0:00:00.000,0:00:03.960
Mi, modern emberek, magától értetődőnek vesszük a sejtek létezését,

0:00:03.960,0:00:07.000
és azt a tényt, hogy minden egyes élő dolog sejtekből épül fel.

0:00:07.000,0:00:11.000
Mi, mint emberi lények, mint elő organizmusok, sok-sok sejtből épülünk fel.

0:00:11.220,0:00:15.960
Az emberi testet felépítő sejtek száma 37 trillió sejtre becsülhető.

0:00:19.440,0:00:25.000
De hogyha visszamennénk 400 évvel ezelőtre az 1600-as évekhez, ez nem volt ennyire egyértelmű akkor.

0:00:25.000,0:00:27.800
Ennek oka, hogy akkoriban nem álltak rendelkezésre az emberek számára a megfelelő eszközök

0:00:27.800,0:00:30.960
a sejtek közvetlen vizsgálatához. Nem tudták, hogy ezek a sejtek léteznek.

0:00:30.960,0:00:34.500
Azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek olyan dolgok is, mint az egysejtű élőlények!

0:00:34.540,0:00:38.900
De ez mind megváltozott Robert Hooke-kal.

0:00:38.920,0:00:43.500
Robert Hooke-nak sikerült primitiv mikroszkópot létrehoznia.

0:00:43.560,0:00:45.400
Ez a mikroszkópja képe.

0:00:45.400,0:00:48.700
Amikor erre ránézel, rögtön látod, hogy a maiakhoz képest ez milyen primitív volt.

0:00:48.720,0:00:51.660
Itt volt a lencse, amely valamilyen szintű nagyítást tett lehetővé.

0:00:51.660,0:00:56.280
De ehhez használnia kellett az itt látható lángot. Képes volt ezt a fényt úgy irányítani,

0:00:56.280,0:00:59.420
hogy visszatükröződjön bármin amit megvizsgál.

0:00:59.420,0:01:03.840
1665-ben publikálta a „Microphagia" című könyvét.

0:01:03.840,0:01:07.340
Valószínűleg nem ejtem ki jól.

0:01:07.340,0:01:16.280
Szóval 1665-ben Robert Hook publikálja ezt, és ebben sokat ír és rajzol a mikroszkópban látottakról.

0:01:18.680,0:01:21.320
Van egy pár rendkivüli rajza, nagyszerűen tudott rajzolni.

0:01:21.320,0:01:26.900
Olyan általa megfigyelt dolgokat tudott lerajzolni, mint a tetűk és a bolhák.

0:01:26.940,0:01:30.700
De nem csak tetűket és bolhákat tudott megfigyelni.

0:01:30.700,0:01:36.880
Parafasejteket is megfigyelt, vagyis amit ő csak parafának látott.

0:01:36.880,0:01:45.100
És a megfigyelés közben azt mondta: - Hé nézd, látod ezeket a kis négyzeteket itt,

0:01:45.100,0:01:49.100
úgy tűnik, hogy ezek valahogyan a parafa alapegységeit képezik!

0:01:49.160,0:01:53.100
Aztán azt mondhatta: - Ez olyan kis szobára emlékeztet engem,

0:01:53.100,0:01:56.400
amelyben a szerzetesek élnek, és az idejüket töltik, amit celláknak hívunk.

0:01:56.400,0:01:58.500
És innen ered a cell (sejt) szó jelentése.

0:02:00.280,0:02:03.100
A Micrographiában sejteknek nevezi őket.

0:02:03.100,0:02:04.280
Ez egy sejt.

0:02:04.280,0:02:09.780
Szerencsénkre, jó művész volt. Nagyon jól rajzolt le dolgokat.

0:02:09.780,0:02:13.580
Sokat rajzolt a Micrographia-ban, de sajnos magáról Robert Hooke-ról már nincs képünk.

0:02:13.580,0:02:17.000
Érdekes a történet: a leggyakoribb feltevés az,

0:02:17.080,0:02:22.920
hogy valójában Isaac Newton volt az aki, elégette az egyetlen eredeti Robert Hooke festményt.

0:02:22.920,0:02:26.320
Erről a történetről érdemes is lenne beszélnünk majd a későbbiekben.

0:02:26.320,0:02:31.800
Bár Robert Hooke ezeket a dolgokat sejteknek nevezte el, valójában elhalt szövetet nézett,

0:02:31.800,0:02:37.040
így csak sejtmaradványokat látott. Amit látott, nem volt más, mint a sejtfalak maradványai.

0:02:37.040,0:02:41.920
Nem tudta közvetlenül megfigyelni az élő sejteket. Nem volt elég tudása ahhoz, hogy azt gondolja:

0:02:41.920,0:02:44.220
- Hé, lehet, hogy ezek az építőelemei mindennek, ami él,

0:02:44.220,0:02:46.140
és lehet, hogy a sejtek reprodukálni tudják magukat.

0:02:46.140,0:02:48.200
És minden sejt más sejtből származik..

0:02:48.200,0:02:52.520
Ezt addig nem fedezték fel, amíg a történelem egy későbbi pontjához nem érünk.

0:02:52.620,0:02:57.320
Néhány évvel később jön Antonie von Leeuwenhoek.

0:02:57.320,0:02:59.820
Tudom, valószínűleg nem jól ejtem ki.

0:02:59.940,0:03:03.400
Holland lencsekészítő volt, és Hooke munkája inspirálta.

0:03:03.480,0:03:07.020
Azt mondhatta: - Hé, én tudok lencsét csiszolni, lehet hogy fel tudom ezt használni ahhoz,

0:03:07.060,0:03:09.860
hogy jobb mikroszkópokat állítsak elő, ami jobb megfigyelést tesz lehetővé.

0:03:10.000,0:03:14.760
Ez sikerült is neki, és így közvetlenül meg tudott figyelni élő sejteket,

0:03:14.820,0:03:17.040
és élő egysejtű organizmusokat is.

0:03:17.040,0:03:19.920
Így képes volt a sperma közvetlen megfigyelésére is.

0:03:19.920,0:03:23.340
Azt mondhatta: - Hé, ez a dolog úgy néz ki mintha élne!

0:03:23.340,0:03:30.960
Közvetlenül szemügyre tudta venni a protisztákat – ezeket az egysejtű, eukarióta…

0:03:31.060,0:03:34.780
sejtfallal rendelkező valamiket, melyek egysejtű állatoknak tűnnek.

0:03:34.780,0:03:41.300
Egyébként úgy hivta őket, hogy „animalcules” (apró-állatok).

0:03:41.320,0:03:47.240
Azt mondhatta: - Hé nézd, ezek úgy néznek ki, mint mozgó kis állatok.

0:03:47.300,0:03:50.600
Majd olyasmit mondhatott, hogy talán ez lehet az élet alap formája,

0:03:50.600,0:03:55.100
vagy legalábbis elgondolkodott azon, hogy ilyen kicsi méretben is van élet.

0:03:55.140,0:04:03.100
De a sejtekről teljes, modern elképzelés nem alakul ki még 100-150 évig.

0:04:03.140,0:04:05.800
Amíg csak el nem jutunk az 1800-as évek elejére.

0:04:05.840,0:04:13.620
Ha előreugrunk az 1830-as évekig, akkor bejön a képbe két tudós, Matthias Schleiden és Theodor Schwann.

0:04:13.620,0:04:19.200
Ők azok, akik megalkotják a modern sejtelmélet alapjait.

0:04:19.240,0:04:22.320
Tehát: a modern sejtelmélet.

0:04:22.320,0:04:26.720
A megfigyelésükből és a levont következtetések alapján azt mondhatták:

0:04:26.720,0:04:37.260
- Hé, lehet, hogy minden ami él, egy vagy több sejtből épül fel.

0:04:42.360,0:04:45.660
Manapság ezt természetesnek vesszük, de akkor ez nem volt ennyire egyértelmű.

0:04:45.660,0:04:51.040
Nem volt egyértelmű, hogy a sejtek – egy vagy több – az élet alap építőegységei.

0:04:51.080,0:04:54.100
Abból, hogy minden egyes élőlény egy vagy több sejtből épül fel,

0:04:54.100,0:04:58.740
azt is következtetheted, hogy az élet alapegysége a sejt.

0:04:58.740,0:05:03.540
A sejt az élet alapegysége.

0:05:06.640,0:05:10.240
És ez elég erős állítás, hogy "minden, ami él". Ha egész parányi szintig megyünk le,

0:05:10.280,0:05:15.200
akkor eljutunk a sejtekig, az élő sejtekig, amelyekből az élet felépül.

0:05:15.240,0:05:20.840
Ez nem a teljes sejtelmélet. Azt mindkét tudós tudta, hogy a sejtek származhatnak más sejtekből.

0:05:20.900,0:05:25.320
Meg tudták figyelni a sejtek reprodukcióját. Azonban az a kérdés nyitva maradt, hogy:

0:05:25.320,0:05:28.100
"Hé, lehet hogy vannak olyan sejtek, melyek más sejtból származnak?

0:05:28.100,0:05:30.820
Míg mások valahogy spontán jönnek létre,

0:05:30.820,0:05:34.800
ha jelen vannak a megfelelő alkotóelemek és a megfelelő feltételek.

0:05:34.800,0:05:36.780
Talán akkor a semmiből jönnek létre."

0:05:36.780,0:05:40.600
Ez nem volt egyértelmű a modern sejtelmélet harmadik hullámjáig.

0:05:40.600,0:05:46.580
A modern sejtelmélet harmadik hullámja csak az 1800-as évek közepén terjed el.

0:05:46.580,0:05:51.300
Ennek alapgondolata az, hogy minden sejt más sejtből származik.

0:05:51.300,0:05:56.340
Minden sejt más sejtből származik.

0:05:56.340,0:06:00.200
Az elmélet szülőatyja, aki igazán megalapozta ezt a nézetet,

0:06:00.200,0:06:02.420
az itt lévő tudós, Robert Remak.

0:06:03.180,0:06:08.460
Néha az itt látható Rudolph Virchow-nak tulajdonítják az érdmet,

0:06:09.380,0:06:13.020
de róla kiderült, hogy plagizálta Remaks munkáját.

0:06:14.360,0:06:16.420
Szóval igazából Remak az,

0:06:16.420,0:06:18.580
akié az érdem nagy része annak a felfedezésében,

0:06:18.580,0:06:20.060
hogy minden sejt más sejtből származik.

0:06:20.060,0:06:22.600
Még egyszer, nem ő volt az első ember aki azt mondta, hogy

0:06:22.600,0:06:25.360
„Hé, lehet, hogy vannak olyan sejtek, amelyek más sejtekből származnak."

0:06:25.360,0:06:27.080
Hanem azt mondta, hogy „Alapvető dolog,

0:06:27.080,0:06:31.560
hogy minden sejt más sejtból származik, és nem spontán módon jön létre.”

0:06:31.560,0:06:35.700
A mai világban is, ha bármikor azt hallja az ember, hogy a sejtek más sejtekből jönnek létre,

0:06:35.700,0:06:37.280
akkor felmerül egy természetes kérdés:

0:06:37.340,0:06:42.740
„Nem kellett akkor ehhez egy első sejtnek vagy egy kezdeti protosejt csoportnak lennie?”

0:06:42.740,0:06:47.100
Nem lehetünk benne teljesen biztosak, de ha visszanézünk a földi élet evolúciójára,

0:06:47.100,0:06:53.320
úgy gondoljuk, hogy az első sejtek 3,5 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg.

0:06:53.320,0:06:57.480
Nem vagyunk benne száz százalékig biztosak, hogy hogyan alakultak ki, de van néhány elképzelés erről.

0:06:57.560,0:07:00.700
Például vannak videófelvételek a foszfolipidekről,

0:07:00.740,0:07:07.100
melyekből kiderül, hogy a foszfolipidek a természetben kettős rétegekben fordulnak elő,

0:07:10.140,0:07:12.220
amelyben gömb alakú,

0:07:12.280,0:07:15.380
foszfolipid kettős rétegű membránokká tudnak alakulni.

0:07:15.500,0:07:19.320
Ebből ki lehet indulni, hogy ez spontán létre tud jönni.

0:07:19.320,0:07:21.300
Vannak elképzelések arról is,

0:07:21.300,0:07:24.940
hogy lehet, hogy a sejtek a szerkezetükben lévő információknak a leszármazottaik.

0:07:25.020,0:07:27.100
Ha 3,5 milliárd évvel ezelőttre,

0:07:27.100,0:07:29.100
vagy még korábbra megyünk vissza,

0:07:29.240,0:07:31.420
elképzelhető, hogy az RNS-ek magukat replikálták,

0:07:31.500,0:07:34.840
vagy valahogyan önreplikátor fehérjék voltak,

0:07:34.840,0:07:38.840
melyek idővel, hosszú, hosszú idő elteltével

0:07:38.840,0:07:44.140
képesek voltak magukat replikálni és bonyolultabb szerkezetet kialakítani.

0:07:44.240,0:07:50.500
Azok a sejtek, amelyekből a modern sejtjeink származtak, jobban tudtak szaporodni,

0:07:50.500,0:07:54.340
jobban ki tudták használni a környezet energiáját és erőforrásait.

0:07:54.340,0:08:02.000
Így tehát eljutottunk a modern sejtjeinkig. A téma lenyűgöző, máig is kutatott terület.