36
00:01:51,830 --> 00:01:57,610
vagyis az axonvégződés.

37
00:01:57,610 --> 00:02:05,440
Ez a szinapszis
(arrébb kell húznom az ábrát).

38
00:02:05,440 --> 00:02:07,481
Még pár szakkifejezés
a neuronos videókból:

39
00:02:07,481 --> 00:02:10,210
ez a hézag a szinaptikus rés,

40
00:02:10,210 --> 00:02:13,650
ez a szinapszis előtti idegsejt
(preszinaptikus neuron),

41
00:02:13,650 --> 00:02:16,830
ez pedig a szinapszis utáni
(posztszinaptikus) sejt,

42
00:02:16,830 --> 00:02:19,050
ami ebben az esetben nem idegsejt,

43
00:02:19,050 --> 00:02:30,210
ez pedig az izomsejt membránja.

44
00:02:30,210 --> 00:02:33,470
Készítek majd egy videót

45
00:02:33,470 --> 00:02:35,169
az izomsejtek szerkezetéről,

46
00:02:35,169 --> 00:02:36,837
de most csak vázlatosan mutatom be,

47
00:02:36,837 --> 00:02:40,990
hogy megértsük
a Ca²⁺-ion koncentráció szabályozását.

48
00:02:40,990 --> 00:02:42,619
Ez tehát az izomsejt membránja,

49
00:02:42,619 --> 00:02:53,520
más néven a szarkolemma.

50
00:02:53,520 --> 00:02:56,020
Ez tehát az izomsejt membránja,

51
00:02:56,020 --> 00:03:00,980
ez pedig egy betűrődés
az izomsejt membránjában.

52
00:03:00,980 --> 00:03:04,000
Az izomsejt felszínéről nézve

53
00:03:04,000 --> 00:03:07,920
olyan lenne, mint valami lyuk
vagy horpadás a sejten,

54
00:03:07,920 --> 00:03:10,108
de keresztmetszetben úgy néz ki,

55
00:03:10,108 --> 00:03:14,821
mintha benyomtuk volna,

56
00:03:14,821 --> 00:03:17,050
mondjuk egy tűvel, valahogy így.

57
00:03:17,050 --> 00:03:19,128
A membrán betűrődik,

58
00:03:19,128 --> 00:03:24,338
ez az úgynevezett T-tubulus.

59
00:03:24,338 --> 00:03:28,100
A T betű jelentése transzverz (átlós),

60
00:03:28,100 --> 00:03:31,720
azaz merőleges a membrán felszínére.

61
00:03:31,720 --> 00:03:35,560
Most jön az egész videó
legfontosabb része,

62
00:03:35,560 --> 00:03:37,711
a legfontosabb sejtalkotó,

63
00:03:37,711 --> 00:03:54,810
az izomsejtben található
szarkoplazmatikus retikulum.

64
00:03:54,810 --> 00:04:05,640
Ez tulajdonképpen olyan,
mint az endoplazmatikus retikulum,

65
00:04:05,640 --> 00:04:07,629
de főként tárolást végez.

66
00:04:07,629 --> 00:04:12,230
Míg az endoplazmatikus retikulum
a fehérjeszintézis helye,

67
00:04:12,230 --> 00:04:14,218
és riboszómák kapcsolódnak hozzá,

68
00:04:14,218 --> 00:04:18,860
ez a sejtalkotó kimondottan
csak tárolást végez.

69
00:04:18,860 --> 00:04:21,960
A szarkoplazmatikus retikulum mebránjában

70
00:04:21,960 --> 00:04:27,690
Ca²⁺-ionpumpák vannak.

71
00:04:29,960 --> 00:04:33,760
Ezek egyben ATP-ázok is,

72
00:04:33,760 --> 00:04:37,530
vagyis ATP felhasználásával működnek.

73
00:04:37,530 --> 00:04:41,140
Az ide érkező ATP hozzájuk kapcsolódik,

74
00:04:41,920 --> 00:04:47,999
a Ca²⁺-ionok úgyszintén
(ezeket rózsaszínnel jelölöm).

75
00:04:50,429 --> 00:04:59,930
Az ATP hidrolízissel
ADP-re és foszfátcsoportra válik szét,

76
00:05:00,860 --> 00:05:03,180
ettől megváltozik
a fehérje konformációja,

77
00:05:03,180 --> 00:05:08,270
és Ca²⁺-ionokat pumpál be a sejtplazmába.

78
00:05:08,270 --> 00:05:12,230
A Ca²⁺-ionpumpák hatására

79
00:05:12,230 --> 00:05:15,705
(ezek a szarkoplazmatikus retikulum
membránjában működnek),

80
00:05:15,705 --> 00:05:20,485
elernyedéskor az izomban megnő
a Ca²⁺-ion koncentráció

81
00:05:20,485 --> 00:05:24,450
a szarkoplazmatikus retikulum belsejében.

82
00:05:26,630 --> 00:05:29,980
Gondolom, sejted, hogy mi sül ki ebből.

83
00:05:29,980 --> 00:05:31,739
Az izom összehúzódásához

84
00:05:31,739 --> 00:05:37,320
ez a rengeteg Ca²⁺-ion
kizúdul a sejtplazmába,

85
00:05:37,320 --> 00:05:40,970
ahol hozzá tud kötődni a troponinhoz,

86
00:05:42,890 --> 00:05:45,120
és végbemegy mindaz,
amiről legutóbb beszéltünk.

87
00:05:45,120 --> 00:05:48,090
Most az a kérdés,
hogy honnan tudja ez a sejtalkotó,

88
00:05:48,090 --> 00:05:51,723
hogy mikor kell Ca²⁺-ionokkal
elárasztania a sejtet,

89
00:05:51,723 --> 00:05:58,800
vagyis az izomsejt belsejét
(sejtplazmáját).

90
00:06:00,400 --> 00:06:07,971
Itt találhatók az aktinszálak,
a miozin fejek és minden egyéb,

91
00:06:07,971 --> 00:06:10,280
a troponin, a tropomiozin,

92
00:06:10,280 --> 00:06:13,320
ebben a régióban.

93
00:06:13,320 --> 00:06:16,635
Akár ide is rajzolhatom.

94
00:06:16,635 --> 00:06:20,420
Ez itt egy aktinszál.

95
00:06:21,480 --> 00:06:25,237
Vázlatosan rajzolom,
majd később beszélünk a szerkezetéről.

96
00:06:25,237 --> 00:06:28,350
Mondjuk ez itt egy miozin fej,

97
00:06:28,350 --> 00:06:31,850
ez meg a tropomiozin,
az aktin köré tekeredve,

98
00:06:32,380 --> 00:06:37,480
amit a troponin
„szögez hozzá” az aktinhoz.

99
00:06:38,650 --> 00:06:39,983
Ez csak vázlatrajz,

100
00:06:39,983 --> 00:06:42,650
de így is látszik a lényeg.

101
00:06:42,650 --> 00:06:49,170
Tegyük fel, hogy ez az idegsejt,
az úgynevezett mozgató neuron

102
00:06:51,860 --> 00:06:54,380
átadja a jelet,
ami kiváltja az izomösszehúzódást.

103
00:06:54,380 --> 00:06:57,610
Először is, azt tudjuk,
hogyan halad a jel a neuronban,

104
00:06:57,610 --> 00:07:01,100
az axon membránjában haladó
akciós potenciálként.

105
00:07:01,100 --> 00:07:03,877
Ez itt egy Na⁺-ioncsatorna

106
00:07:03,877 --> 00:07:08,500
amely feszültségfüggő,
vagyis itt kialakul egy kis pozitív töltés,

107
00:07:08,500 --> 00:07:12,420
ami megnyitja
ezt a feszültségfüggő Na⁺-ioncsatornát.

108
00:07:12,420 --> 00:07:16,160
Ez megnyílik,
és még több Na⁺-iont enged be,

109
00:07:16,160 --> 00:07:18,340
ami tovább növeli
a pozitív töltéstöbbletet.

110
00:07:18,340 --> 00:07:21,880
Ettől megnyílik
a szomszédos feszültségfüggő csatorna,

111
00:07:21,880 --> 00:07:25,687
és ez terjed tovább az axon membránjában.

112
00:07:25,687 --> 00:07:29,070
Végül a feszültség elér egy küszöbszintet,

113
00:07:29,830 --> 00:07:32,571
ami feszültségfüggő 
Ca²⁺-ioncsatornákat nyit meg.

114
00:07:32,571 --> 00:07:36,060
Mindez csak ismétlés,
tehát ezek Ca²⁺-ionok.

115
00:07:36,060 --> 00:07:37,680
Átismételjük, amit tanultunk

116
00:07:37,680 --> 00:07:39,740
a neuronokról szóló videókban.

117
00:07:39,740 --> 00:07:41,080
Amint pozitív töltéstöbblet

118
00:07:41,080 --> 00:07:43,365
alakul ki a Ca²⁺-ioncsatornák mellett,

119
00:07:43,365 --> 00:07:46,300
azok elkezdik beengedni a Ca²⁺-ionokat,

120
00:07:46,300 --> 00:07:53,170
amik egyes fehérjékhez kötődnek
a szinaptikus membránban,

121
00:07:53,170 --> 00:07:56,010
azaz a preszinaptikus membránban.

122
00:07:56,010 --> 00:07:58,180
Olyan fehérjékhez kötődnek,

123
00:07:58,180 --> 00:08:00,890
amelyekhez vezikulumok kapcsolódnak.

124
00:08:00,890 --> 00:08:06,640
A vezikulumok, mint tudjuk,
olyan membránhólyagok,

125
00:08:06,640 --> 00:08:13,360
amelyek átvivőanyagokat tartalmaznak.

126
00:08:13,360 --> 00:08:18,840
A Ca²⁺ megkötődése exocitózist vált ki.

127
00:08:18,840 --> 00:08:22,481
A vezikulumok membránja összeolvad

128
00:08:22,481 --> 00:08:24,911
a neuron sejtmembránjával,

129
00:08:24,911 --> 00:08:26,600
és a tartalmuk kiürül a sejtből.

130
00:08:26,600 --> 00:08:28,670
Ez csak ismétlés a neuronos videókból.

131
00:08:28,670 --> 00:08:31,340
Ott mindez sokkal
részletesebben hangzik el.

132
00:08:31,340 --> 00:08:34,500
Szóval kiürül ez a sok átvivőanyag.

133
00:08:34,500 --> 00:08:39,450
Mivel ez a szinapszis
idegsejtet és izomsejtet köt össze,

134
00:08:39,450 --> 00:08:47,130
ez az átvivőanyag acetilkolin.

135
00:08:47,130 --> 00:08:48,950
Akárcsak a dendritek esetében,

136
00:08:48,950 --> 00:08:53,760
az acetilkolin a szarkolemmában lévő
receptorokhoz kötődik.

137
00:08:53,760 --> 00:08:55,930
Ezek tehát
az izomsejt membránjában vannak,

138
00:08:55,930 --> 00:08:58,820
így megnyílnak az izomsejt
Na⁺-ioncsatornái.

139
00:08:58,820 --> 00:09:01,670
Az izomsejt is
feszültségkülönbséget tart fenn

140
00:09:01,670 --> 00:09:03,058
a membrán két oldala közt,

141
00:09:03,058 --> 00:09:05,340
akárcsak az idegsejt.

142
00:09:05,340 --> 00:09:07,210
Ennek hatására...

143
00:09:07,210 --> 00:09:10,470
amikor ide kapcsolódik az acetilkolin,

144
00:09:10,470 --> 00:09:16,160
az kiváltja a Na⁺-ionok
beáramlását az izomsejtbe.

145
00:09:16,160 --> 00:09:17,445
Ezt + jellel jelölöm.

146
00:09:17,445 --> 00:09:19,990
Ez akciós potenciált
vált ki az izomsejtben.

147
00:09:19,990 --> 00:09:22,510
Vagyis itt kialakul
egy kis pozitív töltéstöbblet,

148
00:09:22,510 --> 00:09:25,603
ami egy adott küszöbszintet elérve

149
00:09:25,603 --> 00:09:28,534
kinyitja ezt a feszültségfüggő csatornát,

150
00:09:28,534 --> 00:09:31,096
amely még több
Na⁺-iont enged be a sejtbe.

151
00:09:31,096 --> 00:09:35,080
Ez újabb pozitív töltéstöbbletet alakít ki
egy távolabbi pontban.

152
00:09:35,080 --> 00:09:37,035
Ezt persze káliumionok ellensúlyozzák majd,

153
00:09:37,035 --> 00:09:38,870
éppen úgy, ahogyan az idegsejtben.

154
00:09:38,870 --> 00:09:43,170
Végül az akciós potenciál
újabb Na⁺-ioncsatornát ér el,

155
00:09:43,170 --> 00:09:44,780
itt is kialakul
a pozitív töltéstöbblet,

156
00:09:44,780 --> 00:09:47,147
ennek hatására ez is megnyílik,

157
00:09:47,147 --> 00:09:49,750
és még több Na⁺ áramlik be.

158
00:09:49,750 --> 00:09:54,506
Tehát ez az akciós potenciál...
(itt egy újabb Na⁺-csatorna)

159
00:09:54,506 --> 00:09:57,950
elindul lefelé a T-tubulus mentén.

160
00:09:57,950 --> 00:10:00,230
A neurontól érkező információ tehát,

161
00:10:00,230 --> 00:10:03,930
amely előbb akciós potenciál,
majd kémiai jel formájában haladt,

162
00:10:03,930 --> 00:10:06,092
és újabb
akciós potenciálokat váltott ki,

163
00:10:06,092 --> 00:10:07,575
lefelé indul a T-tubulus mentén.

164
00:10:07,575 --> 00:10:09,240
Ez a legérdekesebb rész,

165
00:10:09,240 --> 00:10:12,300
amelynek egyes részleteit
még most is kutatják.

166
00:10:12,300 --> 00:10:13,987
Mutatok néhány forrást,

167
00:10:13,987 --> 00:10:17,631
ha érdekel ez a kutatás.

168
00:10:17,631 --> 00:10:20,940
Itt van egy fehérjekomplex,
amely összeköti

169
00:10:20,940 --> 00:10:23,215
a szarkoplazmatikus retikulumot
a T-tubulussal.

170
00:10:23,215 --> 00:10:28,600
Ezt csak egy kerettel jelölöm.

171
00:10:28,600 --> 00:10:31,180
Ez tehát egy fehérjekomplex.

172
00:10:31,180 --> 00:10:36,270
Nézzük csak... ideírok pár szót:

173
00:10:36,270 --> 00:10:56,290
Ennek a fehérjéi a triadin, a junctin,
a kalszekvesztrin és a rianodin.

174
00:10:56,290 --> 00:10:59,550
Ezekből áll az a fehérjekomplex,

175
00:10:59,550 --> 00:11:01,431
amely összeköti a T-tubulust

176
00:11:01,431 --> 00:11:04,550
és a szarkoplazmatikus retikulumot.

177
00:11:04,550 --> 00:11:05,900
De a lényeg az,

178
00:11:05,900 --> 00:11:08,200
hogy amikor
az akciós potenciál lejut ide,

179
00:11:08,200 --> 00:11:12,017
és itt pozitív töltéstöbblet alakul ki,

180
00:11:12,017 --> 00:11:15,710
ez a fehérjekomplexum

181
00:11:15,710 --> 00:11:17,610
előidézi a Ca²⁺ felszabadulását.

182
00:11:17,610 --> 00:11:19,863
Úgy vélik, hogy a rianodin

183
00:11:19,863 --> 00:11:23,080
a folyamat közvetlen kiváltója.

184
00:11:23,080 --> 00:11:27,790
Mondjuk itt.

185
00:11:27,790 --> 00:11:29,850
Amikor az akciós potenciál eljut idáig...

186
00:11:29,850 --> 00:11:33,100
(tollat cserélek, túl sok már a lila szín)

187
00:11:33,100 --> 00:11:35,921
Amikor az akciós potenciál
elég messzire jut...

188
00:11:35,921 --> 00:11:38,630
(ezt pirossal jelölöm)

189
00:11:38,630 --> 00:11:39,880
Amikor az akciós potenciál
elég messzire jut,

190
00:11:39,880 --> 00:11:41,510
szóval itt 
kialakul a pozitív töltéstöbblet

191
00:11:41,510 --> 00:11:43,727
a beáramló Na⁺-ionok miatt,

192
00:11:43,727 --> 00:11:44,882
ez a rejtélyes doboz...

193
00:11:44,882 --> 00:11:47,100
(akár a weben is rákereshetsz ezekre a fehérjékre,

194
00:11:47,100 --> 00:11:50,260
mert még ma sem értik pontosan,
hogyan működik)

195
00:11:50,260 --> 00:11:52,060
kiváltja a csatornák megnyílását,

196
00:11:52,060 --> 00:11:57,290
és a sok Ca²⁺-ion kiszabadul
a szarkoplazmatikus retikulumból,

197
00:11:57,290 --> 00:12:01,420
és mind átkerül

198
00:12:01,420 --> 00:12:05,510
a szarkoplazmatikus retikulumon kívülre,

199
00:12:05,510 --> 00:12:10,230
bele a sejt citoplazmájába.

200
00:12:10,230 --> 00:12:12,550
No és mi történik ekkor?

201
00:12:12,550 --> 00:12:14,670
A magas Ca²⁺-koncentráció miatt

202
00:12:14,670 --> 00:12:16,570
a Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

203
00:12:16,570 --> 00:12:18,750
ahogy a videó elején mutattuk.

204
00:12:18,750 --> 00:12:21,923
A Ca²⁺-ionok a troponinhoz kötődnek,

205
00:12:21,923 --> 00:12:24,220
elhúzzák az útból a tropomiozint,

206
00:12:24,220 --> 00:12:27,650
és a miozin - ATP felhasználása közben -
(ahogy két videóval ezelőtt láttuk),

207
00:12:27,650 --> 00:12:29,750
elkezd végigkúszni az aktinon.

208
00:12:29,750 --> 00:12:34,370
A jel megszűnésével viszont

209
00:12:34,370 --> 00:12:35,905
ez itt becsukódik,

210
00:12:35,905 --> 00:12:41,180
a Ca²⁺-ionpumpa pedig
ismét lecsökkenti a Ca²⁺ szintjét,

211
00:12:41,180 --> 00:12:43,980
így megszűnik az összehúzódás,

212
00:12:43,980 --> 00:12:46,090
az izom pedig ismét ellazul.

213
00:12:46,090 --> 00:12:49,865
Tehát itt ez a nagy tartály,
tele Ca²⁺-ionokkal,

214
00:12:49,865 --> 00:12:52,028
és az izom elernyedésekor

215
00:12:52,028 --> 00:12:55,330
kivonja a Ca²⁺-ionokat
a sejtplazmából.

216
00:12:55,330 --> 00:12:56,690
Így az izom elernyed,

217
00:12:56,690 --> 00:13:00,330
a miozin nem tud elcsúszni az aktinon,

218
00:13:00,330 --> 00:13:03,190
de a következő jel hatására
újra visszaönti,

219
00:13:03,190 --> 00:13:05,431
és ettől újra összehúzódik az izom,

220
00:13:05,431 --> 00:13:11,060
mivel a troponin 
félrehúzza az útból a tropomiozint.

221
00:13:11,060 --> 00:13:13,044
Ez tényleg lenyűgöző, még úgy is,

222
00:13:13,044 --> 00:13:15,160
hogy még nem is értjük teljes egészében.

223
00:13:15,160 --> 00:13:19,380
Akár te is lehetsz az a biológus kutató,

224
00:13:19,380 --> 00:13:22,012
aki megpróbálja majd megérteni.

225
00:13:22,012 --> 00:13:25,740
Pusztán tudományos szempontból is érdekes,

226
00:13:25,740 --> 00:13:27,615
hogy mindez hogyan is működik,

227
00:13:27,615 --> 00:13:31,630
de akár betegségek mögött is állhat,

228
00:13:31,630 --> 00:13:34,210
valamelyik fehérje hibás működése.

229
00:13:34,210 --> 00:13:37,770
Talán valamelyik folyamat fokozható
vagy gátolható, ki tudja.

230
00:13:37,770 --> 00:13:42,840
Akár haszonnal is járhat, ha kiderül,

231
00:13:42,840 --> 00:13:44,504
hogy pontosan mi is történik itt,

232
00:13:44,504 --> 00:13:48,350
amikor megjelenik az akciós potenciál,
hogy megnyissa a Ca²⁺-csatornát.

233
00:13:48,350 --> 00:13:49,799
Szóval erről van szó.

234
00:13:49,799 --> 00:13:51,962
Most már értjük,
hogy egy mozgatóneuron

235
00:13:51,962 --> 00:13:53,890
hogyan idézi elő
egy sejt összehúzódását

236
00:13:53,890 --> 00:14:02,596
a szarkoplazmatikus retikulum mebránján át
kiáradó Ca²⁺-ionok révén

237
00:14:02,596 --> 00:14:04,590
a sejt citoplazmájába.

238
00:14:04,590 --> 00:14:07,240
Egy kicsit utánaolvasgattam
a videó elkészítése előtt,

239
00:14:07,240 --> 00:14:08,740
ezek a pumpák elég hatékonyak.

240
00:14:08,740 --> 00:14:12,580
Amikor megszűnik a jel,
és bezárul ez a kapu,

241
00:14:12,580 --> 00:14:15,424
a szarkopolazmatikus retikulum

242
00:14:15,424 --> 00:14:19,070
30 milliszekundum alatt
visszaállítja az ionkoncentrációt.

243
00:14:19,070 --> 00:14:21,710
Ezért megy olyan könnyen
az összehúzódás megszüntetése.

244
00:14:21,710 --> 00:14:25,032
Ezért tudom egy ütés után
gyorsan visszahúzni a karomat,

245
00:14:25,032 --> 00:14:27,128
és elernyeszteni a másodperc tört része alatt.

246
00:14:27,128 --> 00:14:30,971
Az összehúzódás
pár ezredmásodperc után megszüntethető.

247
00:14:30,971 --> 00:14:34,670
ami kevesebb,
mint a másodperc 1/30-ad része.

248
00:14:34,670 --> 00:14:36,600
Viszlát a következő videóban,

249
00:14:36,600 --> 00:14:39,854
ahol az izomsejtekkel foglalkozunk

250
00:14:39,854 --> 00:14:41,840
valamivel részletesebben.