Ma a Maurja Birodalomról lesz szó.
Ez nem csak az indiai történelem
egyik legjelentősebb birodalma volt,
az első, valóban jelentős birodalom
Indiában,
hanem a világtörténelem egyik
jelentős birodalma is.
Hogy megértsd az összefüggéseket:
itt látható, hogyan illeszkedik be
az ókori India hosszú történelmébe.
Itt látjuk Buddha életét,
bár Buddha életének
tényleges időpontjai vitatottak.
De az látszik, hogy élete és tanításai
nagyjából 150-200 évvel megelőzték
a további körülbelül 150 évig fennálló
Maurja Birodalom születését.
Ezt fontos észben tartani,
mert amint látni fogjuk,
a buddhizmus erős hatást gyakorolt
a Maurja Birodalomra.
És talán ugyanilyen fontos,
hogy a Maurja Birodalom nagy hatással volt
a buddhizmus terjedésére.
Nézzük meg közelebbről,
milyen volt az indiai szubkontinens
az i. e. 4. század vége felé.
Észak-India nagy részét
a Nanda Birodalom uralta.
Ennek fővárosa Pátaliputra volt,
ami a Magadha Királyságban feküdt,
ebben az ősi régióban,
amely már egy ideje Észak-India
hatalmi központja volt.
Voltak más királyságok is,
például Kalinga.
Dél-Indiában is számos királyság létezett.
Vannak beszámolók a Gangaridai nevű
befolyásos bengáli királyságról is.
Talán emlékszel a Nagy Sándorról szóló
videóinkból arra,
hogy Nagy Sándor nagyjából
ebben az időben, i. e. 326 körül
hóditotta meg a mai Afganisztán és
Pakisztán jó részét,
és elérte az indiai Nanda Birodalom
határait.
Arra is emlékezhetsz,
hogy nagyjából ekkor döntött úgy
Nagy Sándor a katonáival,
hogy nem mennek tovább.
Elfáradtak, egyes beszámolók szerint
tartottak egy újabb, különösen hazájuktól
ennyire távoli birodalom meghódításától.
Tehát Nagy Sándor nagyjából ekkor
döntött úgy, hogy visszafordul,
és a régiót néhány kormányzója
és tábornoka uralma alatt hagyja.
Ilyen körülmények között született meg
a Maurja Birodalom.
A születésével kapcsolatos tényleges
eseményeket
még mindig a történelem homálya fedi.
Végül az történt, hogy
a Csandragupta Maurja nevű hódító
elfoglalta a Nanda Birodalmat,
majd ahogy Nagy Sándor visszavonult,
nem csak a Nanda Birodalmat,
hanem a Nagy Sándor által korábban
elfoglalt területek egy részét is.
Ez a szobor azt mutatja, hogy
milyen lehetett Csandragupta Maurja,
aki a birodalom létrehozását követő
egy évtizeden belül
meghódította a Nanda Birodalom
nagy részét,
sőt a görögöktől is visszafoglalt
jelentős területeket
a Szeleukida Birodalomból.
Szeleukosz Nagy Sándor
egyik tábornoka volt,
aki Perzsiában,
a Közel-Keleten alapított dinasztiát,
miután Nagy Sándor meghalt.
Csandragupta Maurja több ütközetet is
vívott Szeleukosszal, és győzött.
Feleségül vette Szeleukosz egyik lányát.
Így jött lényegében létre
a Maurja – vagy másképp Maurjánus – Birodalom.
297-ben vagy 297 körül
Csandragupta Maurja úgy döntött,
hogy hitbuzgó dzsainista lesz.
Későbbi videókban lesz szó
Mahaviráról és a dzsainizmusról.
A lényeg az, hogy aszkéta lett,
és fiára, Binduszárára hagyta
a királyságot vagy a birodalmat,
Binduszára India további részeit
hódította meg,
elsősorban déli irányban terjeszkedett.
De Binduszára nem tudta elfoglalni
a Kalinga Királyságot.
Binduszára i. e. 273-ban
vagy 272-ben halt meg.
Ezután kitört a trónutódlási harc.
A háborút Binduszára fiai vívták.
A fiak közül végül Asóka győzött.
Asóka az egyik, ha nem a legjelentősebb
történelmi személyiség India történetében.
Asóka nagyjából i. e. 270-ben
került hatalomra,
a legenda szerint meglehetősen
véres belháborút követően.
Korai éveiben kegyetlen alaknak tartották,
aki több testvérét is megölte,
hogy hatalomra jusson.
Asóka elhatározta, hogy meghódítja
a Kalinga Királyságot.
I. e. 262-ben vagy 261-ben jelentős
háborút indított,
és sikerült meghódítania
a Kalinga Királyságot,
amely ezen a területen feküdt.
Ennek eredményeképpen
– a történelmi feljegyzések
és Asóka saját beszámolója szerint –
jelentős fordulat következett Asóka
és valószínűleg India és a világ életében.
Itt van Asóka saját beszámolója arról,
hogy milyen érzéseket váltott ki benne az,
ami Kalingában történt.
Ez a beszámoló az úgynevezett
Asóka-rendeletekből származik.
Ahogy a Maurja Birodalom Asóka idején
terjeszkedett,
béke és gazdagság uralkodott benne.
Az uralkodó rendeleteit a birodalomszerte felállított ú.n. Asóka-oszlopokra vésték fel.
Ezekben arról írt, hogy miben hisz
és miket cselekedett.
A rendeleteket sziklákra és kövekre is
írták szerte a birodalomban.
Ebben itt Kalinga meghódításáról van szó,
és meglehetősen érdekes.
„Piyadasi király, az istenek kedveltje,”
(az istenek kedvelte Piyadasi királyként
önmagára utal)
„megkoronázása után nyolc évvel hódította
meg a kalingákat.”
Nagyjából i. e. 270-ben koronázták meg.
A hódításra nagyjából
i. e. 262-ben került sor.
„150 ezer embert elhurcoltak,
százezret megöltek,
és még sokkal többen haltak meg
egyéb okból.”
„A kalingák legyőzése után
az istenek kedveltje úgy érezte”
(önmagáról beszél)
„az istenek kedveltje úgy érezte,
hogy erősen vágyik a dhammára.”
A dhamma ugyanaz a szó, mint a dharma,
amit manapság használunk.
A dharma a dolgok kozmikus rendje.
Egy buddhista számára emellett
Buddha tanításait
vagy a buddhista vallást is jelenti.
Tehát: „az istenek kedveltje úgy érezte,
hogy erősen vágyik a dhammára,
szereti a dhammát,
és vágyik a dhamma tanításait megismerni.
„Az istenek kegyeltje most
erős lelkifurdalást érez azért,
mert meghódította a kalingákat.”
Ez valóban érdekes.
Nem sok olyan hódítót találunk,
különösen az ókorban,
aki több százezer ember legyilkolása után,
vagy esetleg felelősként
több százezer ember haláláért
lelkiismertefurdalást érez
és ezt meg is írja.
Ez nem csupán azért mélyértelmű,
mert egy hódítóról van szó,
hanem azért is, mert arra emlékeztet,
hogy milyen véres volt egyik-másik
ókori háború.
Asóka számára ez fordulópontot jelentett.
Áttért a buddhizmusra,
és ettől kezdve
az erőszakmentességet vallotta
nemcsak az emberekkel, hanem
az állatokkal szemben is.
Hívő buddhista lett,
egész birodalmában támogatta
a buddhista templomokat.
Buddhista misszionáriusokat küldött
külföldre,
és őt tekintik az egyik
legfontosabb szereplőnek
a buddhizmus elterjesztésében Európától
egészen a Távol-Keletig.
Már említettem Asóka rendeleteit.
Számos közcélú beruházást indított,
kutakat ásatott, kórházakat
és közparkokat létesített,
oktatási programokat indított
nők számára is.
Uralkodása alatt jött létre a valaha volt
legnagyobb kiterjedésű birodalom Indiában.
50 %-kal nagyobb volt, mint a mai India.
Uralkodása alatt a Maurja Birodalomnak
körülbelül 50 millió lakosa volt.
Halála után egyre gyengébb kezű uralkodók
kerültek hatalomra a birodalomban,
majd i. e. 185-184-ben egy történelmileg
kevésbé jelentős dinasztia kezére jutott.
Asóka történelmi jelentőségének
érzékeltetésére itt egy idézet
H.G. Wells Világtörténetéből:
„Asóka valóban az emberek
érdekében munkálkodott.
A történelem lapjait benépesítő sok
tízezer uralkodó neve közül
Asóka neve kiragyog,
szinte egyedüliként, csillagként tündököl.
Nevét ma is tisztelik a Volgától Japánig.”
Nagyrészt a buddhizmus terjesztése miatt.
„Több ma élő ember ápolja emlékét,
mint ahány valaha hallotta
Konstantin vagy Nagy Károly nevét.”
Hogy megértsd Asóka hatását
a mai Indiára,
megmutatom Asóka csakráját.
India zászlójának közepén
Asóka csakrája látható,
és így része az Indiai Köztársaság
mai jelképének.
Mivel Asóka kegyesebb uralkodóvá vált,
őt tekintik a példaértékű, ideális
uralkodónak az indiai történelemben,
sőt sok történész szerint
az egész történelemben.