1
00:00:19,056 --> 00:00:22,270
Egy filozofikus kérdéssel kezdem.

2
00:00:22,270 --> 00:00:24,130
Kitettem a képernyőre is, hogy lássák.

3
00:00:24,130 --> 00:00:31,097
Ha az erdőben kidől egy szálfa, de nincs aki hallja,

4
00:00:31,097 --> 00:00:33,021
vajon hangos-e akkor is a zuhanása?

5
00:00:33,021 --> 00:00:36,052
Gondolom, ismerős ez a kérdés, melyet először

6
00:00:36,052 --> 00:00:40,313
300 éve fogalmazott meg egy gondolkodó.

7
00:00:40,313 --> 00:00:43,220
Ugyanezt a kérdést nemhogy filozofikusnak, de egyenest

8
00:00:43,220 --> 00:00:47,803
nevetségesnek találnák a fa közelében élő növények,

9
00:00:47,804 --> 00:00:51,126
amelyek évtizedeken keresztül hallgatták

10
00:00:51,126 --> 00:00:54,096
a kidőlt fa jelzéseit és üzeneteit.

11
00:00:54,097 --> 00:00:56,098
Mai előadásomban

12
00:00:56,098 --> 00:00:59,682
a növényi kommunikációról lesz szó:

13
00:00:59,682 --> 00:01:02,592
azokról a lehetőségekről, amelyekkel a növények

14
00:01:02,592 --> 00:01:06,138
információt szereznek egymástól a környezetükről.

15
00:01:06,138 --> 00:01:09,122
Mindannyian tudunk valamit a növényi kommunikációról.

16
00:01:09,122 --> 00:01:11,697
A növények állandóan kommunikálnak az állatokkal.

17
00:01:11,697 --> 00:01:15,702
Nem annyira a fejlett emlősökkel, amilyenek mi is vagyunk,

18
00:01:15,702 --> 00:01:19,406
hanem inkább olyan apró teremtményekkel, mint a rovarok

19
00:01:19,406 --> 00:01:22,019
és a madarak, amilyeneket a kép is mutat.

20
00:01:22,035 --> 00:01:26,385
Hivalkodó virágaikkal magukhoz vonzzák ezeket a lényeket,

21
00:01:26,385 --> 00:01:28,889
hogy elősegítsék beporzásukat.

22
00:01:28,889 --> 00:01:31,451
Ez része a szexuális életüknek.

23
00:01:31,451 --> 00:01:34,298
Nos, ez egyik módja a növények kommunikációjának.

24
00:01:34,298 --> 00:01:35,796
A másik… --

25
00:01:35,796 --> 00:01:40,730
A magok terjesztése fuvarszolgálatot igényel.

26
00:01:40,730 --> 00:01:43,139
Ezért hát húsos gyümölcsöket érlelnek,

27
00:01:43,139 --> 00:01:46,454
a belsejükbe rejtett nyalánksággal,

28
00:01:46,454 --> 00:01:50,547
hogy az emlősök és más állatok magukkal vigyék ezeket --

29
00:01:50,547 --> 00:01:52,965
új élőhelyekre, új környezetekbe.

30
00:01:52,965 --> 00:01:55,624
Ez is kommunikáció: nézzék csak a színeket!

31
00:01:55,624 --> 00:01:57,904
Ezek a színek nem nekünk szólnak.

32
00:01:57,904 --> 00:02:00,417
Ez a kommunikáció másfajta lények sokaságára irányul.

33
00:02:00,417 --> 00:02:04,262
Ezeket az egyszerű eszközöket

34
00:02:04,262 --> 00:02:07,323
azért vetik be a növények,

35
00:02:07,323 --> 00:02:12,417
mert szükségük van az állatok szolgálataira.

36
00:02:12,417 --> 00:02:14,533
Mindezek azon a tényen alapulnak,

37
00:02:14,533 --> 00:02:16,833
hogy az állatoknak agyuk is van.

38
00:02:16,833 --> 00:02:19,327
El tudják dönteni, hogy leszedjenek-e egy adott gyümölcsöt

39
00:02:19,327 --> 00:02:21,116
vagy meglátogassanak-e egy adott virágot.

40
00:02:21,116 --> 00:02:23,955
Ilyenkor a növény az állat agyát használja a maga céljára.

41
00:02:23,955 --> 00:02:27,283
A háttérben a döntés és a mozgás képessége rejlik.

42
00:02:27,283 --> 00:02:30,272
Nem a növényé! Az állaté.

43
00:02:30,272 --> 00:02:35,119
De a mi kutatásaink valami másról szólnak.

44
00:02:35,120 --> 00:02:38,524
Azt próbáljuk kideríteni, vajon egymással is

45
00:02:38,524 --> 00:02:42,576
szoktak-e kommunikálni a növények.

46
00:02:42,576 --> 00:02:46,375
Szép példa az effajta kommunikációra

47
00:02:46,375 --> 00:02:47,979
a "beszélő fák" esete.

48
00:02:47,979 --> 00:02:53,155
Ez nem a saját kutatásainkkal kapcsolatos, hanem…

49
00:02:53,155 --> 00:02:58,077
hanem más kutatásokkal, a világ más laboratóriumaiban.

50
00:02:58,093 --> 00:03:00,566
A fák röghöz kötött lények… többnyire azok.

51
00:03:00,566 --> 00:03:03,132
Miután kicsíráztak, egy helyben maradnak

52
00:03:03,132 --> 00:03:04,747
egész életükre.

53
00:03:04,762 --> 00:03:06,883
És ez évszázadokat is jelenthet.

54
00:03:06,883 --> 00:03:08,596
Nem tudnak elszaladni.

55
00:03:08,596 --> 00:03:11,248
És ez a körülmény nagyon megnehezíti az életüket,

56
00:03:11,248 --> 00:03:14,218
mert rengeteg lény fenekedik rájuk.

57
00:03:14,218 --> 00:03:17,171
A sok rovar, emlős és egyéb jószág

58
00:03:17,171 --> 00:03:20,383
egyszerűen odasétál, és már le is harapta a fejüket.

59
00:03:20,383 --> 00:03:22,887
Hacsak nem tesznek valamit ez ellen.

60
00:03:22,887 --> 00:03:26,077
Az egyik ellenmódszer -- mert sok módja van annak,

61
00:03:26,077 --> 00:03:28,666
hogy a növények megvédjék magukat a rágicsálástól --

62
00:03:28,666 --> 00:03:30,446
szóval az egyik módszer az, hogy mindenféle kellemetlen

63
00:03:30,446 --> 00:03:34,126
anyagot bocsátanak ki, ill. halmoznak fel magukban.

64
00:03:34,143 --> 00:03:36,222
Ha megvan a vegyszer, akkor ezzel

65
00:03:36,222 --> 00:03:39,025
képesek elriasztani a legelészők és más rágicsálók --

66
00:03:39,025 --> 00:03:42,510
egy szóval a növényevők -- egy részét.

67
00:03:42,510 --> 00:03:46,185
De ez még nem minden, amire képesek.

68
00:03:46,185 --> 00:03:49,056
Ha a növényt megrágta valami,

69
00:03:49,056 --> 00:03:53,404
akkor egyes fajok képesek rá,

70
00:03:53,404 --> 00:03:56,489
hogy valamilyen szagot -- illékony anyagot --

71
00:03:56,489 --> 00:04:00,038
bocsássanak ki, amely a levegővel eljut a növény

72
00:04:00,038 --> 00:04:03,836
többi részéhez, vagy a szomszédos növényekhez.

73
00:04:03,836 --> 00:04:07,149
Ezek a szomszédok, miután megkapták ezt az üzenetet,

74
00:04:07,164 --> 00:04:09,770
egy másik növény közlését, kommunikációját,

75
00:04:09,770 --> 00:04:11,907
maguk is méregtermelésbe fognak,

76
00:04:11,921 --> 00:04:16,256
hogy elhárítsák a támadást -- ezúttal a rovarok támadását.

77
00:04:16,271 --> 00:04:19,760
Ez bizony meglehetősen kifinomult viselkedés

78
00:04:19,760 --> 00:04:23,048
egy agyatlan élőlény részéről -- nem gondolják?

79
00:04:23,048 --> 00:04:26,020
No és mi másról szoktak még cseverészni? (Nevetés)

80
00:04:26,020 --> 00:04:29,622
Épp ezt a kérdést feszegeti a mi kutatócsoportunk is.

81
00:04:29,647 --> 00:04:33,606
Egészen pontosan az egyik projektünk kérdésfelvetése ez:

82
00:04:33,606 --> 00:04:38,075
Képesek a növények hallgatózni -- kifigyelni a szomszédok

83
00:04:38,075 --> 00:04:41,181
megpróbáltatásait, a stresszhatásokat, amelyek érik?

84
00:04:41,181 --> 00:04:43,705
És felhasználni ezt az információt arra,

85
00:04:43,705 --> 00:04:47,031
hogy ellenállóbak legyenek, jobb túlélési eséllyel?

86
00:04:47,031 --> 00:04:49,635
Képzeljük el a következő szituációt.

87
00:04:49,635 --> 00:04:53,239
Adva van egy növény, amelyet valami baj ér --

88
00:04:53,239 --> 00:04:58,201
stressz, mint a szárazság vagy a magas sótartalom --

89
00:04:58,201 --> 00:05:02,654
ismerős ez mindenkinek ebben az országban. Tehát a növény stresszben van.

90
00:05:02,654 --> 00:05:06,296
Nyomorúságban tengődik. A kérdés a következő.

91
00:05:06,312 --> 00:05:08,328
Vajon a szomszéd növény, amelynek sejtelme sincs --

92
00:05:08,328 --> 00:05:12,804
legalábbis látszólag -- a másik növény kínjairól,

93
00:05:12,804 --> 00:05:14,976
megérezhet-e valamit ebből, és a kommunikáció alapján

94
00:05:14,976 --> 00:05:18,135
tehet-e valamit, hogy a bajt elkerülje.

95
00:05:18,135 --> 00:05:21,618
Erről a piros nyílról beszélek itten.

96
00:05:21,618 --> 00:05:24,991
Hogy kapunk választ erre a kérdésre?

97
00:05:24,991 --> 00:05:28,919
Nem kell más hozzá, mint egy csomó magonc

98
00:05:28,919 --> 00:05:31,685
és egy kés vagy egy olló.

99
00:05:31,685 --> 00:05:34,805
Ha az ember levágja a növény gyökerét,

100
00:05:34,805 --> 00:05:37,868
az hamarosan újabb gyökereket növeszt.

101
00:05:37,868 --> 00:05:40,457
Ekkor aztán kiválasztunk olyan növényeket, amelyeknek

102
00:05:40,457 --> 00:05:44,002
pontosan két gyökere van. Egy ötéves is megcsinálja!

103
00:05:44,002 --> 00:05:46,849
Ha pedig egy növénynek hat gyökere lett,

104
00:05:46,849 --> 00:05:49,392
kettőt hagyunk meg közülük -- két nagyjából egyformát.

105
00:05:49,392 --> 00:05:51,479
Aztán úgy ültetjük el őket,

106
00:05:51,495 --> 00:05:54,731
hogy az egyik gyökerük közös edényben legyen.

107
00:05:54,731 --> 00:05:57,214
A közös edényen való osztozkodás lehetővé teszi,

108
00:05:57,214 --> 00:05:59,698
hogy kommunikáljanak egymással, ha akarnak.

109
00:05:59,698 --> 00:06:03,658
Ezzel kommunikációs csatornát nyitunk a gyökerek között.

110
00:06:03,682 --> 00:06:05,798
Világos, hogy van egy másik kommunikációs csatorna is:

111
00:06:05,798 --> 00:06:09,808
a levelek között azzal a mechanizmussal,

112
00:06:09,808 --> 00:06:11,614
amelyet már említettem,

113
00:06:11,614 --> 00:06:14,794
vagyis a levegőben terjedő illékony anyagok révén.

114
00:06:14,825 --> 00:06:16,536
Hogyan tovább?

115
00:06:16,536 --> 00:06:19,554
Stressz alá helyezzük az egyik növény egyik gyökerét,

116
00:06:19,554 --> 00:06:22,009
és azt kérdezzük magunktól -- tudván, hogy az illető

117
00:06:22,025 --> 00:06:25,040
nyomorúságosan fogja érezni magát -- szóval azt kérdezzük,

118
00:06:25,040 --> 00:06:28,292
hogy vajon a másik mit lép a dologra!

119
00:06:28,292 --> 00:06:31,069
Igen, de mit kell megfigyelnünk ehhez?

120
00:06:31,069 --> 00:06:34,047
Olyasvalamire van szükség, ami egyszerűen mérhető.

121
00:06:34,047 --> 00:06:38,326
Ezen kívül gyors reagálásra van szükségünk --

122
00:06:38,326 --> 00:06:41,563
valamilyen fiziológiai válaszra, amit könnyű észlelni.

123
00:06:41,563 --> 00:06:43,702
Egyik ilyen lehetőség abból adódik,

124
00:06:43,702 --> 00:06:47,071
ahogy a növények nyitják-zárják a levelüket,

125
00:06:47,071 --> 00:06:50,120
ha valamilyen problémájuk adódik.

126
00:06:50,120 --> 00:06:51,938
A képernyőn --

127
00:06:51,938 --> 00:06:55,694
több ezerszeres nagyításban --

128
00:06:55,694 --> 00:07:00,015
apró pórusok láthatók egy növény levelén,

129
00:07:00,015 --> 00:07:02,312
melyeken át gázcsere zajlik

130
00:07:02,312 --> 00:07:04,667
a levél és környezete között.

131
00:07:04,670 --> 00:07:08,935
Ezek a pórusok nyithatók és zárhatók.

132
00:07:08,966 --> 00:07:10,555
Olyanok, mint egy-egy szellőző --

133
00:07:10,555 --> 00:07:13,687
nagyon gyorsan működő fedéllel --,

134
00:07:13,687 --> 00:07:18,614
melyeken keresztül CO2 megy be és O2 jön ki: oxigén.

135
00:07:18,614 --> 00:07:20,738
Mellesleg ez teszi lehetővé számunkra azt,

136
00:07:20,738 --> 00:07:24,464
hogy életben maradjunk ezen a bolygón.

137
00:07:24,464 --> 00:07:27,960
Szóval, ha a növény jól érzi magát, ha nincs stressz,

138
00:07:27,960 --> 00:07:31,271
kitárja ezeket a „sztómákat”, gázcserenyílásokat,

139
00:07:31,286 --> 00:07:33,897
úgy, ahogy a képen láthatók.

140
00:07:33,897 --> 00:07:36,659
A sztómák ezek a kis lyukak itt. Ha pedig

141
00:07:36,659 --> 00:07:40,912
a növény gondban van, ha nem érzi jól magát,

142
00:07:40,912 --> 00:07:44,947
például a szárazság miatt, akkor bezárja a pórusait.

143
00:07:44,947 --> 00:07:47,417
Ez pedig mérhető dolog, lefényképezhető,

144
00:07:47,417 --> 00:07:49,887
s a kép könnyen elemezhető.

145
00:07:49,887 --> 00:07:53,480
Szóval a növények jól vannak. Kiválasztunk egy párat:

146
00:07:53,482 --> 00:07:59,507
az egyiket stresszelni fogjuk, a másik a szomszédja lesz.

147
00:07:59,507 --> 00:08:01,932
Ha tehát nincs stressz, akkor mindkettő jól van.

148
00:08:01,932 --> 00:08:03,984
Jól bizony: nézzék a sztómákat!

149
00:08:03,984 --> 00:08:06,560
Mintha mosolyognának!

150
00:08:06,560 --> 00:08:08,391
Ilyen a növény, ha boldog.

151
00:08:08,391 --> 00:08:12,401
De mi van akkor, ha vízmegvonással, szárazsággal,

152
00:08:12,401 --> 00:08:15,028
stresszt okozok az egyik növény egyik gyökerének?

153
00:08:15,028 --> 00:08:17,348
Nyomorultul érzi magát, bezárja a sztómáit,

154
00:08:17,348 --> 00:08:19,919
ezeket a kis lyukakat, pórusokat itt.

155
00:08:19,919 --> 00:08:23,365
De lám, a szomszédja, melyet semmi baj,

156
00:08:23,365 --> 00:08:26,880
semmi stressz nem ért, szintén megérez valamit.

157
00:08:26,880 --> 00:08:31,707
Kommunikáció van közöttük. De mire jó a hallgatózás?

158
00:08:31,707 --> 00:08:34,179
Mire jó ez az információ a háborítatlan szomszédnak?

159
00:08:34,179 --> 00:08:37,884
Elvégre semmi stressz nem érte!

160
00:08:37,884 --> 00:08:42,303
Nos, ha a szomszédnak problémája támad, stressz éri,

161
00:08:42,319 --> 00:08:45,999
jó esély van rá, hogy magunk is stresszhelyzetbe kerülünk

162
00:08:45,999 --> 00:08:48,062
néhány perc, néhány óra vagy néhány nap múlva.

163
00:08:48,079 --> 00:08:50,031
Jó erre időben felkészülni.

164
00:08:50,031 --> 00:08:52,340
A jövőre való felkészülés

165
00:08:52,340 --> 00:08:54,835
rendkívül fontos bármely teremtmény evolúciójában

166
00:08:54,835 --> 00:08:58,147
és ökológiájában, környezeti kapcsolataiban.

167
00:08:58,163 --> 00:09:01,502
A kérdés másik oldala sokkal izgalmasabb:

168
00:09:01,502 --> 00:09:03,950
mért adna át a stresszelt egyed

169
00:09:03,950 --> 00:09:08,016
egy ilyen fontos információt a szomszédjának?

170
00:09:08,016 --> 00:09:11,959
Elvégre az az ellensége vagy a versenytársa is lehet!

171
00:09:11,959 --> 00:09:16,804
Nos, a növények sokszor fantasztikusan nagyra nőnek.

172
00:09:16,804 --> 00:09:20,698
Nagyobb lehet a kiterjedésük, mint egy futballpálya!

173
00:09:20,698 --> 00:09:25,043
A biomasszájuk tömege több száz tonnát is elérhet.

174
00:09:25,043 --> 00:09:27,301
És ez bizony jó nagy.

175
00:09:27,301 --> 00:09:30,874
Ha a növényzetet valahol támadás éri,

176
00:09:30,889 --> 00:09:33,033
nagyon jó érvek szólnak a mellett,

177
00:09:33,033 --> 00:09:36,243
hogy az információ elterjedjen a többi között.

178
00:09:36,243 --> 00:09:39,606
A növények ugyanis gyakran klónozódás miatt nagyok.

179
00:09:39,606 --> 00:09:43,078
Rengeteg ikerrészük van, amelyek szétterjednek:

180
00:09:43,078 --> 00:09:46,992
ilyenek a pázsitfüvek is az ember udvarában.

181
00:09:46,992 --> 00:09:50,790
Vagy a földieper, amit megeszünk. Vagy a nyírfa.

182
00:09:50,790 --> 00:09:53,711
Ezek mind vegetatív úton terjednek, klónozódnak,

183
00:09:53,711 --> 00:09:55,542
de a sok egyed összefüggő egészet alkot.

184
00:09:55,542 --> 00:09:58,908
Egyesek leválhatnak a többiről, a kapcsolat megszakad.

185
00:09:58,919 --> 00:10:04,346
Jó ötlet tehát a hírt, a figyelmeztetést megosztani a többivel.

186
00:10:04,346 --> 00:10:10,285
Stressz mindig előfordul. Ha az okfejtés helyes,

187
00:10:10,300 --> 00:10:13,812
akkor valami még összetettebb dologra is lehet számítani.

188
00:10:13,812 --> 00:10:20,584
Arra, hogy a stressz nélküli egyed megosztja az infót szomszédjával.

189
00:10:20,584 --> 00:10:23,219
Tehát nemcsak a stresszelt növény ad át információt szomszédjának,

190
00:10:23,220 --> 00:10:26,111
az is továbbítja a figyelmeztetést a maga szomszédjának,

191
00:10:26,111 --> 00:10:29,428
és így tovább, egyre messzebb. Rendben?

192
00:10:29,428 --> 00:10:31,839
Ezt könnyen ellenőrizhetik. Most, hogy a módszert ismerik,

193
00:10:31,839 --> 00:10:34,250
önök is eltudóskodhatnak, ahogy én.

194
00:10:34,250 --> 00:10:36,059
Itt ez a rendszer, melyet már megismertünk --

195
00:10:36,059 --> 00:10:38,790
tudjuk, hogy az első szomszéd reagál,

196
00:10:38,790 --> 00:10:40,549
a kommunikáció működik --

197
00:10:40,549 --> 00:10:42,401
és további szomszédokat adunk hozzá.

198
00:10:42,401 --> 00:10:44,119
És feltesszük ugyanazt a kérdést, mint korábban.

199
00:10:44,134 --> 00:10:47,338
Vajon eljut az információ hozzájuk?

200
00:10:47,338 --> 00:10:50,771
Vajon ez a háborítatlan szomszéd közli az információt

201
00:10:50,771 --> 00:10:53,223
a további szomszédokkal?

202
00:10:53,223 --> 00:10:58,811
És 15 perc múlva ezt látjuk. 15 röpke perc múlva!

203
00:10:58,811 --> 00:11:01,743
Már három növény sztómái zárultak be!

204
00:11:01,743 --> 00:11:03,213
Tehát a riadólánc működik,

205
00:11:03,213 --> 00:11:06,479
a stressz nélküli növények továbbadták az információt.

206
00:11:06,479 --> 00:11:11,191
És egy szűk órán belül mind az öt növény bekapcsolódott,

207
00:11:11,191 --> 00:11:13,380
és ha még egy kis munkát befektetnénk,

208
00:11:13,380 --> 00:11:14,900
ha a csoportom még egy kicsivel több munkát befektetne,

209
00:11:14,900 --> 00:11:19,077
fogadok, hogy a tizedik növényig is eljutna a hír.

210
00:11:19,077 --> 00:11:22,674
Vagyis nemcsak egyszerű kommunikáció valósul meg,

211
00:11:22,674 --> 00:11:26,180
hanem az információt a háborítatlan egyedek is megosztják.

212
00:11:26,180 --> 00:11:30,573
És itt -- ne feledjük-- agyatlan növényekről van szó!

213
00:11:30,573 --> 00:11:34,979
Eddig megvolnánk, de csak azt mutattuk meg,

214
00:11:34,980 --> 00:11:38,512
hogy van kommunikáció, és van információmegosztás --

215
00:11:38,512 --> 00:11:41,745
azt nem bizonyítottuk, hogy mindez

216
00:11:41,761 --> 00:11:43,892
a gyökereken keresztül valósul meg.

217
00:11:43,892 --> 00:11:47,797
Egy biztos: a gyökerek összekapcsolt rendszert alkottak. Igaz?

218
00:11:47,797 --> 00:11:51,791
Hogy eldönthessük a kérdést, vajon a hír a gyökereken

219
00:11:51,791 --> 00:11:54,657
vagy pedig a hajtásokon, a föld feletti leveleken át terjedt-e,

220
00:11:54,657 --> 00:11:59,997
illékony vegyületek segítségével, újabb növényeket teszünk a többihez:

221
00:11:59,997 --> 00:12:03,248
olyanokat, amelyek gyökérzete nem kapcsolódik egymáshoz.

222
00:12:03,248 --> 00:12:05,854
És lám, ha a növények gyökerei nem kapcsolódnak,

223
00:12:05,854 --> 00:12:08,460
akkor, ebben az esetben, kommunikáció sincsen.

224
00:12:08,460 --> 00:12:10,832
Ami közvetlen bizonyítéka annak, hogy a stresszjel továbbítása

225
00:12:10,832 --> 00:12:16,164
a gyökérzeten keresztül terjed.

226
00:12:16,164 --> 00:12:20,412
De van itt még egy fontos kérdés. Gondoljuk meg:

227
00:12:20,412 --> 00:12:27,028
a sztómák, mint említettem, rendkívül gyorsan működnek.

228
00:12:27,028 --> 00:12:29,202
Néhány másodperc vagy perc kell csak ahhoz,

229
00:12:29,202 --> 00:12:31,813
hogy kinyíljanak és becsukódjanak, hogy aztán újra kinyíljanak

230
00:12:31,813 --> 00:12:34,638
néhány másodperc, néhány pillanat múlva.

231
00:12:34,638 --> 00:12:37,233
És csakugyan, ez is történik,

232
00:12:37,233 --> 00:12:41,736
miután megkapják a „jön a farkas” jelzést.

233
00:12:41,736 --> 00:12:44,732
De az emberben marad egy kis kétely:

234
00:12:44,732 --> 00:12:46,869
hátha nem is olyan fontos ez az egész,

235
00:12:46,869 --> 00:12:50,082
hátha teljesen jelentéktelen a való élet szempontjából.

236
00:12:50,082 --> 00:12:52,771
Az igazán fontos kérdés tehát az:

237
00:12:52,771 --> 00:12:56,413
vajon a növények okulnak-e a korábbi tapasztalataikból,

238
00:12:56,429 --> 00:13:00,576
illetve a stressz alatti társuktól szerzett információ

239
00:13:00,576 --> 00:13:04,676
jobb esélyt ad-e nekik, hogy szembenézzenek a jövő nehézségeivel --

240
00:13:04,676 --> 00:13:06,673
az adott esetben a szárazsággal.

241
00:13:06,673 --> 00:13:08,731
Ezt a kérdést egyszerű tisztázni.

242
00:13:08,731 --> 00:13:12,359
Tekintsük a korábbi rendszert, melyet már megismertünk.

243
00:13:12,359 --> 00:13:17,509
Íme, egy sor növény, melyek gyökere osztozik a földes edényeken:

244
00:13:17,509 --> 00:13:19,871
az egyik kísérletben stresszt alkalmazunk,

245
00:13:19,871 --> 00:13:22,107
a másik kísérletben nem alkalmazunk stresszt.

246
00:13:22,107 --> 00:13:23,745
Mire is vonatkozik, hogy alkalmazunk-e stresszt vagy nem?

247
00:13:23,745 --> 00:13:27,253
A növénysor első tagjának első gyökerére. Ennyi!

248
00:13:27,253 --> 00:13:30,691
És akkor az egész rendszert igazi szárazságnak tesszük ki.

249
00:13:30,691 --> 00:13:33,423
És ez már igazi teszt!

250
00:13:33,423 --> 00:13:37,778
Teszt a való életben, nem csak póruspislogtatás, igaz?

251
00:13:37,778 --> 00:13:40,183
Úgy ám!

252
00:13:40,183 --> 00:13:42,131
Szóval, itt ez a boldog növény,

253
00:13:42,131 --> 00:13:45,649
amelyik soha nem érzékelte egy szomszéd stresszes állapotát,

254
00:13:45,649 --> 00:13:48,070
és lám, egy hónap alatt csontra száradt!

255
00:13:48,070 --> 00:13:51,541
Amint az várható is az izraeli üvegházhatásos nyár

256
00:13:51,541 --> 00:13:53,352
40 °C-os hőségében.

257
00:13:53,352 --> 00:13:56,240
Na jó, ez itt senkit sem lep meg, látom.

258
00:13:56,240 --> 00:14:00,000
De ez a társaság itt, más eset. Az egyik növény

259
00:14:00,000 --> 00:14:02,452
egyik gyökerét szárazságnak tették ki,

260
00:14:02,452 --> 00:14:04,438
mielőtt az igazi kísérlet elkezdődött,

261
00:14:04,438 --> 00:14:07,054
mielőtt még az egész csapat megérezte volna az igazi szárazságot.

262
00:14:07,054 --> 00:14:12,134
És egy hónappal később így néztek ki.

263
00:14:12,134 --> 00:14:14,667
És nem azért, mert több vizet kaptak!

264
00:14:14,667 --> 00:14:18,046
Hanem azért, mert olyan tapasztalatot szereztek --

265
00:14:18,046 --> 00:14:21,220
egy olyan közvetett, kommunikatív tapasztalatot egy szomszédjuktól,

266
00:14:21,220 --> 00:14:24,985
mely valamikor a múltban szárazságot élt át --,

267
00:14:24,985 --> 00:14:27,869
majd ezt az információt valahogy eltárolták,

268
00:14:27,869 --> 00:14:30,000
és későbbi életükben felhasználták ahhoz,

269
00:14:30,000 --> 00:14:33,218
hogy át tudják vészelni a száraz időszakot.

270
00:14:33,218 --> 00:14:36,086
Amit itt látunk, az tanulás és emlékezés

271
00:14:36,086 --> 00:14:38,723
agy nélküli lények részéről.

272
00:14:38,723 --> 00:14:40,092
Ez bizony nagy lecke számunkra!

273
00:14:40,092 --> 00:14:43,215
És ezt a leckét olyan lényektől kaptuk,

274
00:14:43,215 --> 00:14:48,721
amelyeknek agyuk sincsen, és mégis képesek tanulni és emlékezni,

275
00:14:48,721 --> 00:14:51,755
hogy aztán ezt a környezeti információt később

276
00:14:51,755 --> 00:14:53,974
a túlélési esélyeik növelésére fordítsák.

277
00:14:53,974 --> 00:14:57,123
Szeretnék köszönetet mondani munkatársaimnak:

278
00:14:57,123 --> 00:14:59,902
dr. Omer Faliknak, aki a legtöbb kísérlet

279
00:14:59,902 --> 00:15:04,109
irányítója volt, Ishay Hoffmannak,

280
00:15:04,109 --> 00:15:07,836
Yonat Mordochnak, Daniel Ben-Natan Sionnak,

281
00:15:07,836 --> 00:15:10,473
Miri Vanununak és Oron Goldsteinnek;

282
00:15:10,473 --> 00:15:13,545
és köszönöm a bőkezű pénzügyi támogatást,

283
00:15:13,545 --> 00:15:15,581
melyet az Israel Science Foundation nyújtott.

284
00:15:15,581 --> 00:15:17,167
És köszönöm önöknek is!

285
00:15:17,167 --> 03:59:59,000
(Taps)