WEBVTT

00:00:00.200 --> 00:00:02.420
A DNS rengeteg figyelmet kap,

00:00:02.420 --> 00:00:06.252
mint genetikai információnk tárolója, és meg is érdemli!

00:00:06.252 --> 00:00:07.889
Ha nem lenne DNS-ünk, nem lenne módunk

00:00:07.889 --> 00:00:10.826
megőrizni azt az információt, ami minket

00:00:10.826 --> 00:00:13.322
és más élőlényeket azzá tesz, amik vagyunk.

00:00:13.322 --> 00:00:16.654
A DNS-nek van néhány klassz tulajdonsága, lemásolhatja önmagát,

00:00:16.654 --> 00:00:19.591
és ebbe sokkal mélyebben is belemegyünk más videókban.

00:00:19.600 --> 00:00:23.120
Tehát a DNS még több DNS-t termel,

00:00:23.120 --> 00:00:25.720
ezt pedig replikációnak hívjuk, ám pusztán

00:00:25.740 --> 00:00:28.860
önmagad másolása még nem elég ahhoz,

00:00:28.860 --> 00:00:31.340
hogy valóban megteremts egy élőlényt.

00:00:31.340 --> 00:00:33.600
Ahhoz, hogy egy élő szervezetet hozzunk létre, valahogy meg kell szerezni

00:00:33.600 --> 00:00:35.451
a DNS-ben lévő információt, majd

00:00:35.451 --> 00:00:39.921
olyan dolgokat kell előállítani, mint a vázalkotó molekulák,

00:00:39.921 --> 00:00:43.218
enzimek, szállító molekulák, jelátviteli molekulák,

00:00:43.218 --> 00:00:48.291
melyek ténylegesen a szervezet működéséért felelősek.

00:00:48.291 --> 00:00:51.054
Ez a folyamat az első lépés, és ez az átismétlése mindannak,

00:00:51.054 --> 00:00:53.179
amiket más videókban láttunk.

00:00:53.179 --> 00:00:55.785
Az első lépés DNS-ből RNS-t,

00:00:55.785 --> 00:00:58.360
pontosabban hírvivő RNS-t (mRNS) készíteni.

00:00:58.820 --> 00:01:02.060
"Hírvivő RNS", és ezt a folyamatot itt

00:01:02.060 --> 00:01:04.293
transzkripciónak nevezik.

00:01:04.300 --> 00:01:06.500
"Transzkripció", amiről részletesen beszélünk

00:01:06.500 --> 00:01:08.080
más videókban.

00:01:08.089 --> 00:01:10.225
Az mRNS után

00:01:10.225 --> 00:01:14.126
a riboszómák, majd a tRNS következik, és elkapja

00:01:14.126 --> 00:01:17.191
az aminosavakat, amik valódi fehérjéket képeznek.

00:01:17.191 --> 00:01:21.359
Tehát a messenger RNS-ből kiindulva, majd ezzel kapcsolatban

00:01:21.360 --> 00:01:26.020
így mindennel együtt a tRNS-sel és aminosavakkal,

00:01:26.020 --> 00:01:32.680
hadd mondjam azt, hogy " + tRNS" és aminosavak.

00:01:32.680 --> 00:01:35.840
Az "aminosavakat" világosabb színnel fogom írni,

00:01:35.849 --> 00:01:39.123
mivel ezek lesznek a videó középpontjában.

00:01:39.123 --> 00:01:45.990
Tehát tRNS és aminosavak. Képes vagy létrehozni fehérjéket.

00:01:45.990 --> 00:01:47.789
Képes vagy létrehozni fehérjéket,

00:01:47.789 --> 00:01:51.191
melyek aminosavláncokból épülnek fel

00:01:51.191 --> 00:01:53.351
és a fehérjék azok,

00:01:53.351 --> 00:01:56.392
melyek jórészt a szervezetet működtetik

00:01:56.392 --> 00:01:59.550
Fehérjék, melyek nem mások, mint aminosavláncok,

00:01:59.550 --> 00:02:00.885
vagy azokból épülnek fel, és néha

00:02:00.885 --> 00:02:02.627
többszörös aminosavláncokból.

00:02:02.627 --> 00:02:05.924
Tehát el tudod képzelni. Ez itt egy aminosav.

00:02:05.924 --> 00:02:07.724
Ez egy másik aminosav.

00:02:07.724 --> 00:02:10.092
Ez egy aminosav.

00:02:10.100 --> 00:02:13.020
Ez egy aminosav, és folytathatnád a sort.

00:02:13.020 --> 00:02:16.240
Ezeknek az aminosavláncoknak tehát attól függően

00:02:16.240 --> 00:02:18.320
hogy miben különböznek,

00:02:19.320 --> 00:02:21.017
a különböző aminosavak eltérő tulajdonságaitól függően,

00:02:21.017 --> 00:02:23.049
és hogy a fehérje milyen alakot vesz fel,

00:02:23.049 --> 00:02:24.883
és milyen kölcsönhatásban lehet a környezetével,

00:02:24.883 --> 00:02:27.855
ezeknek a fehérjék mindenféle szerepük lehet.

00:02:27.855 --> 00:02:30.619
Az immunrendszered alkotóitól kezdve,

00:02:30.619 --> 00:02:33.324
antitestekként, enzimekként szolgálhatnak,

00:02:33.324 --> 00:02:38.420
jelátvivő hormonként szolgálhatnak, mint az inzulin.

00:02:38.420 --> 00:02:40.986
Részt vesznek az izomösszehúzódásban.

00:02:40.986 --> 00:02:42.287
Az aktinról és miozinról van

00:02:42.287 --> 00:02:43.726
egy lenyűgöző videónk is.

00:02:43.726 --> 00:02:45.491
Oxigénszállítás.

00:02:45.491 --> 00:02:46.455
Hemoglobin.

00:02:46.455 --> 00:02:48.719
Tehát a fehérjék, legalább is az agyamban

00:02:48.719 --> 00:02:50.089
rengeteg munkát végeznek.

00:02:50.089 --> 00:02:54.419
A DNS, nos, tartalmazza az információt,

00:02:54.419 --> 00:02:57.809
de a szervezet működtetésének nagy részét

00:02:57.809 --> 00:03:00.526
valójában a fehérjék végzik el.

00:03:00.526 --> 00:03:01.639
Ahogy az imént említettem,

00:03:01.639 --> 00:03:05.054
a fehérjék építőegységei az aminosavak.

00:03:05.054 --> 00:03:07.027
Tehát összpontosítsunk egy kicsit erre.

00:03:07.027 --> 00:03:10.859
Szóval itt fent van néhány példa az aminosavakra.

00:03:10.859 --> 00:03:12.786
20 féle gyakori aminosav van,

00:03:12.786 --> 00:03:17.523
van még néhány, attól függően, hogy milyen szervezetet nézel,

00:03:17.523 --> 00:03:19.740
és elméletileg még sokkal több is lehet.

00:03:19.740 --> 00:03:21.087
De a legtöbb biológiai rendszerben

00:03:21.087 --> 00:03:24.826
20 általános aminosav van, amelyeket a DNS kódol,

00:03:24.826 --> 00:03:26.219
és ezek közül itt van kettő.

00:03:26.219 --> 00:03:29.017
Először nézzük csak meg, mi a közös bennük.

00:03:29.017 --> 00:03:33.022
Tehát azt látjuk, hogy mind a kettő, és valójában mind a három –

00:03:33.022 --> 00:03:36.761
– ez csak egy általános forma, van egy aminocsoport.

00:03:36.761 --> 00:03:39.059
Van egy aminocsoport, és ez az,

00:03:39.059 --> 00:03:42.461
amiért egy aminosavat "amino"-nak hívunk.

00:03:42.461 --> 00:03:44.423
Tehát van egy aminocsoport.

00:03:44.423 --> 00:03:46.258
Pontosan itt egy aminocsoport.

00:03:46.258 --> 00:03:49.056
Most azt mondhatod, "nos, aminosavnak hívják,"

00:03:49.056 --> 00:03:50.960
"tehát hol van a sav?"

00:03:50.960 --> 00:03:55.720
Ez ebből a karboxilcsoportból származik.

00:03:55.720 --> 00:03:57.392
Tehát ezért hívjuk savnak.

00:03:57.392 --> 00:04:02.384
Ez a karboxilcsoport savas.

00:04:02.384 --> 00:04:04.520
Szeret protont leadni.

00:04:04.520 --> 00:04:06.656
És a kettő között van egy szénatom,

00:04:06.656 --> 00:04:09.152
ezt pedig alfa szénatomnak hívjuk.

00:04:09.152 --> 00:04:12.020
Alfa szénatomnak hívjuk.

00:04:12.020 --> 00:04:14.280
Alfa szénatom, és az alfa szénatom

00:04:14.280 --> 00:04:16.594
kovalens kötéssel kapcsolódik az aminocsoporthoz,

00:04:16.594 --> 00:04:18.591
kovalens kötéssel a karboxilcsoporthoz,

00:04:18.591 --> 00:04:20.959
és kovalens kötéssel egy hidrogénatomhoz.

00:04:20.959 --> 00:04:24.187
Most, onnan, ez az, ahol a különböző

00:04:24.187 --> 00:04:26.660
aminosavak variációit kapod, és valójában,

00:04:26.660 --> 00:04:30.140
van még néhány kivétel a nitrogénre vonatkozóan,

00:04:30.140 --> 00:04:33.100
de a legtöbb esetben az aminosavak közötti eltérés az,

00:04:33.100 --> 00:04:38.020
amit az alfa-szénből származó negyedik kovalens kötés tesz.

00:04:38.020 --> 00:04:42.940
Látod a szerinben, hogy van ez,

00:04:42.940 --> 00:04:45.155
amit alkoholnak hívhatnál.

00:04:45.155 --> 00:04:47.187
Alkoholos oldalláncot kaphat.

00:04:47.187 --> 00:04:50.728
Itt a valinban, van egy

00:04:50.728 --> 00:04:54.917
meglehetősen tiszta szénhidrogén oldallánc.

00:04:54.917 --> 00:04:58.158
Általában véve ezeket az oldalláncokat

00:04:58.158 --> 00:05:01.154
R-csoportnak nevezzük, és ezek az R-csoportok,

00:05:01.154 --> 00:05:05.159
amelyek nagy szerepet játszanak a fehérjék alakjának meghatározásában,

00:05:05.159 --> 00:05:07.051
a környezetükre gyakorolt hatásukban,

00:05:07.051 --> 00:05:08.955
és az általuk elvégzendő dolgok típusaiban.

00:05:08.955 --> 00:05:10.755
És már ezekből a példákból is láthatod,

00:05:10.755 --> 00:05:13.518
hogy ezek a különböző láncok hogyan viselkedhetnek másképp.

00:05:13.518 --> 00:05:16.084
Ennek van egy alkoholos oldallánca,

00:05:16.084 --> 00:05:18.859
és tudjuk, hogy az oxigén elektronegatív,

00:05:18.859 --> 00:05:21.378
szereti magának tudni az elektronokat. Elképesztő,

00:05:21.378 --> 00:05:23.979
hogy mennyi kémia vagy akár biológia is kiderülhet

00:05:23.979 --> 00:05:26.220
a puszta elektronegativitásból.

00:05:26.220 --> 00:05:28.750
Szóval, az oxigén szereti magához venni az elektronokat,

00:05:28.750 --> 00:05:31.757
így ott részlegesen negatív töltésed lesz.

00:05:31.760 --> 00:05:38.240
A hidrogén alacsony elektronegativitással rendelkezik az oxigénhez képest,

00:05:38.240 --> 00:05:40.240
tehát ragaszkodik az elektronjaihoz,

00:05:40.240 --> 00:05:42.820
így részlegesen pozitív töltésű lesz,

00:05:42.820 --> 00:05:44.020
ilyen egyszerűen.

00:05:44.020 --> 00:05:46.020
Így van polaritása,

00:05:46.020 --> 00:05:48.340
és hidrofil lesz,

00:05:48.340 --> 00:05:50.340
legalábbis a molekula ezen része lesz

00:05:50.340 --> 00:05:54.020
képes lesz vonzani és kölcsönhatásba lépni a vízzel.

00:05:54.020 --> 00:05:57.340
És ez összehasonlítva azzal, ami itt van nekünk

00:05:57.340 --> 00:06:02.160
ez a szénhidrogén oldallánc, ennek itt nincs polaritása,

00:06:02.180 --> 00:06:04.140
így ez hidrofób lesz.

00:06:04.140 --> 00:06:07.980
Hidrofób lesz.

00:06:07.980 --> 00:06:11.540
Így amikor a fehérjék felépítéseiről kezdünk beszélni

00:06:11.540 --> 00:06:14.740
és hogy hogyan befolyásolják a fehérjék szerkezetét az oldalláncok,

00:06:14.740 --> 00:06:16.900
képzelheted, hogy a fehérjék olyan részei,

00:06:16.900 --> 00:06:19.040
amelyek hidrofób oldalláncokkal rendelkeznek,

00:06:19.040 --> 00:06:21.560
azok akarnak a fehérjék belsejébe kerülni

00:06:21.560 --> 00:06:23.420
ha vizes oldatban vagyunk,

00:06:23.420 --> 00:06:26.380
míg azok, amelyek hidrofilebbek, a külsejére akarnak kerülni.

00:06:26.380 --> 00:06:28.160
Lehet, hogy vannak olyan oldalláncok,

00:06:28.160 --> 00:06:29.920
melyek mind nagyok és terjedelmesek,

00:06:29.920 --> 00:06:32.660
és így nehézkessé tehetik a szoros csomagolást,

00:06:32.660 --> 00:06:34.720
és lehet, hogy vannak más szép és kicsi oldalláncok,

00:06:34.720 --> 00:06:36.220
melyek nagyon könnyen csomagolhatóak,

00:06:36.220 --> 00:06:39.560
így ezek valóban segítenek meghatározni az alakot,

00:06:39.560 --> 00:06:41.140
és erről sokkal többet fogunk beszélni

00:06:41.140 --> 00:06:44.100
amikor a szerkezetről beszélünk.

00:06:44.100 --> 00:06:47.300
De hogyan kapcsolódnak ezek a dolgok?

00:06:47.300 --> 00:06:49.300
Ebbe sokkal részletesebben is belemegyünk

00:06:49.300 --> 00:06:50.860
egy másik videóban...

00:06:50.860 --> 00:06:55.140
De ha itt van neked szerin,

00:06:55.140 --> 00:06:59.980
és itt pedig valin,

00:06:59.980 --> 00:07:03.040
akkor ők peptidkötésen keresztül kapcsolódnak össze,

00:07:03.040 --> 00:07:08.620
egy peptid pedig kettő, vagy több egymáshoz kapcsolódó aminosav kifejezése.

00:07:08.620 --> 00:07:10.500
Tehát ez egy dipeptid lenne,

00:07:10.500 --> 00:07:12.620
a kötés pedig nem ilyen nagy,

00:07:12.620 --> 00:07:14.760
hadd rajzoljam kicsit kisebbre...

00:07:14.760 --> 00:07:15.780
Tehát...

00:07:15.780 --> 00:07:18.260
Ez szerin.

00:07:18.260 --> 00:07:20.720
Ez valin.

00:07:20.720 --> 00:07:24.040
Ezek peptidkötést képezhetnek, és ez lenne a legkisebb peptid,

00:07:24.040 --> 00:07:26.020
ez itt egy dipeptid lenne.

00:07:26.020 --> 00:07:29.820
"Peptid", "peptidkötés", vagy néha

00:07:29.820 --> 00:07:31.880
peptid kapcsolódásak hívják.

00:07:31.880 --> 00:07:35.140
Ahogy ez a lánc képződik, a polipeptid,

00:07:35.140 --> 00:07:36.920
ahogy egyre több dolgot adsz hozzá,

00:07:36.920 --> 00:07:42.400
amint egyre több aminosavat adsz hozzá,

00:07:42.400 --> 00:07:44.840
ez lesz, ez lehet egy fehérje,

00:07:44.840 --> 00:07:47.360
vagy egy fehérje része, amely mindezeket a dolgokat végzi.

00:07:47.360 --> 00:07:49.360
Most egy utolsó dolog, amiről beszélni akarok:

00:07:49.360 --> 00:07:52.860
ez a mód, ahogyan ezeket az aminosavakat rajzoltam,

00:07:52.860 --> 00:07:54.860
ez az, amit gyakran egy tankönyvben láthatsz.

00:07:54.860 --> 00:07:59.000
De fiziológiás pH-nál, a test belsejében lévő pH-ban,

00:07:59.000 --> 00:08:02.420
ami, tudod, ebben az alacsony hetes tartományban van,

00:08:02.460 --> 00:08:08.140
így a pH körülbelül 7,2-7,4 közöttire tehető.

00:08:08.140 --> 00:08:12.880
Ami itt van, a karboxilcsoport,

00:08:12.880 --> 00:08:15.020
valószínűleg deprotonálódik,

00:08:15.020 --> 00:08:17.000
valószínűleg leadja a hidrogénjét,

00:08:17.020 --> 00:08:19.120
ezt sokkal valószínűbbnek fogod találni.

00:08:19.140 --> 00:08:21.480
Deprotonálva magasabb lesz a koncentrációja,

00:08:21.480 --> 00:08:22.760
mint protonálva.

00:08:22.760 --> 00:08:26.860
Tehát fiziológiai körülmények között valószínűbb,

00:08:26.860 --> 00:08:32.980
hogy ez az oxigén mindkét elektront felvette,

00:08:32.980 --> 00:08:35.180
és most negatív töltéssel rendelkezik,

00:08:35.200 --> 00:08:37.620
tehát leadta a hidrogén protonját,

00:08:37.620 --> 00:08:39.920
de felvette a hidrogén elektronját.

00:08:39.920 --> 00:08:41.720
Lehet, hogy így lesz.

00:08:41.720 --> 00:08:43.920
Majd az aminocsoport,

00:08:43.920 --> 00:08:46.380
az élettani pH-n lévő aminocsoport,

00:08:46.380 --> 00:08:49.000
valószínűleg valójában megragad egy protont.

00:08:49.000 --> 00:08:52.240
Tehát a nitrogénnek van egy extra nemkötő elektronpárja,

00:08:52.240 --> 00:08:55.360
így lehet, hogy ezt a nemkötő elektronpárt egy proton megragadására használja,

00:08:55.360 --> 00:08:59.800
sőt, a fiziológiás pH-ja magasabb koncentrációban találja meg a protont,

00:08:59.820 --> 00:09:02.040
mintha nem ragadta volna meg a protont.

00:09:02.040 --> 00:09:05.120
Szóval, a nitrogén meg fogja ragadni a protont,

00:09:05.120 --> 00:09:07.740
nemkötő elektronpárját használja, hogy megragadja a protont,

00:09:07.740 --> 00:09:10.080
és ezáltal...

00:09:10.080 --> 00:09:14.040
ezáltal pozitív töltéssel fog rendelkezni.

00:09:14.040 --> 00:09:20.380
Néha az alábbiak által leírt aminosavakat fogod látni,

00:09:20.380 --> 00:09:22.380
és ez valójában pontosabb annál,

00:09:22.380 --> 00:09:24.720
mint amit valószínűleg fiziológiai körülmények között találsz.

00:09:24.720 --> 00:09:26.620
És ezeknek a molekuláknak érdekes neve van.

00:09:26.620 --> 00:09:28.840
Egy molekulát, ami semleges, annak ellenére,

00:09:28.840 --> 00:09:30.840
hogy egy részének töltése van, mint ennek itt,

00:09:30.840 --> 00:09:33.020
ikerionnak neveznek.

00:09:33.020 --> 00:09:35.300
Ez egy vicces szó.

00:09:35.300 --> 00:09:39.480
Ikerion (Zwitterion).

00:09:39.480 --> 00:09:41.720
A "zwitter" pedig németül "hibrid"-et jelent,

00:09:41.720 --> 00:09:44.760
és az "ion" nyilvánvalóan azt jelenti, hogy töltése lesz.

00:09:44.760 --> 00:09:46.760
Így ennek hibrid töltése lesz, annak ellenére,

00:09:46.760 --> 00:09:48.760
ezeken a végeken vannak töltései,

00:09:48.760 --> 00:09:52.640
melyek miatt végül semleges töltésű lesz.