A DNS rengeteg figyelmet kap,
mint genetikai információnk tárolója, és meg is érdemli!
Ha nem lenne DNS-ünk, nem lenne módunk
megőrizni azt az információt, ami minket
és más élőlényeket azzá tesz, amik vagyunk.
A DNS-nek van néhány klassz tulajdonsága, lemásolhatja önmagát,
és ebbe sokkal mélyebben is belemegyünk más videókban.
Tehát a DNS még több DNS-t termel,
ezt pedig replikációnak hívjuk, ám pusztán
önmagad másolása még nem elég ahhoz,
hogy valóban megteremts egy élőlényt.
Ahhoz, hogy egy élő szervezetet hozzunk létre, valahogy meg kell szerezni
a DNS-ben lévő információt, majd
olyan dolgokat kell előállítani, mint a vázalkotó molekulák,
enzimek, szállító molekulák, jelátviteli molekulák,
melyek ténylegesen a szervezet működéséért felelősek.
Ez a folyamat az első lépés, és ez az átismétlése mindannak,
amiket más videókban láttunk.
Az első lépés DNS-ből RNS-t,
pontosabban hírvivő RNS-t (mRNS) készíteni.
"Hírvivő RNS", és ezt a folyamatot itt
transzkripciónak nevezik.
"Transzkripció", amiről részletesen beszélünk
más videókban.
Az mRNS után
a riboszómák, majd a tRNS következik, és elkapja
az aminosavakat, amik valódi fehérjéket képeznek.
Tehát a messenger RNS-ből kiindulva, majd ezzel kapcsolatban
így mindennel együtt a tRNS-sel és aminosavakkal,
hadd mondjam azt, hogy " + tRNS" és aminosavak.
Az "aminosavakat" világosabb színnel fogom írni,
mivel ezek lesznek a videó középpontjában.
Tehát tRNS és aminosavak. Képes vagy létrehozni fehérjéket.
Képes vagy létrehozni fehérjéket,
melyek aminosavláncokból épülnek fel
és a fehérjék azok,
melyek jórészt a szervezetet működtetik
Fehérjék, melyek nem mások, mint aminosavláncok,
vagy azokból épülnek fel, és néha
többszörös aminosavláncokból.
Tehát el tudod képzelni. Ez itt egy aminosav.
Ez egy másik aminosav.
Ez egy aminosav.
Ez egy aminosav, és folytathatnád a sort.
Ezeknek az aminosavláncoknak tehát attól függően
hogy miben különböznek,
a különböző aminosavak eltérő tulajdonságaitól függően,
és hogy a fehérje milyen alakot vesz fel,
és milyen kölcsönhatásban lehet a környezetével,
ezeknek a fehérjék mindenféle szerepük lehet.
Az immunrendszered alkotóitól kezdve,
antitestekként, enzimekként szolgálhatnak,
jelátvivő hormonként szolgálhatnak, mint az inzulin.
Részt vesznek az izomösszehúzódásban.
Az aktinról és miozinról van
egy lenyűgöző videónk is.
Oxigénszállítás.
Hemoglobin.
Tehát a fehérjék, legalább is az agyamban
rengeteg munkát végeznek.
A DNS, nos, tartalmazza az információt,
de a szervezet működtetésének nagy részét
valójában a fehérjék végzik el.
Ahogy az imént említettem,
a fehérjék építőegységei az aminosavak.
Tehát összpontosítsunk egy kicsit erre.
Szóval itt fent van néhány példa az aminosavakra.
20 féle gyakori aminosav van,
van még néhány, attól függően, hogy milyen szervezetet nézel,
és elméletileg még sokkal több is lehet.
De a legtöbb biológiai rendszerben
20 általános aminosav van, amelyeket a DNS kódol,
és ezek közül itt van kettő.
Először nézzük csak meg, mi a közös bennük.
Tehát azt látjuk, hogy mind a kettő, és valójában mind a három –
– ez csak egy általános forma, van egy aminocsoport.
Van egy aminocsoport, és ez az,
amiért egy aminosavat "amino"-nak hívunk.
Tehát van egy aminocsoport.
Pontosan itt egy aminocsoport.
Most azt mondhatod, "nos, aminosavnak hívják,"
"tehát hol van a sav?"
Ez ebből a karboxilcsoportból származik.
Tehát ezért hívjuk savnak.
Ez a karboxilcsoport savas.
Szeret protont leadni.
És a kettő között van egy szénatom,
ezt pedig alfa szénatomnak hívjuk.
Alfa szénatomnak hívjuk.
Alfa szénatom, és az alfa szénatom
kovalens kötéssel kapcsolódik az aminocsoporthoz,
kovalens kötéssel a karboxilcsoporthoz,
és kovalens kötéssel egy hidrogénatomhoz.
Most, onnan, ez az, ahol a különböző
aminosavak variációit kapod, és valójában,
van még néhány kivétel a nitrogénre vonatkozóan,
de a legtöbb esetben az aminosavak közötti eltérés az,
amit az alfa-szénből származó negyedik kovalens kötés tesz.
Látod a szerinben, hogy van ez,
amit alkoholnak hívhatnál.
Alkoholos oldalláncot kaphat.
Itt a valinban, van egy
meglehetősen tiszta szénhidrogén oldallánc.
Általában véve ezeket az oldalláncokat
R-csoportnak nevezzük, és ezek az R-csoportok,
amelyek nagy szerepet játszanak a fehérjék alakjának meghatározásában,
a környezetükre gyakorolt hatásukban,
és az általuk elvégzendő dolgok típusaiban.
És már ezekből a példákból is láthatod,
hogy ezek a különböző láncok hogyan viselkedhetnek másképp.
Ennek van egy alkoholos oldallánca,
és tudjuk, hogy az oxigén elektronegatív,
szereti magának tudni az elektronokat. Elképesztő,
hogy mennyi kémia vagy akár biológia is kiderülhet
a puszta elektronegativitásból.
Szóval, az oxigén szereti magához venni az elektronokat,
így ott részlegesen negatív töltésed lesz.
A hidrogén alacsony elektronegativitással rendelkezik az oxigénhez képest,
tehát ragaszkodik az elektronjaihoz,
így részlegesen pozitív töltésű lesz,
ilyen egyszerűen.
Így van polaritása,
és hidrofil lesz,
legalábbis a molekula ezen része lesz
képes lesz vonzani és kölcsönhatásba lépni a vízzel.
És ez összehasonlítva azzal, ami itt van nekünk
ez a szénhidrogén oldallánc, ennek itt nincs polaritása,
így ez hidrofób lesz.
Hidrofób lesz.
Így amikor a fehérjék felépítéseiről kezdünk beszélni
és hogy hogyan befolyásolják a fehérjék szerkezetét az oldalláncok,
képzelheted, hogy a fehérjék olyan részei,
amelyek hidrofób oldalláncokkal rendelkeznek,
azok akarnak a fehérjék belsejébe kerülni
ha vizes oldatban vagyunk,
míg azok, amelyek hidrofilebbek, a külsejére akarnak kerülni.
Lehet, hogy vannak olyan oldalláncok,
melyek mind nagyok és terjedelmesek,
és így nehézkessé tehetik a szoros csomagolást,
és lehet, hogy vannak más szép és kicsi oldalláncok,
melyek nagyon könnyen csomagolhatóak,
így ezek valóban segítenek meghatározni az alakot,
és erről sokkal többet fogunk beszélni
amikor a szerkezetről beszélünk.
De hogyan kapcsolódnak ezek a dolgok?
Ebbe sokkal részletesebben is belemegyünk
egy másik videóban...
De ha itt van neked szerin,
és itt pedig valin,
akkor ők peptidkötésen keresztül kapcsolódnak össze,
egy peptid pedig kettő, vagy több egymáshoz kapcsolódó aminosav kifejezése.
Tehát ez egy dipeptid lenne,
a kötés pedig nem ilyen nagy,
hadd rajzoljam kicsit kisebbre...
Tehát...
Ez szerin.
Ez valin.
Ezek peptidkötést képezhetnek, és ez lenne a legkisebb peptid,
ez itt egy dipeptid lenne.
"Peptid", "peptidkötés", vagy néha
peptid kapcsolódásak hívják.
Ahogy ez a lánc képződik, a polipeptid,
ahogy egyre több dolgot adsz hozzá,
amint egyre több aminosavat adsz hozzá,
ez lesz, ez lehet egy fehérje,
vagy egy fehérje része, amely mindezeket a dolgokat végzi.
Most egy utolsó dolog, amiről beszélni akarok:
ez a mód, ahogyan ezeket az aminosavakat rajzoltam,
ez az, amit gyakran egy tankönyvben láthatsz.
De fiziológiás pH-nál, a test belsejében lévő pH-ban,
ami, tudod, ebben az alacsony hetes tartományban van,
így a pH körülbelül 7,2-7,4 közöttire tehető.
Ami itt van, a karboxilcsoport,
valószínűleg deprotonálódik,
valószínűleg leadja a hidrogénjét,
ezt sokkal valószínűbbnek fogod találni.
Deprotonálva magasabb lesz a koncentrációja,
mint protonálva.
Tehát fiziológiai körülmények között valószínűbb,
hogy ez az oxigén mindkét elektront felvette,
és most negatív töltéssel rendelkezik,
tehát leadta a hidrogén protonját,
de felvette a hidrogén elektronját.
Lehet, hogy így lesz.
Majd az aminocsoport,
az élettani pH-n lévő aminocsoport,
valószínűleg valójában megragad egy protont.
Tehát a nitrogénnek van egy extra nemkötő elektronpárja,
így lehet, hogy ezt a nemkötő elektronpárt egy proton megragadására használja,
sőt, a fiziológiás pH-ja magasabb koncentrációban találja meg a protont,
mintha nem ragadta volna meg a protont.
Szóval, a nitrogén meg fogja ragadni a protont,
nemkötő elektronpárját használja, hogy megragadja a protont,
és ezáltal...
ezáltal pozitív töltéssel fog rendelkezni.
Néha az alábbiak által leírt aminosavakat fogod látni,
és ez valójában pontosabb annál,
mint amit valószínűleg fiziológiai körülmények között találsz.
És ezeknek a molekuláknak érdekes neve van.
Egy molekulát, ami semleges, annak ellenére,
hogy egy részének töltése van, mint ennek itt,
ikerionnak neveznek.
Ez egy vicces szó.
Ikerion (Zwitterion).
A "zwitter" pedig németül "hibrid"-et jelent,
és az "ion" nyilvánvalóan azt jelenti, hogy töltése lesz.
Így ennek hibrid töltése lesz, annak ellenére,
ezeken a végeken vannak töltései,
melyek miatt végül semleges töltésű lesz.