Köztünk és a világ között
van egy határfelület,

mely testsúlyunk 16%-át teszi ki.

Ez a bőr, testünk legnagyobb szerve,

mely kiterítve közel 1,7 négyzetméter
területet fedne be.

Funkciója nyilvánvalónak tűnhet:
bent tartja belsőnket.

De ha a felszín alá pillantunk,

láthatjuk, hogy meglepően sok
szerepet játszik életünkben.

Először vegyük át az alapokat.

A bőr a kültakaró alapja,

mely magában foglal szőrzetet, körmöt,
speciális mirigyeket és idegeket is.

Három rétegből áll:

a felhámból,

az irhából

és a bőraljából.

Vastagsága fél milliméter

és négy milliméter között változik.

Három fő funkciót lát el:

véd,

szabályoz,

és érzékeli a határán túli világot.

Hatalmas felületével napi szinten

több száz, vagy akár több ezer
fizikai érzetet dolgoz fel,

melynek során főként nagy,
nyomásérzékeny bőrkomponenseket,

ún. Merkel-sejteket használ.

Csak az ujjbegyeinkben

750 Merkel-sejt van a bőr
minden négyzetcentiméterén,

és mellettük több mint 2500 receptor,
amelyek segítségével tapintunk.

Ez a felület a test első
fő védelmi vonala.

Enélkül szövetek és folyadékok
nedves halmaza lennénk,

tragikusan kiszolgáltatva az elemeknek.

A bőr hatékonyan zárja le belsőnket,

és elnyeli a nyomást és az ütéseket is
a rugalmas kollagén segítségével,

mely az irha nagy részét alkotja.

A felhám főleg
keratinocita bőrsejtekből áll,

amelyek négyhetente
teljesen kicserélődnek.

Ahogy új sejtek képződnek a felhámban,
a régebbiek feltolódnak.

Amikor ezek a sejtek felfelé mozognak,

megtöltődnek egy keratin nevű
megkeményedett fehérjével.

Mikor a felszínre érnek,

egymást szorosan átfedő,
vízálló réteget képeznek,

melyet a támadó mikrobák
nehezen törnek át.

Minden felhámba bejutó káros mikroba

találkozik Langerhans-sejtekkel.

A védő bőrsejtek e csoportja
észleli a betolakodókat,

és értesíti megjelenésükről
az immunrendszer ott lévő T-sejtjeit,

melyek immunválaszt indítanak el.

Ezen immunvédelem fő alkotóeleme

a több ezer mikroorganizmus-faj,

mely bőrünk felszínén,

redőiben

és réseiben él.

Ezek a baktériumokból
és gombákból álló mikrobák

jól érzik magukat a faggyúban,

abban az olajos anyagban,

melyet irhába ágyazott faggyúmirigyek
választanak ki a bőr felszínén.

Ezek a bőrmikrobák az immunrendszert
állandó megfigyelésre késztetik,

ezzel biztosítják, hogy kész legyen
reagálni valódi veszély esetén.

Védő szerepén túl bőrünk érzékszerv is,

mely segít a testhőmérséklet
szabályozásában.

Ez a két szerep szorosan összefügg.

Idegek érzékelik,
hogy bőrünk meleg vagy hideg,

és ezt az információt közvetítik az agyba.

Válaszul az agy utasítja
a környékbeli ereket,

hogy táguljanak, ha a test túl meleg –

így hő szabadul fel a vérből a bőrön át –

vagy húzódjanak össze, ha a test hideg,
hogy megtartsák a hőt.

Bármikor nézzük is, a testben lévő vér
legfeljebb 25%-a kering az irhában,

ami ezt a folyamatot
rendkívül hatékonnyá teszi.

Ha meleg van, a bőr verejtékmirigyei
a kiválasztott verejtéket

járatokon át juttatják ki a bőrfelszínre,

és ezzel a test hőt ad le.

A szőrzetet is serkenthetjük
a testhő megtartására vagy leadására.

Egy átlagos embernek
ötmillió szőrtüszője van

a test teljes felületén,

a tenyerek és a talpak kivételével.

Ebből 90 és 150 ezer közötti szőrtüsző
található a fejbőrünkön,

ahol segítenek megvédeni fejbőrünket

a fizikai sérülésektől és a napégéstől.

Mikor fázunk,

apró szőrmozgató izmok állítják fel
a szőrszálakat az egész testen.

Ezt a jelenséget nevezzük libabőrnek,
mely bőrünkhöz közel tartja a testhőt.

A bőr hatalmas felülete nemcsak védőpajzs,

segítségével teremtünk
kapcsolatot a világgal.

Sokfunkciós rétegei lehűtenek
és melegen tartanak minket.

A kültakaró sok minden,

de biztos, hogy nem csak vastag bőr.