Ebben a videóban szeretnék beszélni,
hogy mit jelent az, hogy valami prímszám
és ahogy remélhetőleg látni fogod ebben a videóban,
ez eléggé egyszerű elvre épül,
de ahogy haladsz majd a matematikai tanulmányaidban,
meglátod, hogy néhány igencsak kifinomult dolog
építhető a prímszámok elvére.
Ezek közé tartozik a titkosítás,
olyan amit talán most alkalmaz a számítógéped
ebben a pillanatban szintén épülhet a prímszámokra.
Ha nem tudod, mi az a titkosítás,
most nem kell aggódnod miatta
csak annyit kell tudni, hogy a prímszámok
elég fontosak. Akkor hadd adjam meg neked a definíciót,
a definíció egy kicsit zavaros lehet,
de a példákból majd láthatod, hogy viszonylag egyszerű.
Egy szám prímszám, ha természetes szám,
például 1, 2 vagy 3 (az egész számok amik 1-el kezdődnek)
vagy másképp a pozitív egész számok
mely természetes számoknak pontosan csak két természetes szám az osztója: önmaga és 1.
Csak ezzel a két számmal oszthatók (maradék nélkül - a ford.).
Ha ez nem világos valakinek, akkor hadd mutassak néhány példát.
Határozzuk meg, hogy ezek prímszámok vagy sem.
Kezdjük a legkisebb természetes számokkal.
Az 1-es. Az 1-esre elmodhatod, hogy 1-gyel osztható
és 1 osztható saját magával. Hé! Az 1, az prímszám!
Igen ám, de a definíciónk szerint pontosan KÉT természetes számmal
kell, hogy osztható legyen. Az 1 viszont csak EGY természetes számmal osztható, az 1-gyel.
Így az 1 - lehet, hogy kicsit zavaros most - de nem prímszám.
Menjünk a kettesre.
2, az osztható 1-gye és 2-vel, de semmilyen más természetes számmal.
Ez megfelel a feltételeinknek.
Ez pontosan két természetes számmal osztható.
Önmagával és 1-gyel. Így a 2, az prímszám.
Bekarikázom azokat a számokat, amik prímek.
A 2-es szám elég érdekes,
mert ez az egyetlen páros szám, ami prímszám.
Ha belegondolsz, bármelyik másik páros szám,
osztható kettővel, ezért nem lehet prímszám.
Kicsit elidőzünk majd ezen a későbbi videókban.
Nézzük a 3-at, ez természetesen osztható 1-gyel és 3-mal,
és nem osztható ezen felül semmi mással ezek között.
Ez nem osztható 2-val. Ezért a 3, szintén egy prímszám.
Próbáljuk meg a 4-et.
A 4, biztosan osztató 1-gyel és 4-gyel,
de szintén osztható 2-vel is. Ez osztható
három természetes számmal: 1, 2 és 4.
Ez nem felel meg a prímszámok feltételeinek.
Próbáljuk meg az 5-öt.
Az 5, természetesen osztható 1-gyel,
nem osztható 2-vel, 3-mal vagy 4-gyel
(eloszthatod az 5-öt 4-gyel, de lesz maradékod)
Viszont természetesen osztható 5-tel.
És akkor megint, az 5, pontosan két természetes számmal osztható: 1-gyel és 5-tel.
Tehát az 5, az prímszám. Folytassuk,
hátha felfedezünk valami szabályszerűséget itt
és majd később megpróbálok egy igazán kellemetlent mutatni
ami sokszor beugratja az embereket. Akkor nézzük 6-os számot.
Ez osztható 1-gyel, 2-vel, 3-mal és 6-tal.
Ennek van négy darab természetes szám "faktora",
azt hiszem így is lehet ezt mondani.
Szóval ennek nincs pontosan két darab osztója,
hanem négy, ezért nem prímszám.
Gyerünk a 7-esre.
7 az osztható 1-gyel, de nem 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel vagy 6-tal,
viszont osztható 7-tel
ezért a 7 prímszám. Gondolom most már érted az elvet.
Mennyi természetes szám -- olyan számok mint 1, 2, 3, 4, 5,
amiket már két évesen is ismertél, --
a nulla nélkül, a negatív számok nélkül,
a törtek nélkül, az irracionális számok nélkül,
a tizedes törtek és minden más nélkül,
csak a rendes pozitív számok amiket számláláshoz használunk.
Ha csak két ilyenünk van,
és ha a szám csak önmagával és 1-gyel osztható,
akkor prímszám.
Úgy gondolhatunk a prímekre,
ha most ez 1-est nem számítjuk (mint láttuk - a ford.),
a prímszámok a építőkövei a számoknak.
Nem lehet őket tovább osztani.
Hasonlóak az atomokhoz.
A belegondolunk, hogy az atom micsoda --
vagy inkább ahogy a hétköznapi emberek először,
gondolnak rá -- azok a dolgok,
amiket nem lehet tovább osztani.
Persze tudjuk, hogy az atomokat is lehet tovább osztani,
ha megpróbálod akkor lehet, hogy atomrobbanás lesz belőle.
Az alapgondolat hasonló a prímszámok mögött.
Nem tudod őket tovább osztani
kisebb természetes számokra.
Olyanokra mint a 6-os mondhatod, hogy hé, a 6, az 2-szer 3,
szét tudjuk bontani, és figyeljük meg, hogy
két prímszámra tudtuk szétbontani.
Szétbontottuk -- úgy is mondhatjuk, hogy -- az alkotóira.
A 7-es nem tudod tovább bontani.
Csak annyit mondhatsz a 7-esről, hogy az 1-szer 7.
És ebben az esetben igazából nem bontottad tovább.
Csak egy 7-esed van ott megint.
A 6-ost szét tudod bontani.
A 4-est is szét tudod bontani, 2-szer 2-re.
Most, hogy mindezt tisztáztuk, nézzünk valami nagyobb
számokat és próbáljuk meg eldönteni,
hogy azok a számok prímek-e.
Próbáljuk meg a 16-ot.
Bármilyen természetes szám osztható 1-gyel és önmagával.
A 16, osztható 1-gyel és 16-tal.
Egyből két osztóval kezdünk,
ha találunk ezeken kívül másik osztókat,
akkor tudjuk, hogy nem prímmel van dolgunk,
és 16-osnak van még a 2 és a 8, mint osztója,
lehet a 4-szer 4 is,
szóval egy csomó más osztója is van ennek,
az 1 és a 16 kötött,
ezért a 16 nem prím. Mi a helyzet a 17-tel?
1 és 17 természetesen megvan a 17-ben,
2 nincs meg a 17-ben, 3 nincs meg, 4, 5, 6, 7, 8...
egyik sincs meg a tizenhétben, semmi sincs az 1 és 17 között
ami megvan benne, ezért 17 az prím.
És akkor most hadd adjak egy nehezet.
Ez sokszor beugratja az embereket.
Mi a helyzet az 51-gyel? Az 51 prím?
Ha érdekel, akkor megállíthatod itt a videót
és megpróbálhatod kitalálni magadtól,
hogy az 51 prímszám-e.
Hátha találsz bármilyen számot az 1-en és 51-en kívül,
ami megvan az 51-ben. Úgy tűnik...
á, ez egy elég fura szám.
Erősen hajlik az ember arra, hogy azt gondolja ez prím,
de most megmondom a választ.
Ez nem prím, mert osztható 3-mal és 17-tel szintúgy.
3-szro 17, az 51.
Remélhetőleg sikerült megérteni,
mik azok a prímszámok,
és remélem, hogy a további videókban majd gyakorolhatjuk,
mondjuk valamelyik feladatban.