1
00:00:00,000 --> 00:00:03,960
Mi, modern emberek, magától értetődőnek vesszük a sejtek létezését,

2
00:00:03,960 --> 00:00:07,000
és azt a tényt, hogy minden egyes élő dolog sejtekből épül fel.

3
00:00:07,000 --> 00:00:11,000
Mi, mint emberi lények, mint elő organizmusok, sok-sok sejtből épülünk fel.

4
00:00:11,220 --> 00:00:15,960
Az emberi testet felépítő sejtek száma 37 trillió sejtre becsülhető.

5
00:00:19,440 --> 00:00:25,000
De hogyha visszamennénk 400 évvel ezelőtre az 1600-as évekhez, ez nem volt ennyire egyértelmű akkor.

6
00:00:25,000 --> 00:00:27,800
Ennek oka, hogy akkoriban nem álltak rendelkezésre az emberek számára a megfelelő eszközök

7
00:00:27,800 --> 00:00:30,960
a sejtek közvetlen vizsgálatához. Nem tudták, hogy ezek a sejtek léteznek.

8
00:00:30,960 --> 00:00:34,500
Azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek olyan dolgok is, mint az egysejtű élőlények!

9
00:00:34,540 --> 00:00:38,900
De ez mind megváltozott Robert Hooke-kal.

10
00:00:38,920 --> 00:00:43,500
Robert Hooke-nak sikerült primitiv mikroszkópot létrehoznia.

11
00:00:43,560 --> 00:00:45,400
Ez a mikroszkópja képe.

12
00:00:45,400 --> 00:00:48,700
Amikor erre ránézel, rögtön látod, hogy a maiakhoz képest ez milyen primitív volt.

13
00:00:48,720 --> 00:00:51,660
Itt volt a lencse, amely valamilyen szintű nagyítást tett lehetővé.

14
00:00:51,660 --> 00:00:56,280
De ehhez használnia kellett az itt látható lángot. Képes volt ezt a fényt úgy irányítani,

15
00:00:56,280 --> 00:00:59,420
hogy visszatükröződjön bármin amit megvizsgál.

16
00:00:59,420 --> 00:01:03,840
1665-ben publikálta a „Microphagia" című könyvét.

17
00:01:03,840 --> 00:01:07,340
Valószínűleg nem ejtem ki jól.

18
00:01:07,340 --> 00:01:16,280
Szóval 1665-ben Robert Hook publikálja ezt, és ebben sokat ír és rajzol a mikroszkópban látottakról.

19
00:01:18,680 --> 00:01:21,320
Van egy pár rendkivüli rajza, nagyszerűen tudott rajzolni.

20
00:01:21,320 --> 00:01:26,900
Olyan általa megfigyelt dolgokat tudott lerajzolni, mint a tetűk és a bolhák.

21
00:01:26,940 --> 00:01:30,700
De nem csak tetűket és bolhákat tudott megfigyelni.

22
00:01:30,700 --> 00:01:36,880
Parafasejteket is megfigyelt, vagyis amit ő csak parafának látott.

23
00:01:36,880 --> 00:01:45,100
És a megfigyelés közben azt mondta: - Hé nézd, látod ezeket a kis négyzeteket itt,

24
00:01:45,100 --> 00:01:49,100
úgy tűnik, hogy ezek valahogyan a parafa alapegységeit képezik!

25
00:01:49,160 --> 00:01:53,100
Aztán azt mondhatta: - Ez olyan kis szobára emlékeztet engem,

26
00:01:53,100 --> 00:01:56,400
amelyben a szerzetesek élnek, és az idejüket töltik, amit celláknak hívunk.

27
00:01:56,400 --> 00:01:58,500
És innen ered a cell (sejt) szó jelentése.

28
00:02:00,280 --> 00:02:03,100
A Micrographiában sejteknek nevezi őket.

29
00:02:03,100 --> 00:02:04,280
Ez egy sejt.

30
00:02:04,280 --> 00:02:09,780
Szerencsénkre, jó művész volt. Nagyon jól rajzolt le dolgokat.

31
00:02:09,780 --> 00:02:13,580
Sokat rajzolt a Micrographia-ban, de sajnos magáról Robert Hooke-ról már nincs képünk.

32
00:02:13,580 --> 00:02:17,000
Érdekes a történet: a leggyakoribb feltevés az,

33
00:02:17,080 --> 00:02:22,920
hogy valójában Isaac Newton volt az aki, elégette az egyetlen eredeti Robert Hooke festményt.

34
00:02:22,920 --> 00:02:26,320
Erről a történetről érdemes is lenne beszélnünk majd a későbbiekben.

35
00:02:26,320 --> 00:02:31,800
Bár Robert Hooke ezeket a dolgokat sejteknek nevezte el, valójában elhalt szövetet nézett,

36
00:02:31,800 --> 00:02:37,040
így csak sejtmaradványokat látott. Amit látott, nem volt más, mint a sejtfalak maradványai.

37
00:02:37,040 --> 00:02:41,920
Nem tudta közvetlenül megfigyelni az élő sejteket. Nem volt elég tudása ahhoz, hogy azt gondolja:

38
00:02:41,920 --> 00:02:44,220
- Hé, lehet, hogy ezek az építőelemei mindennek, ami él,

39
00:02:44,220 --> 00:02:46,140
és lehet, hogy a sejtek reprodukálni tudják magukat.

40
00:02:46,140 --> 00:02:48,200
És minden sejt más sejtből származik..

41
00:02:48,200 --> 00:02:52,520
Ezt addig nem fedezték fel, amíg a történelem egy későbbi pontjához nem érünk.

42
00:02:52,620 --> 00:02:57,320
Néhány évvel később jön Antonie von Leeuwenhoek.

43
00:02:57,320 --> 00:02:59,820
Tudom, valószínűleg nem jól ejtem ki.

44
00:02:59,940 --> 00:03:03,400
Holland lencsekészítő volt, és Hooke munkája inspirálta.

45
00:03:03,480 --> 00:03:07,020
Azt mondhatta: - Hé, én tudok lencsét csiszolni, lehet hogy fel tudom ezt használni ahhoz,

46
00:03:07,060 --> 00:03:09,860
hogy jobb mikroszkópokat állítsak elő, ami jobb megfigyelést tesz lehetővé.

47
00:03:10,000 --> 00:03:14,760
Ez sikerült is neki, és így közvetlenül meg tudott figyelni élő sejteket,

48
00:03:14,820 --> 00:03:17,040
és élő egysejtű organizmusokat is.

49
00:03:17,040 --> 00:03:19,920
Így képes volt a sperma közvetlen megfigyelésére is.

50
00:03:19,920 --> 00:03:23,340
Azt mondhatta: - Hé, ez a dolog úgy néz ki mintha élne!

51
00:03:23,340 --> 00:03:30,960
Közvetlenül szemügyre tudta venni a protisztákat – ezeket az egysejtű, eukarióta…

52
00:03:31,060 --> 00:03:34,780
sejtfallal rendelkező valamiket, melyek egysejtű állatoknak tűnnek.

53
00:03:34,780 --> 00:03:41,300
Egyébként úgy hivta őket, hogy „animalcules” (apró-állatok).

54
00:03:41,320 --> 00:03:47,240
Azt mondhatta: - Hé nézd, ezek úgy néznek ki, mint mozgó kis állatok.

55
00:03:47,300 --> 00:03:50,600
Majd olyasmit mondhatott, hogy talán ez lehet az élet alap formája,

56
00:03:50,600 --> 00:03:55,100
vagy legalábbis elgondolkodott azon, hogy ilyen kicsi méretben is van élet.

57
00:03:55,140 --> 00:04:03,100
De a sejtekről teljes, modern elképzelés nem alakul ki még 100-150 évig.

58
00:04:03,140 --> 00:04:05,800
Amíg csak el nem jutunk az 1800-as évek elejére.

59
00:04:05,840 --> 00:04:13,620
Ha előreugrunk az 1830-as évekig, akkor bejön a képbe két tudós, Matthias Schleiden és Theodor Schwann.

60
00:04:13,620 --> 00:04:19,200
Ők azok, akik megalkotják a modern sejtelmélet alapjait.

61
00:04:19,240 --> 00:04:22,320
Tehát: a modern sejtelmélet.

62
00:04:22,320 --> 00:04:26,720
A megfigyelésükből és a levont következtetések alapján azt mondhatták:

63
00:04:26,720 --> 00:04:37,260
- Hé, lehet, hogy minden ami él, egy vagy több sejtből épül fel.

64
00:04:42,360 --> 00:04:45,660
Manapság ezt természetesnek vesszük, de akkor ez nem volt ennyire egyértelmű.

65
00:04:45,660 --> 00:04:51,040
Nem volt egyértelmű, hogy a sejtek – egy vagy több – az élet alap építőegységei.

66
00:04:51,080 --> 00:04:54,100
Abból, hogy minden egyes élőlény egy vagy több sejtből épül fel,

67
00:04:54,100 --> 00:04:58,740
azt is következtetheted, hogy az élet alapegysége a sejt.

68
00:04:58,740 --> 00:05:03,540
A sejt az élet alapegysége.

69
00:05:06,640 --> 00:05:10,240
És ez elég erős állítás, hogy "minden, ami él". Ha egész parányi szintig megyünk le,

70
00:05:10,280 --> 00:05:15,200
akkor eljutunk a sejtekig, az élő sejtekig, amelyekből az élet felépül.

71
00:05:15,240 --> 00:05:20,840
Ez nem a teljes sejtelmélet. Azt mindkét tudós tudta, hogy a sejtek származhatnak más sejtekből.

72
00:05:20,900 --> 00:05:25,320
Meg tudták figyelni a sejtek reprodukcióját. Azonban az a kérdés nyitva maradt, hogy:

73
00:05:25,320 --> 00:05:28,100
"Hé, lehet hogy vannak olyan sejtek, melyek más sejtból származnak?

74
00:05:28,100 --> 00:05:30,820
Míg mások valahogy spontán jönnek létre,

75
00:05:30,820 --> 00:05:34,800
ha jelen vannak a megfelelő alkotóelemek és a megfelelő feltételek.

76
00:05:34,800 --> 00:05:36,780
Talán akkor a semmiből jönnek létre."

77
00:05:36,780 --> 00:05:40,600
Ez nem volt egyértelmű a modern sejtelmélet harmadik hullámjáig.

78
00:05:40,600 --> 00:05:46,580
A modern sejtelmélet harmadik hullámja csak az 1800-as évek közepén terjed el.

79
00:05:46,580 --> 00:05:51,300
Ennek alapgondolata az, hogy minden sejt más sejtből származik.

80
00:05:51,300 --> 00:05:56,340
Minden sejt más sejtből származik.

81
00:05:56,340 --> 00:06:00,200
Az elmélet szülőatyja, aki igazán megalapozta ezt a nézetet,

82
00:06:00,200 --> 00:06:02,420
az itt lévő tudós, Robert Remak.

83
00:06:03,180 --> 00:06:08,460
Néha az itt látható Rudolph Virchow-nak tulajdonítják az érdmet,

84
00:06:09,380 --> 00:06:13,020
de róla kiderült, hogy plagizálta Remaks munkáját.

85
00:06:14,360 --> 00:06:16,420
Szóval igazából Remak az,

86
00:06:16,420 --> 00:06:18,580
akié az érdem nagy része annak a felfedezésében,

87
00:06:18,580 --> 00:06:20,060
hogy minden sejt más sejtből származik.

88
00:06:20,060 --> 00:06:22,600
Még egyszer, nem ő volt az első ember aki azt mondta, hogy

89
00:06:22,600 --> 00:06:25,360
„Hé, lehet, hogy vannak olyan sejtek, amelyek más sejtekből származnak."

90
00:06:25,360 --> 00:06:27,080
Hanem azt mondta, hogy „Alapvető dolog,

91
00:06:27,080 --> 00:06:31,560
hogy minden sejt más sejtból származik, és nem spontán módon jön létre.”

92
00:06:31,560 --> 00:06:35,700
A mai világban is, ha bármikor azt hallja az ember, hogy a sejtek más sejtekből jönnek létre,

93
00:06:35,700 --> 00:06:37,280
akkor felmerül egy természetes kérdés:

94
00:06:37,340 --> 00:06:42,740
„Nem kellett akkor ehhez egy első sejtnek vagy egy kezdeti protosejt csoportnak lennie?”

95
00:06:42,740 --> 00:06:47,100
Nem lehetünk benne teljesen biztosak, de ha visszanézünk a földi élet evolúciójára,

96
00:06:47,100 --> 00:06:53,320
úgy gondoljuk, hogy az első sejtek 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg.

97
00:06:53,320 --> 00:06:57,480
Nem vagyunk benne száz százalékig biztosak, hogy hogyan alakultak ki, de van néhány elképzelés erről.

98
00:06:57,560 --> 00:07:00,700
Például vannak videófelvételek a foszfolipidekről,

99
00:07:00,740 --> 00:07:07,100
melyekből kiderül, hogy a foszfolipidek a természetben kettős rétegekben fordulnak elő,

100
00:07:10,140 --> 00:07:12,220
amelyben gömb alakú,

101
00:07:12,280 --> 00:07:15,380
foszfolipid kettős rétegű membránokká tudnak alakulni.

102
00:07:15,500 --> 00:07:19,320
Ebből ki lehet indulni, hogy ez spontán létre tud jönni.

103
00:07:19,320 --> 00:07:21,300
Vannak elképzelések arról is,

104
00:07:21,300 --> 00:07:24,940
hogy lehet, hogy a sejtek a szerkezetükben lévő információknak a leszármazottaik.

105
00:07:25,020 --> 00:07:27,100
Ha 3,5 milliárd évvel ezelőttre,

106
00:07:27,100 --> 00:07:29,100
vagy még korábbra megyünk vissza,

107
00:07:29,240 --> 00:07:31,420
elképzelhető, hogy az RNS-ek magukat replikálták,

108
00:07:31,500 --> 00:07:34,840
vagy valahogyan önreplikátor fehérjék voltak,

109
00:07:34,840 --> 00:07:38,840
melyek idővel, hosszú, hosszú idő elteltével

110
00:07:38,840 --> 00:07:44,140
képesek voltak magukat replikálni és bonyolultabb szerkezetet kialakítani.

111
00:07:44,240 --> 00:07:50,500
Azok a sejtek, amelyekből a modern sejtjeink származtak, jobban tudtak szaporodni,

112
00:07:50,500 --> 00:07:54,340
jobban ki tudták használni a környezet energiáját és erőforrásait.

113
00:07:54,340 --> 00:08:02,000
Így tehát eljutottunk a modern sejtjeinkig. A téma lenyűgöző, máig is kutatott terület.