Köztünk és a világ között
van egy határfelület,
mely testsúlyunk 16%-át teszi ki.
Ez a bőr, testünk legnagyobb szerve,
mely kiterítve közel 1,7 négyzetméter
területet fedne be.
Funkciója nyilvánvalónak tűnhet:
bent tartja belsőnket.
De ha a felszín alá pillantunk,
láthatjuk, hogy meglepően sok
szerepet játszik életünkben.
Először vegyük át az alapokat.
A bőr a kültakaró alapja,
mely magában foglal szőrzetet, körmöt,
speciális mirigyeket és idegeket is.
Három rétegből áll:
a felhámból,
az irhából
és a bőraljából.
Vastagsága fél milliméter
és négy milliméter között változik.
Három fő funkciót lát el:
véd,
szabályoz,
és érzékeli a határán túli világot.
Hatalmas felületével napi szinten
több száz, vagy akár több ezer
fizikai érzetet dolgoz fel,
melynek során főként nagy,
nyomásérzékeny bőrkomponenseket,
ún. Merkel-sejteket használ.
Csak az ujjbegyeinkben
750 Merkel-sejt van a bőr
minden négyzetcentiméterén,
és mellettük több mint 2500 receptor,
amelyek segítségével tapintunk.
Ez a felület a test első
fő védelmi vonala.
Enélkül szövetek és folyadékok
nedves halmaza lennénk,
tragikusan kiszolgáltatva az elemeknek.
A bőr hatékonyan zárja le belsőnket,
és elnyeli a nyomást és az ütéseket is
a rugalmas kollagén segítségével,
mely az irha nagy részét alkotja.
A felhám főleg
keratinocita bőrsejtekből áll,
amelyek négyhetente
teljesen kicserélődnek.
Ahogy új sejtek képződnek a felhámban,
a régebbiek feltolódnak.
Amikor ezek a sejtek felfelé mozognak,
megtöltődnek egy keratin nevű
megkeményedett fehérjével.
Mikor a felszínre érnek,
egymást szorosan átfedő,
vízálló réteget képeznek,
melyet a támadó mikrobák
nehezen törnek át.
Minden felhámba bejutó káros mikroba
találkozik Langerhans-sejtekkel.
A védő bőrsejtek e csoportja
észleli a betolakodókat,
és értesíti megjelenésükről
az immunrendszer ott lévő T-sejtjeit,
melyek immunválaszt indítanak el.
Ezen immunvédelem fő alkotóeleme
a több ezer mikroorganizmus-faj,
mely bőrünk felszínén,
redőiben
és réseiben él.
Ezek a baktériumokból
és gombákból álló mikrobák
jól érzik magukat a faggyúban,
abban az olajos anyagban,
melyet irhába ágyazott faggyúmirigyek
választanak ki a bőr felszínén.
Ezek a bőrmikrobák az immunrendszert
állandó megfigyelésre késztetik,
ezzel biztosítják, hogy kész legyen
reagálni valódi veszély esetén.
Védő szerepén túl bőrünk érzékszerv is,
mely segít a testhőmérséklet
szabályozásában.
Ez a két szerep szorosan összefügg.
Idegek érzékelik,
hogy bőrünk meleg vagy hideg,
és ezt az információt közvetítik az agyba.
Válaszul az agy utasítja
a környékbeli ereket,
hogy táguljanak, ha a test túl meleg –
így hő szabadul fel a vérből a bőrön át –
vagy húzódjanak össze, ha a test hideg,
hogy megtartsák a hőt.
Bármikor nézzük is, a testben lévő vér
legfeljebb 25%-a kering az irhában,
ami ezt a folyamatot
rendkívül hatékonnyá teszi.
Ha meleg van, a bőr verejtékmirigyei
a kiválasztott verejtéket
járatokon át juttatják ki a bőrfelszínre,
és ezzel a test hőt ad le.
A szőrzetet is serkenthetjük
a testhő megtartására vagy leadására.
Egy átlagos embernek
ötmillió szőrtüszője van
a test teljes felületén,
a tenyerek és a talpak kivételével.
Ebből 90 és 150 ezer közötti szőrtüsző
található a fejbőrünkön,
ahol segítenek megvédeni fejbőrünket
a fizikai sérülésektől és a napégéstől.
Mikor fázunk,
apró szőrmozgató izmok állítják fel
a szőrszálakat az egész testen.
Ezt a jelenséget nevezzük libabőrnek,
mely bőrünkhöz közel tartja a testhőt.
A bőr hatalmas felülete nemcsak védőpajzs,
segítségével teremtünk
kapcsolatot a világgal.
Sokfunkciós rétegei lehűtenek
és melegen tartanak minket.
A kültakaró sok minden,
de biztos, hogy nem csak vastag bőr.