WEBVTT

00:00:05.900 --> 00:00:10.490
May-Li Kohe vagyok, tervező és feltaláló.

00:00:10.490 --> 00:00:15.031
Terveztem dolgokat az Apple-nél,
most pedig gyerekeknek tervezek,

00:00:15.031 --> 00:00:17.554
hogy könnyebb dolguk legyen az iskolában.

00:00:17.554 --> 00:00:21.310
Emellett dolgozom, mint DJ és táncolok.

00:00:25.850 --> 00:00:27.950
Számítógépek vannak mindenhol!

00:00:27.950 --> 00:00:33.469
A zsebekben, az autókban, 
még a csuklódon is!

00:00:33.469 --> 00:00:36.660
Lehet, hogy a te hátizsákodban is van egy.

00:00:36.660 --> 00:00:39.031
De mitől számítógép a számítógép?

00:00:39.031 --> 00:00:41.383
Ez az: mitől is lesz 
számítógép a számítógép?

00:00:41.383 --> 00:00:43.070
És hogyan működnek egyáltalán?

00:00:46.790 --> 00:00:50.740
Sziasztok! Nat vagyok. 
Az Xbox egyik első tervezője voltam.

00:00:50.740 --> 00:00:56.530
Hét éves korom óta dolgozom számítógéppel,
most a virtuális valóság fejlesztésén.

00:01:07.420 --> 00:01:10.470
Az ember mindig
épített eszközöket, hogy megoldja

00:01:10.470 --> 00:01:15.900
problémáit. Ilyenek voltak a talicska,
a kalapács, a nyomdagép, a traktor.

00:01:15.900 --> 00:01:19.470
Ezek a találmányok a 
fizikai munkát könnyítették meg.

00:01:19.470 --> 00:01:21.780
Az idő múlásával felmerült a kérdés,

00:01:21.780 --> 00:01:26.180
hogy egy gépet lehetne-e úgy tervezni, 
hogy a gondolkozásban segítsen,

00:01:26.180 --> 00:01:29.980
például egyenletek megoldásában,
vagy a csillagok megfigyelésében.

00:01:29.980 --> 00:01:34.542
Fizikai dolgok, pl. kövek vagy szemét
mozgatása, kezelése helyett

00:01:34.542 --> 00:01:40.030
ezeket a gépeket információ kezelésére
kellene megtervezni.

00:01:40.030 --> 00:01:43.860
Ahogy az első informatikusok felfedezték,
hogyan lehet gondolkozó masinákat építeni,

00:01:43.860 --> 00:01:48.010
rájöttek, hogy a gépnek négy különböző
feladatot kell ellátni.

00:01:48.010 --> 00:01:51.320
Fogadnia kell a bejövő adatokat
(az inputot),

00:01:51.320 --> 00:01:53.160
el kell tudnia tárolni,

00:01:53.160 --> 00:01:56.800
fel kell tudnia dolgozni, 
és végül ki kell adnia az eredményt.

00:01:56.800 --> 00:01:58.633
Ez egyszerűnek tűnhet,

00:01:58.633 --> 00:02:02.914
de ez a négy művelet közös
minden számítógépben.

00:02:02.914 --> 00:02:07.835
Ez az, amitől számítógép a számítógép.

00:02:07.835 --> 00:02:10.335
A legelső számítógépek
fából és vasból készültek,

00:02:10.335 --> 00:02:13.700
mechanikus karokkal és fogaskerekekkel.

00:02:13.700 --> 00:02:17.540
A 20. századra viszont már voltak
elektromos alkatrészeik is.

00:02:17.540 --> 00:02:21.020
Ezek a korai számítógépek
hatalmasak és lassúak voltak.

00:02:21.020 --> 00:02:26.979
Egy szoba méretű gépnek órákig tartott
egy egyszerű matekfeladat megoldása.

00:02:26.979 --> 00:02:33.464
Ezek a gépek csillogó, sokszínű vasból és
villogó lámpákból állnak.

00:02:33.464 --> 00:02:36.192
A gépek kezdetben egyszerű 
számológépekként működtek,

00:02:36.192 --> 00:02:41.184
ami máris király volt abban az időben,
de csak számokat kezeltek akkor régen.

00:02:41.184 --> 00:02:47.110
A mai gépekkel tudunk egymással beszélni,
játszani, irányíthatunk velük robotokat,

00:02:47.110 --> 00:02:50.804
és bármilyen őrült dolgot megtehetünk, 
amit csak el tudsz képzelni.

00:02:50.804 --> 00:02:54.070
A modern számítógépek nem is hasonlítanak
a régi nehézkes gépekre,

00:02:54.070 --> 00:02:58.409
de még mindig ugyanazt a 4 alapműveletet
végzik.

00:03:02.990 --> 00:03:04.526
Először beszéljünk a bemenetről.

00:03:04.526 --> 00:03:07.557
Ez a kedvenc részem, mivel a bemenet az,

00:03:07.557 --> 00:03:12.030
ami a világból jön vagy amit te teszel,
hogy a számítógép csináljon dolgokat.

00:03:12.030 --> 00:03:15.275
Adhatsz utasításokat a gépnek, például
a billentyűzeten keresztül,

00:03:15.275 --> 00:03:18.760
utasíthatod az egérrel, a mikrofonnal, 
vagy a kamerával is.

00:03:18.760 --> 00:03:22.350
És most, hogy viselhetsz számítógépet
a csuklódon, az figyelheti a pulzusod,

00:03:22.350 --> 00:03:25.220
vagy az autóban figyelheti, mi történik
az autóval.

00:03:25.220 --> 00:03:31.230
Az érintőképernyő pedig érzékeli az ujjad,
bevitelként értelmezi, amit az ujjad tesz.

00:03:36.350 --> 00:03:41.940
Minden bemenő impulzus információt jelent
a gépnek, amit eltárol a memóriájában.

00:03:41.940 --> 00:03:45.247
A számítógép processzora az információkat
a memóriából szerzi be.

00:03:45.247 --> 00:03:48.193
Kezeli vagy módosítja ezt
egy algoritmus segítségével,

00:03:48.193 --> 00:03:50.050
ami tulajdonképpen parancsok sora.

00:03:50.050 --> 00:03:54.533
Majd a feldolgozott információt tárolásra
visszaküldi a memóriába.

00:03:54.533 --> 00:03:58.430
Ez addig folytatódik, amíg a feldolgozott
információ készen nem áll a kiadásra.

00:04:03.398 --> 00:04:07.156
Hogy a számítógép hogyan adja ki
az információt, attól függ, mire tervezték

00:04:07.156 --> 00:04:12.010
A számítógép-kijelzőn megjelenhet szöveg,
fotó, videó, interaktív játék, sőt

00:04:12.010 --> 00:04:16.920
virtuális valóság is. A számítógép kimenet
lehet jel is, ami robotot irányít.

00:04:16.920 --> 00:04:20.055
És amikor a számítógépek összekapcsolódnak
az interneten keresztül

00:04:20.055 --> 00:04:23.725
az egyik számítógép kimenete bemenet lesz
egy másiknak, és megfordítva.

00:04:25.806 --> 00:04:29.903
A ma használt számítógépek tényleg másnak
tűnnek, mint az első gondolkodó gépek.

00:04:29.903 --> 00:04:32.809
És ki tudja milyenek lesznek a holnap
számítógépei?

00:04:32.809 --> 00:04:37.615
Azt remélem, segítetek majd eldönteni,
milyen jövőbeni számítógépet szeretnétek.

00:04:37.615 --> 00:04:41.660
De minden számítógép, függetlenül a benne
alkalmazott technológiától,

00:04:41.660 --> 00:04:44.400
mindig ugyanazt a négy dolgot csinálja.

00:04:44.400 --> 00:04:46.662
Befogadja az információt,

00:04:46.662 --> 00:04:47.686
eltárolja adatként,

00:04:47.686 --> 00:04:49.305
feldolgozza,

00:04:49.305 --> 00:04:53.555
majd kiadja az eredményt.