Az egyik legtöbbet említett oka annak,
hogy az első világháború
miért vált világméretűvé,
s nem maradt meg délkelet-európai
területi konfliktusnak,
az ezt megelőző évtizedekben
kialakuló szövetségi rendszer volt.
Hogy ezt értsd, összeszedtem
egy pár szövetséget
az első világháborúhoz vezető időszakból.
Ez csak egy tömör verzió,
sok más szövetség is érintőleg
kapcsolódott az eseményekhez.
Megpróbálom leszűkíteni azokra,
amelyek közvetlenül járultak hozzá
az 1914-es eseményekhez,
amelyek hatására,
Európa minden országa
lényegében hadban állt egymással.
Hogy megértsük a történteket,
75 évvel visszább kell tekintenünk.
Az első világháború 1914-ben kezdődött.
75 évvel előtte, 1839-ben,
írták alá a londoni egyezményt,
ami sok mindenről rendelkezett,
de az első világháború kitörésekor a hetedik cikkelynek lesz jelentősége.
Eszerint Nagy-Britannia belegyezik,
hogy megőrzi Belgium semlegességét.
Szkeptikusan azt mondhatnánk:
„ez egy 75 éves megállapodás,
mit számít az még?”
Ez valóban jó kérdés lenne.
Nos, ezekről a szövetségekről
lehet vitatkozni, hogy tényleg
ezek voltak-e a közvetlen okai annak,
hogy az egyik hatalom
háborút indítson a másik ellen,
vagy ezek csak
ürügyként szolgáltak,
amolyan jogi kifogásként ahhoz,
hogy „ó, muszáj háborút hirdetnem.”
De valójában háborúzni akartak,
több különböző okból:
hogy kordában tartsák mások birodalmát,
mutogassák haderejüket,
több területet szerezzenek,
ki tudja, hogy még miért?
Szükségtelen mondanom,
hogy 1839 volt a jogi alap arra,
hogy a Brit Birodalom
Belgium védelmére keljen.
Lépjünk előre 40 évet, 1879-ig.
Létrejön az újszülött Német Birodalom a
francia-porosz háborút követően, 1871-ben.
Az új Német Birodalom
– lényegében Poroszország kiterjesztése,
alapjában véve egy
német királyság –
túl van egy háborún
Franciaország ellen
megszerzett a franciáktól néhány
értékes területet.
Attól tartanak, hogy a franciák vissza
akarják szerezni a területeket,
félnek az oroszoktól,
és van néhány kapcsolatuk Ausztriával,
pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiával,
akikkel 1879-ben aláírtak egy
kettős megállapodást,
hogy egy orosz támadás esetén
megvédik egymást.
Így volt itt egy közös ellenségük:
Oroszország
Tehát ők – hadd használjak
valami más színt –
megvédik egymást.
Ettől a Német Birodalom egy kicsit
jobb helyzetben érzi magát Európában
abban az esetben, ha háborúba keveredne.
1892-ben – el tudod képzelni, ha játszottál
már Rizikó vagy Diplomácia társasjátékot,
ami egyébként pont
az I. világháborún alapul.
Ha látod, hogy azok, akik háborúznának
veled, szövetségre lépnek
te is keresel barátokat, szövetségeseket,
arra az esetre, ha téged megtámadnának.
Tehát 1892-ben alakult egy francia-orosz
szövetség,
a francia-orosz katonai egyezmény.
Ez tehát egy szövetség...
jelöljük lilával.
Létrejön egy szövetség Francia-
és Oroszország között.
És végül az 1900-as évek elején,
1904-től 1907-ig
több megállapodás jött létre,
(az antant lényegében megállapodást jelent)
megállapodás a Brit Birodalom
és Franciaország,
a Brit Birodalom és az
Orosz Birodalom között arról,
hogy jó kapcsolatot fognak tartani egymással.
Ezek nem amolyan formális kötődések,
hogy ha valakit megtámadnak, akkor
a szövetségesek is hadba szállnak.
De sok nézeteltérést megoldott az egyéb
birodalmi hódításukkal kapcsolatban.
Végül létrehozták a „hármas" antantot,
a hármas megegyezést
Nagy-Britannia,
azaz a Brit Birodalom
– és itt bekarikáztam
az Egyesült Királyságot –,
Franciaország és Oroszország között.
A másik oldalon pedig
a hármas szövetség állt:
Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia
és Olaszország.
Habár az első világháborúba lépve
Olaszország hivatalosan tagja volt
a hármas szövetségnek, és voltak
megállapodások Olaszország és
Németország között is, hogy
szövetségre lépnek,
azért nem taglalom ezt a szövetséget,
mert már a háború elején
Olaszország elkerült Németország és
az Osztrák-Magyar Monarchia oldaláról.
Átállt a hármas antant oldalára.
Ezzel jó
háttérismereteket kaptál ahhoz, hogy lásd,
egy délkelet-európai csatározásnak
tűnő esemény
hogyan vált egész Európára és végül
az egész világra kiterjedő háborúvá.